// 2024. november 28., csütörtök // Stefánia
Székelyföld

Hiteles-e napjaink székely zászlója?

// HIRDETÉS

És mit keres a mohóságot jelképező medve az egyik első székely püspök címerében? Székelyföldi szimbólumokban mélyedtek el a kutatók.

Az utóbbi években több olyan kötet is megjelent, amelyek a székelység szimbólumaival foglalkozik a két székely megye, Hargita és Kovászna önkormányzatának támogatásával. Ezekről és különösen a sorozat legutóbbi, Székely jelképek pecséten, címerben című tanulmánykötetről értekezett Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum Egyesület székhelyén a kötet három szerzője – Bernád Rita Magdolna, Zepeczaner Jenő és Mihály János – és a kiadó Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont vezetője, Lőrincz Ildikó.

Amikor 2004-ben a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a székelység zászlajaként elfogadta a ma is ismert és használt aranysávos-égszínkék lobogót,

 

a székek között vita támadt a hitelességéről.

Hargita és Kovászna megye tanácselnökei a helyzet tisztázásáért megalakították a Székely Címer-­, Pecsét-­ és Zászlótörténeti Munkacsoportot, amelybe igyekeztek minden székből tagot választani. Mihály János történész, a munkacsoport tagja elmondta: az első kötet, amely a szakmai társaság kutatásait közölte, pillanatok alatt elfogyott a könyvesboltok polcairól.

A nagy érdeklődésre való tekintettel úgy gondolták, több külső szakértőt is bevonnak a munkába, és kötetbe szerkesztik az újabb tanulmányaikat, így született meg az a sorozat, amelynek tavaly immár a harmadik kötete jelent meg. A kutatások szintézisét hamarosan románul is megjelentetik.

A szerzők a kolozsvári könyvbemutatón

A vita, amely életre hívta a munkacsoportot, ma sem tekinthető lezártnak: nem született egyelőre konszenzus arról, melyik zászló tekinthető történelmileg hitelesnek.

A munkacsoport a konszenzus megteremtésén túlmenően egyik feladatának tekinti egy székely történelmi zászlósor felállítását. Magyarország a magyar katonai, állami és helyi ünnepségek alkalmával vonultatja fel a huszonhárom darabból álló történelmi zászlóit, amelynek mintájára szeretnék összeállítani a székelységét is. Mihály János hangsúlyozta: mivel nincsenek források, és kevés zászló maradt fenn a maga valójában, nehéz rekonstruálni a lobogókat.

 

A zászlósor jelenleg tizenkilenc darabból áll,

de szeretnék, ha egyenlő számú lenne Magyarország történelmi zászlóival. A legrégebbi a 15. századból való, és a fennmaradt emlékek alapján Székely István zászlaját rekonstruálja, a legutóbbi pedig – amely Gyergyószentmiklós zászlója – 1940-ből származik. A zászlósorban az erdélyi fejedelemség és az 1848-as forradalom idejéből is szerepelnek lobogók, amelyek múzeumok, magánszemélyek, illetve az egyház tulajdonában maradtak fenn.

A székelység jelképeiből vándorkiállítást is összeállítottak, amelyet Székelyföld valamennyi nagyobb városában, illetve községében bemutattak már. A tárlat átfogó képet nyújt a székelység képviseleti, helyhatósági és egyházi szervezetei által használt szimbólumokról, hangzott el.

Bernád Rita gyulafehérvári főegyházmegyei levéltáros, történész először a római katolikus pecsétnyomókkal kezdett foglalkozni, de tekintettel arra, hogy a püspökök pecsétjei mind címeresek, elkerülhetetlenné vált, hogy „megbarátkozzon” a címerekkel is.

A Batthyáneumban fellelhető pecsétnyomók tanulmányozása során mintegy 170 pecsétnyomót leltározott. Ennek a gyűjteménynek a létrehozását 1918-ban Molnár Gusztáv püspök rendelte el, aki körlevélben fordult a papokhoz a használaton kívüli pecsétnyomók egybegyűjtésére. Ezek közül válogatta ki a székely püspökök pecsétnyomóit. Mint mondta: meglepődött azon, hogy az 1000 év alatt beiktatott 82 püspök közül

 

mindössze kilenc volt székely származású, és abból is négy 20. századi.

Molnár Gusztáv gyűjtésén kívül kerültek elő pecsétnyomók a különböző egyházi ingatlanok felújítása során. Az egyik legrégebbi a mintegy 300 évvel ezelőtt beiktatott Ilyés András püspöké volt.

Az egyháztörténész megállapította: a székely püspökök nem különböztették meg magukat önálló jelképekkel az erdélyi püspököktől. A napon és a holdsarlón kívül nem jelenik meg más szimbólum a székelyföldi származású püspökök pecsétnyomóin.

Majdnem minden püspöknek van állatábrázolás a címerében, a székelyföldi Ilyés Andrásnak például egy medve, viszont  negatív értelmezésben, hiszen a keresztény szimbólumrendszerben a mohóságot jelképezi.

Zepeczaner Jenő a tanulmánykötetek kapcsán elsősorban a kutatásainak indítékairól beszélt. Mint mondta: 34 éven keresztül volt múzeumigazgató, és a látogatókkal beszélgetve nyilvánvalóvá vált számára, hogy az emberek nem ismerik a címereket, így érdemes ezek bemutatásával foglalkozni.

Az első címerek a keresztesháborúk idején gyakorlati célt szolgáltak: ez alapján azonosították az elesett katonákat. Gyorsan elterjedtek szerte Európában, főleg a gótika térhódításával. Egész jelképrendszert alakítottak ki a címerek megalkotására, és ezt a bonyolult nyelvezetet egész a 16. századig képesek voltak olvasni az arra illetékesek. Ezt követte a heraldika hanyatló korszaka, mely gyakorlatilag a mai napig tart.

Az udvarhelyi múzeumban elég sok céhpecsétnyomó maradt fenn, és bár a többségük nagyon kezdetleges, mindegyiknek megvan a maga bája – mondta Zepeczaner Jenő. Orbán Balázs sok címert leírt, ezekkel külön tanulmányokban foglalkozott a nyugdíjas múzeologus.

Erről is olvashatnak az érdeklődők, ha megvásárolják a könyvesboltokban kapható köteteket.

 

A fotók az első kivételével egy korábbi kötetbemutatón készültek. Forrás: Tamás Sándor Facebook-oldala

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált
Krónika

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) honlapján közzétett adatok szerint lezárult a külföldi szavazókörzetek szavazatszámlálási jegyzőkönyveinek összesítése.

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről
Székelyhon

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről

Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS