// 2024. november 25., hétfő // Katalin

Kényszerleszállás Temesváron hamis bombariadó miatt és más pénteki hírek

// HIRDETÉS

Elektromos buszokkal akarnak menni egy faluba, ahol nincs villanyhálózat. Szelídgesztenyéket ültetnének egy székelyföldi faluban a medvék megfékezéséért.

Temesváron hajtott végre kényszerleszállást egy lengyel-egyiptomi repülőjárat

Mit meg nem tesz az ember, ha úrrá lesz rajta a kétségbeesés! És persze, ha szorult bele egy kis furfang, meg a zsebébe egy-egy ,,jó" ötlet. Egy lengyel állampolgár élt is ezzel a lehetőséggel, miután lekéste a repülőt.

Ezzel eddig semmi gond nincs: megtörténik, hogy valaki lekési azt a járatot, amire jegyet vett. Ilyenkor általában azt szokás tenni, hogy az információs irodánál érdeklődünk, mikor is indul a következő járat abba az irányba, amerre utazni szeretnénk, vagy értesítjük a légitársaságot veszteségünkről. Lengyelünk azonban nem így tett: a Wroclawból (szülőhazája) Hurgadába (Egyiptomba) tartó charter járat lekésése után betelefonált, hogy a repülőn márpedig robbanóanyag található.

A gép már Szerbia légterében volt, amikor a hívás beérkezett, az ijedelem közepette (érthető okokból) pedig kényszerleszállást hajtott végre Temesváron – a tegnapi nap folyamán. Az incidenst követően az utasokat egy éjszakára el kellett szállásolni a bánsági város egyik hotelében, mivel a kényszerleszállást követően vizsgálatot kellett tartani a gép fedélzetén. Nyilvánvalóan semmilyen bomba nem volt a repülőn – s mint kiderült, a furfangos lengyel utas csupán azért értesítette a hatóságokat, mert azt szerette volna, hogy a gép forduljon vissza és ő is felülhessen rá. Nem kell ismertetnünk a farkast kiáltó juhász történetét a kedves olvasókkal, ugye?

Vajon meg lehet-e fékezni szelíden a medvéket egy kis szelídgesztenyével?

Székelyudvarhely mellett, Felsőboldogfalván április 20-án, szombaton szelídgesztenye-csemeték ültetését tűzték ki célul: a helyi református egyházközség egyik területén szelídgesztenyefa levél alakzatban, szétszórva fogják elültetni őket, mégpedig a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány Zöld lábnyom projektjének keretében.

A szelídgesztenye képes ezernél is több évig elélni, a kaláka célja pedig pont az, hogy a következő századokra is jusson élelem a fa termésének formájában. Az ehető gesztenyét nem csak az emberek szeretik (például sütve), hanem az állatok is – az akció nem titkolt célja, hogy megfékezze a medvék jelenlétét lakott területeken és élelmet biztosítson a különböző állatfajok számára, amint arról az Agerpres is beszámolt.

Hogy a medvék be fognak-e járni a lakott területekre a csemeték ültetése után, az nem tudható. Az viszont biztos, hogy nagyon sok év fog még eltelni addig, ameddig ezek a fák bőséges termést hoznak.

Egy moldvai kisváros elektromos buszokat vásárolt, hogy egy elektromos hálózat nélküli faluba is el lehessen velük jutni...

A szekeret a lovak elé stílusban járt el Flămânzi polgármesteri hivatala a nagy újítási hajrában: elektromos buszokat vásárolt, hogy azokkal utazni lehessen a környező falvakba. A buszok 100 km-es távot tudnak megtenni egy feltöltéssel.

Flămânzi (Éhesek? – a szerk.) városa Botoșani megyében igen közel fekszik egy Balta Roșie nevű mikroszkopikus faluhoz, amelynek 50 lakója van. Inkább tanya, mint falu, és hát hiába vagyunk EU-tagország, mert ide bizony nincs bevezetve a villany, és a legközelebbi villanyoszlop 3 km-re található a településtől.

Az emberek elmondták, hogy ugyan kaptak napelemeket áram generálásához, ezt a telefonokhoz használják, de hát a mosógéphez, televízióhoz, villanykörtékhez generátort kell üzemeltetniük – az úthálózat pedig hagy még kívánnivalót maga után, hogy finoman fogalmazzunk. Magyarán: a falu lakói még a buszmegállóig is nehezen jutnak el.

A szóban forgó város polgármestere erre széttárta a karjait és megígérte, hogy a buszhálózat el fog jutni az áram nélküli faluig is, de sajnos „bizonyos megelőző felmérések szerint elég nagy költségekkel járna” az áram bevezetése a faluba. Aztán mégjobban széttárta a karjait: „Ha találunk egy finanszírozási lehetőséget, nem tudom, kormányzati vagy európai, természetesen az elektromos infrastruktúrát is megcsináljuk ebben a faluban. Tudni kell, hogy nem ez az egyetlen falu, ahol nincs áram. Vannak más területek is, ahová sajnos nem jutott el az elektromos hálózat”.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS