Hogyan csinál egy közintézmény egy vezetői állásból kettőt, teljesen fölöslegesen, de annál ügyesebben?

Az állampolgár alapvető jogai közé tartozik, hogy négyévente bizalmat szavaz (vagy nem) azon politikusoknak, pártoknak, akik szerinte jól képviselik majd az ő érdekeit az állam csúcsszervezeteiben (vagy nem). Amire az állampolgárnak nincs joga: megszavazni, hogy ki kerüljön az állami csúcsszervek mögötti, alatti közintézmények székeibe. Vagyis a sokat emlegetett Rendszerbe. Ahova pártos (vagy pártatlan) kinevezések alapján lehet bekerülni. És ahol olyan hidegrázós dolgok történhetnek, mint az alábbi. Van egy olyan állami, vagyis közintézmény, hogy Román Vasúti Hatóság. Nos, e hatóság vezetősége idén februárban csinált egy olyan bravúrt, amitől szó bennszakad, hang fennakad: fogta az egyik osztály vezetői állását és kettéhasította. Magyarán:

egy állásból csinált két, hajszálra ugyanolyat.

Ja, az állás 9600 lej bruttó fizetéssel járt. Most tehát van belőle kettő. Hogy miért? Itt kezdődik a tohuvabohu. 2018-ban egy alkalmazottat elmozdítottak addigi állásából. A munkaszerződésében viszont az állt, hogy ez esetben a fent említett vezetői állásba kell őt áthelyezni. Igen ám, de ama vezetői székben már ült valaki. Ideiglenesen, persze. Mi lett volna a logikus lépés? Az ideiglenes vezető szépen feláll és átadja a helyét a kollégának. Ez történt? Dehogy! Az ellenkezője: váratlan és a köznapi logika számára teljesen érthetetlen tollvonással az intézmény vezetősége véglegesítette az ideiglenes kollégát székében.

És akkor elkezdődött a törvényszéki háború.

A kisemmizett kolléga beperelte az intézményt, és nyert. Erre az épp székéhez szegezett másik kolléga is beperelte az intézményt, mert őt kinevezték, ugye, véglegesen. És ő is nyert! Ott állt tehát az intézmény a két dühös emberrel szemben, egy olyan helyzet kellős közepén, amely saját hülyeségéből (érdekéből?) fakadt. A talárosok ki is mondták:

mivel az intézmény idézte elő a helyzetet, oldják meg ők.

Hát, megoldották, a már említett módon: mindkét dühös ember kapott egy-egy széket. Ugyanakkora fizetéssel. Amiért ugyanazt csinálják. Amit egy ember simán meg tudna. Ja, a mi adóinkból. Most, amikor a sajtó odament, hogy kikérje az intézmény jelenlegi vezetőjének véleményét az ügyben, az illető úr csak dühös ordítozásra és ajtócsapkodásra volt képes. Értik, ugye? Ő, a közszolga. A Rendszer része. Nem volt kivel beszélni. Az ügyet persze jelezték Cătălin Drulă közlekedési miniszter úrnak, aki az említett hatóságért is felel. Ő a maga részéről megígérte, hogy vizsgálatot indít a helyszínen és adott esetben visszaköveteli a kárt. Addig viszont minden marad a régiben. Az idő telik, a Rendszer virul, a pénz folyik.