A németek által felturbózott két román rakétavédelmi rendszer az első teszteknél megbukott

Háború van, ha nem is a mi utcánkban, de a szomszédban. Sajnos. És nem úgy tűnik, mintha vége akarna szakadni, bármit is mondanak az érintett és a békéltető felek.

Nem csoda hát, hogy egész Európa vad fegyverkezésbe kezdett. Persze, ez úgy értendő, hogy ki-ki a zsebe szerint. Vagyis például Németország tényleg vadul fegyverkezik. Románia viszont csak amolyan szelídecskén. Noha a harcok a szomszédban zajlanak. És jönnek a drónok errefelé is, pontosabban, mint a vonatok.

Na de nézzük, mit is jelent a szelísecske fegyverkezés. A román Romtehnica nevű állami vállalat (a védelmi minisztérium hozta létre 2001-ben) még 2023 decemberében aláírt egy keretszerződést a német Rheinmetall céggel, 328 millió euró értékben. A szerződés értelmében a német vállalat kereken négy román légvédelmi tüzérségi egységet modernizál, miáltal ezek az egységek képesek lesznek eredményesen harcba szállni a legkülönbözőbb kis méretű rakétákkal, tüzérségi lövedékekkel, repülőgépekkel.

Ez konkrétabban azt jelenti, hogy a felturbózott egységekkel hatékonyan észlelhetik, semlegesíthetik, illetve harcképtelenné tehetik a következő légi harcászati gépeket: pilótás harci repülőgépek, helikopterek, drónok és egyéb pilóta nélküli repülőgépek, robotrepülőgépek és rakéták. Ez áll a védelmi minisztérium vonatkozó közleményében.

A szerződést két részletben kell teljesíteni: az első két egységet 2026 áprilisában kellett volna átadni. De nem adták át. Hogy miért? Hát mert az első tesztek elvégzésekor kiderült, hogy egyes alrendszerek nem működnek a szerződésben meghatározott technikai paraméterek szerint.

Persze, az ilyesmi előfordul még olyan nagy hírű cégek esetén is, mint a Rheinmetall. A németek, mit tehettek volna, behúzták a nyakukat, szépen kicserélik a nem megfelelő elemeket és az ígéret szerint a két egység szeptemberben elindulhat Romániába. Persze, a hiba büntetést von maga után: a román fél minden egyes nap késlekedésért pénzt kér a németektől. Ezt is le kell nyelni.

Na de a legnagyobb baj nem is ez. Hanem az, hogy közben az orosz drónok úgy röpködnek a román légtérben, mint a fecskék. Eddig némi szerencsével sikerült őket kiiktatni, bár egy drón biza becsapódott egy galaci tömbházba. Szóval nagyon kellenének azok a légvédelmi egységek. Bízzunk a német alaposságban, mit tehetünk mást…

Beszámoltunk, írtunk arról, (itt meg itt), hogy a derék PSD szenátorai idén nyáron benyújtottak egy törvénytervezetet, mely szerint újra kötelezővé kell tenni az egyenruha viselését a hazai iskolákban. Jelen pillanatban, ugye, az van, hogy mindenki azt húz magára, amit akar, amíg a tisztelt tanügyi káderek nem kapnak a ruházattól infarktust, képletesen, persze.

Na, ez a törvénytervezet szépen átment a szenátuson, a végső döntés a képviselőházé, amely még nem lépett az ügyben. Az egyenruha kérdése egyébként afféle gumicsont, bármikor elő lehet rángatni, kérdés, mi a tétje.

Az eredmény viszont nem kétséges: ezúttal is szép számmal akadtak ellenzői a kezdeményezésnek. Például a Tanulók Országos Tanácsa (CNE), amelynek képviselői elsősorban azt nehezményezik, hogy a szervezetet nem hívták meg a kérdésben folytatott parlamenti vitára, ami nem demokratikus dolog, hiszen nem fejthették ki az álláspontjukat. Ugyanakkor arra kérik a képviselőházat, ne szavazza meg a törvényjavaslatot.

A tanulók országos képviselete azonban más szinten is akciózik: szeptember 28-ára, azaz hétfőre tiltakozási akciót szerveznek az ország összes iskolájában. A részvétel értelemszerűen nem kötelező, azaz önkéntes alapon működik majd és lényegében arról van szó, hogy a tanulók feketében jelennek meg az iskolákban, az egyenruha kötelező viselése elleni tiltakozásuk jeléül.

A tanulók szövetsége szeretettel üzeni a döntéshozóknak, hogy a hazai iskolák problémáit nem lehet tűvel és cérnával megoldani. Az egyenlőtlenségek nem rejthetők az egyenruha alá, a zaklatások sem szűnnek meg attól, hogy ugyanolyan inget visel mindenki. A döntéshozóknak inkább arra kéne összpontosítaniuk, hogy megelőzzék az iskolaelhagyást, biztosítsák a megfelelő tanulási körülményeket, az iskolai biztonságot és hasonló, valóban hasznos dolgokat.

Nos, valljuk be, van mivel foglalkozni a román közoktatásban. Az egyenruha kérdése pedig talán nem a legégetőbb.

Az ember néha olyan dolgokról olvas a sajtóban, hogy szó szerint égnek mered a haja. Pedig olyan egyszerűen indul az ügy, ahogy sok mutyi ebben a mioritikus csodaországban. Vagyis valakik lopni akarnak. Mert biza az is lopás, ha egy állampolgár a törvények kijátszásával kezd bányászati vállalkozásba. A gond az, hogy ma Romániában iszonyú sokan vannak, akik úgy gondolják, a lopás bocsánatos bűn. És persze a politikai elit viselkedése (nézzék meg például Grindeanu vagy Simion urak nyilatkozatait, azonnal tudni fogják, mire gondolunk) sem segít a morális iránytűk helyreigazításában.

Szóval, ez a konkrét eset nem Erdélyben történt, hanem a Kárpátokon túl, közelebbről Prahova megyében, még közelebb a Podenii Noi nevű településen. A település polgármestere 2012 óta egy PSD-s jóember, bizonyos Mihai Alionte. Nos, ez a jóember a testvérével együtt elhatározta, de jó lesz nekik, ha bányásznak némi kavicsot. És amikor azt mondták, némi kavics, akkor jó sok kavicsra gondoltak.

Persze, ha valaki bányászati tevékenységbe akar kezdeni, akkor egy rakás engedélyt be kell szerezni. Na, a polgármester úr intézte is az engedélyek egy részét, a többire pedig tojt rá, és elkezdték a kavicskitermelést. Lett is a helyszínen egy nagy gödör, ami megtelt vízzel.

A tragédia most jön: egy 16 éves helybeli srác arra járt, belecsúszott a gödörbe és megfulladt. Lényegében azért, mert valaki lopott.

A tragédiát követően nyomozás indult, a srác családja is lépett és idővel kiderült, hogy a polgármester úr teljesen törvénytelenül ássa a kavicsot. A következmény: a polgi is, a tesó is a bíróság előtt felel tetteiért, beleértve a 16 éves srác halálát.

Ja, a drága polgármester urat 2022-ben már elítélték egyszer, mégpedig azért, mert megvert egy helyi rendőrt. A jóember egy év börtönbüntetést kapott, amelyet elhalasztottak, illetve 60 nap közérdekű munkára ítélte a bíróság.

Az ember csak áll és csodálkozik, elsősorban azon, hogy ezek után simán újraválasztotta a nép a pasast.