// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Iohannis: mindenki golfozzon, nem is olyan exkluzív sportág ez

// HIRDETÉS

Sajátos módon buzdított egészséges életmódra az államfő.

Kétségtelen tény, hogy a természetben sportolni nem csupán kellemes, hanem egészséges tevékenység is, és csak üdvözölni lehet, ha egy politikus erre buzdít, sőt néha ő maga is elöl jár a jó példával.

Mégis, ahogy ezt Klaus Iohannis államfő tette a hétvégén, némileg talán visszásnak nevezhető.

Történt, hogy az elnök szombaton ellátogatott a Fehér megyei Alsópiánra, ahol meglehetősen komoly golfklub működik, 18 lyukas pályával és minden szükséges kiegészítővel.

A látogatás nem magánjellegű volt: a egy golfkupa díjátadóján vett részt.

Ez alkalomból pedig azt mondta:

mindenki próbálja ki ezt a szép sportágat, mivel az jó alkalom arra, hogy az ember a természetben legyen, és mozogjon.

És egyébként is, egyáltalán nem exkluzív sport, és bármely életkorban elkezdhető.

Az elnök azt is elárulta, hogy néhány hete ő maga is játszott, éppen az alsópiáni pályán.

Nos, távol álljon tőlünk a rosszindulatú proletár irigység szítása, de azért kíváncsiak voltunk, mennyire nem tekinthető exkluzív sportágnak a golf.

Nos, az alsópiáni klubban az éves tagsági díj potom 4000 lej

– de jófejek, mert ugyanazon családból egy másik tagnak már csak 2000.

Sőt ha valaki több mint 200 kilométerre lakik a pályától, akkor csak 3000 lej az éves tagsági díj, egy másik családtag számára pedig 1500.

A pályabérleti díj fejenként 200 lej, tagoknak a versenyek nevezési díja 100, nem tagoknak 200 lej.

Egy verseny szervezési díja ugyanakkor 8000 lej.

Igaz, annyiban korrekt a hely, hogy nem kényszerít a méregdrága golffelszerelés megvásárlására, hanem bérelni is lehet.

Ez 50 lej, emellé 10 lejért lehet egy 17 labdás kosarat bérelni.

Persze senki sem születik profi golfozónak, ezért leckéket is kell venni.

Egy alapszintű tanfolyam minimum 10 órából áll, egy óra díja 100 lej.

A hülyének is megéri.

Ezek után mindenki döntse el saját hatáskörben, hogy ez drága sportág vagy sem, illetve hogy Iohannis államfő mennyire áll kapcsolatban azzal a valósággal, amelyben az ország átlagpolgárai élnek.

Igaz, akár a vitorlázás tömeges gyakorlását is javasolhatta volna.

Vagy az űrturizmusét.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS