// 2025. november 13., csütörtök // Szilvia

Igen, tessék kérni magyarul, mert megéri

// HIRDETÉS

A magyar vállalkozók tartottak a magyar nyelv feltüntetésétől, a románok kapva kaptak rajta. A kolozsvári diákság meg nagyonis igényli.

Aki Kolozsváron él, az már biztos látott Igen, tessék! matricát boltok, éttermek ajtaján. Sőt már az is összefuthatott vele, aki Nagyváradon, Marosvásárhelyen, Szatmáron, esetleg Temesváron lakik, mert a nyelvhasználati mozgalom terjeszkedik. 

Abból indultak ki bő három éve, hogy a magyar anyanyelvű vásárlók, fogyasztók hajlandók valamennyivel több pénzt fizetni, ha magyarul szolgálják ki őket. És igazuk lett, a mozgalom, amellyel összehozták a magyarul kommunikáló ügyfeleket az eladókkal és szolgáltatókkal, sikeressé vált, és már mérik is, hogy miért és hogyan.

 

Tavaly azt mutatták be Tusványoson, hogyan mérték fel a kínálatot, vagyis az Igen, tessék! vállalkozó partnereit, idén tavasszal a kereslet egy részét számszerűsítették, mégpedig a Kolozsváron tanuló magyar diákok igényét az anyanyelvhasználatra a gazdasági életben, vázolta a mozgalom elnöke, Talpas Botond ma a Sapientia tusványosi sátrában.

 

A kutatást Csata Zsombor, a BBTE oktatója és a szociológia kar diákjai készítették online kérdőív formájában. 450 egyetemi hallgató töltötte ki, a felmérés hibahatára 4,5 százalék.

 

 

A bizonyíték, hogy nemcsak a számokért érdemes előadásokra járni Tusványoson

 

Úgy találták, a magyar nyelvű szolgáltatások keresése épp olyan tudatos fogyasztói szokás, mint például a biotermékek választása vagy egy termék összetevőinek megtekintése vásárlás előtt. 

 

Ami még érdekesebb, hogy a mérések szerint minél inkább meghaladja egy kolozsvári magyar diák tanulmányi eredménye az átlagot, annál inkább hajlamos tudatosan keresni a magyar eladót, szolgáltatót, terméket. Egyébként a kolozsvári magyar diákok 80 százaléka keresi tudatosan a magyar kiszolgálást, még azoknak is a 48 százaléka, akik nagyon jól vagy kvázi anyanyelvi szinten beszélnek románul.

 

Persze van e mögött egy adag nacionalizmus is, mondta Bethlendi András ügyvezető, aki a felmérést ismertette, a kérdésekkel ezt is be tudták mérni, de a döntő ok, és amivel be tudják vonni a cégeket, vállalkozókat, az az ügyfél komfortérzete, amit kulturálisan érzékeny marketinggel lehet emelni. A mozgalmi cél pedig megerősíteni a kereslet, az ügyfelek anyanyelvhasználatát.

 

A matricázás, a honlapjuk, a tervezett, térképpel egybekötött kereső, a mobilalkalmazásuk és az ingyenesen hívható telefonszám az, amivel összekötik az ügyfeleket a szolgáltatókkal, illetve az szintén ingyenes havilap, az Igen, tessék! reklámfelületei. A főként életmódcikkek közé szerkesztett, nyelvhasználatról szóló cikkekkel pedig úgy akarják bevinni az emberek mindennapjaiba a magyarul megszólalás lehetőségét, hogy az ne váltson ki megfelelési kényszert - magyarázta Bethlendi.

 

 

Talpas Botond és Bethlendi András

 

A felméréseket pedig elsősorban maguknak és a cégeknek készítik, mivel a nyelvhasználat számszerűsíthető előnyei a meggyőzés legjobb eszközei. Így tudják például, hogy a kolozsvári magyar diákok 73 százaléka fordulna magyarul beszélő orvoshoz, de csak 46 százalékuk ismer ilyet. 

 

Vagy hogy a diákok többsége szerint a jelenlévő románokat zavarja, ha ők magyarul fordulnak az eladóhoz, szolgáltatóhoz. Ugyanez a - Bethlendi szerint megörökölt, téves - percepció dolgozik a magyar vállalkozók, cégtulajdonosok egy részében is, akik azért nem voltak hajlandók kiragasztani az Igen, tessék! matricát, mert úgy vélték, azzal román ügyfeleket riasztanának el. 

 

Viszont amikor olyan román cégtulajdonost kerestek meg, akinek volt magyar eladója, az illető nagyon szívesen beszállt partnerként az Igen, tessék! hálózatba - erősítette meg Talpas és Bethlendi egyaránt, aki szerint a magyarokban elevenebben él még a Funar-korszak emléke, ezért vonakodóbbak, míg a románok nyitottabbak a magyar nyelv használatára.

 

 

A tavalyi felmérés szerint a vállalkozók 51 százaléka gazdasági haszonként is tekintett a magyar nyelv használatára, amit ki is lehetett mutatni: az Igen, tessék! partnereinél a magyar ügyfelek felülreprezentáltak, vagyis a lakossági számaránynál, a 16 százaléknál több volt a magyar kliensek aránya.

 

Sőt olyan is volt, aki nem győzte. Egy fogorvos meghirdette magát a havilapban, majd ez olyan forgalmat eredményezett nála, hogy hirdetést vett a következő három lapszámban is. Utána viszont sietett lemondani, mert annyi ügyfele lett, hogy úgy sem győzte ellátni őket, hogy sokukat átirányította a kollégáihoz.

 

Az Igen, tessék! hálózatot olyan városokban igyekeznek bővíteni, ahol az emberek hajlamosabbak inkább románul köszönni és vásárolni egy boltban, és ahol él olyan személy, aki hajlandó ezzel foglalkozni. Jelenleg a hálózatot Máramarosszigeten, Nagyváradon, Szatmárnémetiben és Temesváron bővítik. 

 

Ez utóbbi a legérdekesebb, mert itt inkább szimbolikus jelentősége van a magyar nyelvhasználat jelzésének, gazdasági hasznot nem igazán hajt, Temesváron viszont igényeltek német, szerb, bolgár, sőt olasz nyelvű matricákat is, mivel az utóbbi évtizedben sok olasz vállalkozó telepedett meg a bánsági városban.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Miért nem tudunk mit kezdeni sem rabsággal, sem szabadsággal?

Varga László Edgár

Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.

Adjonisten jó napot, itt a székely mesterséges intelligencia!

Fall Sándor

Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Pár hónap és többé nem kell papírokkal rohangászni a háziorvostól a gyógyszertárba és a klinikára – hírek vasárnap
Főtér

Pár hónap és többé nem kell papírokkal rohangászni a háziorvostól a gyógyszertárba és a klinikára – hírek vasárnap

Online zajlik majd a gyógyszerek felírása és kiváltása, a páciensek pedig minden egészségügyi adatukhoz hozzáférnek. Továbbá: az adóhatóság rászáll az esküvőszervezőkre, egy férfi pedig az utcán ölte meg volt élettársát, három gyermekének anyját.

Magyarokat gyalázni lehet, a különnyugdíjakat kritizálni uszítás?
Krónika

Magyarokat gyalázni lehet, a különnyugdíjakat kritizálni uszítás?

Nicușor Dan kedden ismét egyeztet a négypárti kormánykoalíció vezetőivel a bírák és ügyészek speciális nyugdíjának ügyében, kétséges azonban, hogy sikerül-e kialakítani az államfő által meglebegtetett politikai kompromisszumot a pártok között.

Volt hírszerző tisztek által vezetett hálózat csempészte volna ki az országból Călin Georgescut – hírmix
Főtér

Volt hírszerző tisztek által vezetett hálózat csempészte volna ki az országból Călin Georgescut – hírmix

További híreink: négy év börtönre ítélték „a nagy matematikusnak” kampányoló manelistát, de meglépett, a településekre bemerészkedő medvéket pedig ezentúl azonnal ki lehet lőni.

Átvette a nyereményt és üzent a hatoslottó erdélyi nyertese
Székelyhon

Átvette a nyereményt és üzent a hatoslottó erdélyi nyertese

Átvette nyereményét a vasárnapi hatoslottó-sorsolás telitalálatos nyertese, de nem kívánta nyilvánosságra hozni a személyazonosságát – jelentette be kedden a Román Lottótársaság. Néhány dolgot azért mégis elárult magáról.

Romániában világszinten is az egyik legdrágább az áram, ez is rontja a versenyképességet
Krónika

Romániában világszinten is az egyik legdrágább az áram, ez is rontja a versenyképességet

A világ legdrágább villamosenergiájával rendelkező országok között Románia a 21. helyen áll – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) által összeállított statisztikából, amely 144 ország lakosságának villamosenergia-árait vizsgálja.

Borzasztó baleset történt Hidegségben: az udvaron gázoltak halálra egy kisfiút
Székelyhon

Borzasztó baleset történt Hidegségben: az udvaron gázoltak halálra egy kisfiút

Tragikus baleset történt kedden dél körül a gyimesközéploki Hidegségben: egy másfél éves kisfiú életét vesztette, miután véletlenül elütötte autójával egy fiatal nő az udvarban.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Miért nem tudunk mit kezdeni sem rabsággal, sem szabadsággal?

Varga László Edgár

Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.

Adjonisten jó napot, itt a székely mesterséges intelligencia!

Fall Sándor

Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS