Călin Georgescut már megint elvitte a DIICOT – hétfői hírek

Románia kedvenc volt 2024-es államelnökjelöltjét, a kedélyeket szító okkultnackó Călin Georgescu urat hétfő reggel a DIICOT éppen a forgalomban állították meg és kapcsolták le: a Digi24-nek nyilatkozó igazságügyi források szerint hazavitték, hogy a jelenlétében végezzenek házkutatást a lakásán az Ilfov megyei Mogoșoaia településen.

Nem kis ügynek néz elébe a vádlott, egy 1,1 millió eurós kárt okozó csalási ügyről van szó, amelyben ellene folyik a nyomozás. A DIICOT ügyészei szerint bűnszervezet létrehozása és különösen súlyos következményekkel járó csalás bűncselekményei a vád, és az említett településen kívül még négy címen nyomoznak, Ciolpaniban, Bufteán és Bukarest területén. A feljelentés nem új, már 2024 és 2025 folyamán napvilágot látott.

A történet a következő: a feljelentést Răzvan Leu üzletember tette, aki azt állítja, hogy ezt az 1,1 millió eurót elveszítette, miután egy hatmillió eurós finanszírozási műveletbe vetette a bizalmát, ami nem valósult meg. A kezdeményezésének nem volt semmi politikai célja, és a 2024-ben tett feljelentése előtt békés úton szerette volna az összeget visszaszerezni. 2021-ben ismerkedett meg Georgescuval, akinek személyében és mondandójában is eredetileg megbízott, így előlegként fizetett neki 1,1 millió eurót egy hatmilliós külföldi hitelre, amelyet üzleti befektetésekre szántak, a hitelt pedig egy olyan pénzügyi társaságnak kellett volna nyújtania, amelyet Georgescu és üzleti partnerei ajánlottak és garantáltak. 1 millió eurót egy nemesfém-üzletbe kellett volna befektetni, 100 ezer eurót pedig Georgescu választási kampányára.

Miután többször is találkozott olyan személyekkel, akiket állítólag Georgescu mutatott be neki, és e-maileket váltott azzal a svájci bankkal, ahova utalta a pénzt (és amelynek elég zsíros orosz kapcsolatai vannak) az üzletember elkezdte követelni a pénz visszatérítését. Leu állítása szerint a biztosítékként letétbe helyezett összeget nem kapta vissza, és hogy a pénz visszaszerzésére tett kísérletei során olyan kifizetési „bizonyítékokat” is kapott, amelyekről kiderült, hogy hamisak voltak, Georgescu pedig szóban is hitegette őt, hogy „még pár nap” és megérkezik a pénz.

A DIICOT ügyészei azonban elég érdekes kis felhozatalt találtak a házkutatás során, amelyet egyébként egy speciális szkennerszerű készülékkel végeztek, hogy felkutassák az esetleges rejtekhelyeket a ház falaiban. Találtak nála egy dokumentumot, amely állítólag azt igazolja, hogy ő egy máltai szenátor

lenne, és egy diplomata útlevelet is, amelyről úgy tűnt, hogy a Máltai Lovagrend állította ki. A Máltai Lovagrend romániai nagykövete azonban közölte, hogy a Gerorgescunál talált dokumentumok hamisak, Gerogescu nem tagja a Máltai Szuverén Katonai Rendnek és ők soha nem állítottak ki ilyen dokumentumokat. Hozzátették: Romániában számos hamis ilyen utánzat rend létezik, amely időnként visszaél a szimbólumaikkal. Georgescunál ezen kívül még találtak egy jelzavaró készüléket is.

A vádlottat végül bekísérték a DIICOT székházához, amely előtt számos Georgescu-támogató gyűlt össze tüntetni, „szabadságot” követelve és az ártatlanságát skandálva.

… hogy szalonképesek maradjunk, miközben lötyögtetik is. A PSD-vezér elég nyilvánvalóvá tette korábban, hogy azt szeretné, ha pártja nem szavazna bizalmat a Mureșan-kormánynak. Grindeanu a hétfői ülés után Grindeanu azt mondta: a miniszterelnök-jelöltnek azt tanácsolja, hogy ha nem kíván többséget kialakítani vagy máshonnan szavazatokat szerezni, akkor mielőbb nyújtsa be a lemondását, hogy ne vesztegessük az időt – vagy előrehozott választásokat kell kiírni, vagy egy új jelöltet kell kijelölni. Hozzátette, hogy az AUR neki már két-három héttel ezelőtt kijelentette, ők semmi mást nem akarnak már, csak előrehozott választásokat – értelemszerűen kihasználnák, hogy rendkívül népszerűek a közvélemény-kutatások szerint –, ebben semmi nem változott, a többi pedig csak színjáték már.

A PSD vezetője egyébként a kinevezése óta nem beszélt Siegfried Mureșannal, pedig szerinte őneki kellett volna őt megkeresnie, és így lett volna illendő, ha a szavazataira van szüksége… ez azonban nem történt meg. Ilie Bolojan viszont megkereste, felhívta és megkérdezte, találkozhatnának-e a hét folyamán, de ez is sikertelen volt, mert nem tudtak leszögezni egy időpontot és azt sem tudja, Bolojan mit akar.

– mondta.

A PNL szerint viszont a PSD vezetősége képtelen volt arra négy hónapon keresztül, hogy megoldást találjon az általa kiváltott válságra, és arra kényszeríti a szocdemeket mind, hogy utasítsák el az államelnök által elfogadott és az ország számára helyes megoldást, még mielőtt olvasták volna a kormányprogramot és a konkrét megoldásokat. Mureşan Facebook-bejegyzésben ezt meg is erősítette: kormányzati prioritásainak egyértelmű végső célja van, amelyet elvileg a PSD-nek is támogatnia kellene, ez pedig a románok életszínvonalának hosszú távú, fenntartható emelése.

Megdorgálta a Román Akadémia a kutatókat hétfőn, és azt kérte, hogy legyen vége a közpénz szórásának olyan helyekre, ahol nem éri meg: a kutatási költségvetéseknél ne a jelentéktelen tudományos folyóiratokban szereplő hivatkozások száma döntsön az elosztásnál.

Marius Andruh, a Román Akadémia elnöke hétfőn kiadott közleményében ismertette a romániai tudományos kutatások értékelési kritériumainak romlását és bírálta a jelenlegi rendszert, amely értéktelen folyóiratokból származó hivatkozásokra épül, ez pedig a minőség rovására a tömegtermelésre ösztönzi a kutatókat.

A felhívás elítélte a „cikkgyárakat”, és a kutatási költségvetések elosztásának radikális megváltoztatását követelte. Arra is rámutat, hogy a kutatások és a kutatók értékelése leegyszerűsített tudománymetriai mutatók alapján történik: a publikációk és hivatkozások száma vagy a folyóiratok impaktfaktora súlyos torzulásokat okozott a romániai akadémiai körökben. A cikkgyárak kifejezés olyan „ragadozó folyóiratokra” vagy áltudományos folyóiratokra vonatkozik, amelyek a mennyiséget részesítik előnyben.

Egy kutatás valódi értéke, eredetisége és tudományos relevanciája másodlagossá válik, az elsődleges cél pedig kizárólag a mennyiségi követelmények teljesítése, pedig a felelősségteljes értékelés azt jelenti, hogy a hangsúlyt a mennyiségről a minőségre, az eredmények belső értékére és azok társadalomra és a tudásra gyakorolt tényleges hatására vontakozik. Az akadémiai fórum támogatja a szakértői minőségi értékelés (peer-review) újbóli bevezetését és megerősítését, mint a tudományos érdem elismerésének alapvető szabványát.

Jelenleg az oktatási minisztérium az, amely a neki alárendelt Nemzeti Kutatási Hatóságon keresztül határozza meg az értékelési kritériumokat.