// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Ilyen is van: a Román Nemzeti Bank nem szeretné őrizni a román aranytartalékot

// HIRDETÉS

Mert túl sokba kerülne a hazaszállítása – mondják.

A Román Nemzeti Bank jobban szeretné, ha nem kellene a román aranykészlet őrzésével is foglalkoznia, ezért olyan állásfoglalást küldött a kormánynak, amelyben az arany hazaszállításának hátrányait ecseteli.

Mint megírtuk, az aranykészlet hazaszállítása két levitézlett szociáldemokrata politikus ötlete volt: az azóta már a román büntetés-végrehajtás vendégszeretetét élvező egykori pártelnök, Liviu Dragnea és a sokadik vonalba visszaszorult Nicolae Şerban találta ki, hogy az aranykészlet zömét Londonból, a Bank of Englandből hazaszállítsák.

Nosza, be is terjesztettek erről egy törvénytervezetet, amelyet az akkori kormányoldal által dominált parlament el is fogadott.

A jogszabályra az alkotmánybíróság is rábólintott, de Klaus Iohannis államfő kihirdetés helyett megfontolásra visszaküldte a parlamentnek.

Azóta pedig sikerült a saját kormányát hivatalba ültetnie (bár lehet, hogy szerdától már csak ügyvivő kormányként működik majd), az új kabinet pedig sokkal inkább hajlik arra, hogy Londonban hagyja a pénzt.

Ehhez kért megerősítő véleményt a nemzeti banktól, amelyet most meg is kapott.

Eszerint azért, hogy Londonban őrizzék a román aranyat, az aranykészlet értékének csupán 0,004 százalékát kell évente kifizetni, míg az arany hazaszállítása mintegy 1,4 millió euróba kerülne a jegybank szerint, amiből több mint húsz évig lehetne fizetni az angolokat, hogy ők őrizzék.

A kormány ezért nem is támogatja, hogy az arany hazakerüljön.

Viszont a PSD által uralt költségvetési szakbizottság elvetette az államfő kifogásait – miszerint az arany hazaszállítása sérti az EU alapszerződését, a törvény elfogadása előtt nem egyeztettek az Európai Központi Bankkal, illetve figyelmen hagyja az eurózónához való csatlakozási törekvést –, így könnyen megtörténhet, hogy a parlament ismét az eredeti formájában fogadja el.

Akkor pedig a nemzeti banknak – tetszik vagy sem – végeznie kell a dolgát.

Amúgy Románia 103,7 tonna arannyal rendelkezik, ennek értéke 2018 decemberében 3,7 milliárd euró volt.

Az arany mintegy 60 százalékát, 61,2 tonnát őriznek Londonban, ebből Dragnea 56 tonnát hozatott volna haza.

Amúgy ezzel nincs egyedül: az elmúlt években Németország, Hollandia és Magyarország is hazaszállíttatta külföldön tárolt aranykészlete jelentős részét.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés
Krónika

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés

Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS