// 2026. november 16., hétfő // Ödön

Határon túli voksmérleg

// HIRDETÉS

Nagyrészt előrelátható volt, hogyan szavaznak a határon túliak a magyarországi országgyűlési választáson. A kérdés az, mit lépnek a továbbiakban a budapesti pártok.

Bizonyos szempontból meglepő, más szempontból várható eredményt hozott az, ahogyan a magyarországi országgyűlési választásokon először szavazó határon túliak voksoltak a vasárnapi megmérettetésen.

Az várható volt, hogy jelentős többségük a jobboldalra, ezen belül is a Fideszre szavaz, a kormánypártra adott voksok aránya ugyanakkor talán még a legoptimistább Fidesz-vezetők várakozásait is meghaladta, hiszen a levélben leadott külhoni szavazatok több mint 95 százaléka érkezett a pártra.

Ennek oka egyfelől az, hogy a Fidesz volt az a párt, amely az elmúlt évtizedekben a leghangsúlyosabban tartotta napirenden a határon túli magyarok ügyét, és első kormányzása alatt a – sokak által kevésnek tartott – kedvezménytörvénnyel, majd második regnálása idején a könnyített honosítással kötötte szorosabbra a kapcsolatot az elszakított nemzetrészekkel.

A mostani választásokon ennek folyományaként minden bizonnyal jelentős többségben voltak azok a külhoniak, akik éppen azért regisztráltak és vettek részt a szavazáson, mert mindezt meg akarták „hálálni” a kormányoldalnak.

Meglepő ugyanakkor a Jobbik leszereplése, a szélsőségesként számon tartott párt ugyanis gyakorlatilag az egyetlen olyan alakulat volt, amely jelentős forrásokat és energiákat áldozott arra, hogy magához édesgesse a határon túliakat. Képviselői irodákat nyitott, majd a kampány során szórólapokkal is népszerűsítette magát.

Ráadásul a román hatóságok is váratlan segítséget nyújtottak számukra a kampányban, amikor a székely szabadság napján lezajlott marosvásárhelyi incidens nyomán több jobbikos politikust is kitiltottak az országból.

Ehhez képest a radikális párt alig több mint két százaléknyi voksot kapott a külhoniaktól. Ez részben valószínűleg annak tudható be, hogy a többség számára nem szimpatikus a párt retorikája, itteni megnyilvánulásai, és a hozzá kapcsolódó „balhék” inkább bajkeverőként tüntették fel. Másrészt a Fidesz már említett, több mint egy évtizedes beágyazottságának, valamint annak, hogy a kormánypárthoz kötik a könnyített úton megszerezhető állampolgárságot.

A balliberális ellenzéki összefogás leszereplését lehetett a legbiztosabbra venni a voksolás előtt. Mesterházy Attila MSZP-elnök kolozsvári bocsánatkérését a 2014 december 5-i népszavazás előtti határon túli ellenes kampányért teljes mértékben hiteltelenítette, amikor szövetkezett azzal a Gyurcsány Ferenccel, aki akkor miniszterelnökként élére állt ennek a kampánynak, illetve a határon túliak sorsa iránt a legnagyobb érzéketlenséget tanúsító egykori SZDSZ egyik emblematikus arcának számító Fodor Gáborral. Ennek fényében nem is számíthattak arra, hogy számukra a külhoniak körében sok babér terem.

Az eredmények ismeretében most az a kérdés, hogyan viszonyulnak a magyarországi pártok a határon túliakhoz a továbbiakban. A kormányoldal várhatóan tovább halad az eddigi úton, azaz retorikájának továbbra is fontos eleme lesz a határon túliakkal való kapcsolatok szorosabbra fűzése – erről beszélt Orbán Viktor kormányfő még a voksolás előtt, amikor azt mondta, hogy a következő lépés a külhoni intézmények megerősítése lesz. Mint magyarázta: „ott, ahol már van, elmélyítjük az autonómiát, ott, ahol még nincs, kiépítjük. Létrehozzuk a magyar autonómiák közötti koordinációt és együttműködést, hogy az összhang, amely a Kárpát-medencei magyarok tehetségéből, tudásából és szorgalmából kialakítható, az mindenki számára hallható legyen.

A Jobbik várhatóan nehezen törődik bele abba, hogy a várakozásaihoz mérten kevésbé tudott hatni a külhoniakra, a kérdés most az, milyen eszközökkel próbálja meggyőzni őket arról, hogy mégiscsak érdemes rá is szavazni.

A baloldal várható hozzáállása kérdéses. A mostani összefogás pártjai eddigi nyilatkozataik alapján külön utakon folytatják a politizálást. Az MSZP és az Együtt – PM részéről talán kevésbé várható, hogy a határon túliakat tennék meg bűnbakká a vereségért. A Gyurcsánnyal megkötött szövetség kapcsán épp a kettős állampolgárságot és a szavazati jogot ellenző exkormányfő mondta el, hogy a külhoniak ügyében nincs egyetértés közöttük. Ugyanakkor most több féle képpen is dönthetnek. ’Elfelejthetik” a határon túliakat, de akár azt az utat is választhatják, hogy megpróbálnak az elkövetkező négy évben ők is állásokat kiépíteni a külhoniak körében, hiszen nem minden határon túli magyar meggyőződéses jobboldali.

A legkevésbé pozitív végkicsengéssel kecsegtető forgatókönyv minden bizonnyal az lenne, ha csatlakoznának a Gyurcsány-vonalhoz, amelynek értelmisége máris keményen nekiment a szavazatarányokat döntően nem befolyásoló, érvényes voksot leadó külhoniaknak, őket próbálva meg felelőssé tenni azért, mert a Fidesz ismét a kétharmados kormányzás közelébe került. Ezzel ugyanis fennállna a veszélye annak, hogy örökre bezárják a kaput a külhoniak többségével való megbékélés előtt, és végzetesen szembeállítanák egymással az anyaországi társadalom egy részét és a határon túliakat.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ki mondja, hogy Romániában nincs rend? Az államelnökhöz is bekopogott a végrehajtó!
Főtér

Ki mondja, hogy Romániában nincs rend? Az államelnökhöz is bekopogott a végrehajtó!

Továbbá: alig érkezett meg Ursula von der Leyen Romániába, a vérnackó George Simion máris elküldte a fenébe. És két szakszervezeti főnök háztartási gépeket vásárolt magának… a szindikátusi kasszából.

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében
Krónika

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében

Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.

Sokba került a SRI-alezredes és a chicagói orvos Instagramon fogant szerelme
Főtér

Sokba került a SRI-alezredes és a chicagói orvos Instagramon fogant szerelme

A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval
Székelyhon

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval

Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.

Fritz egyetért azzal, hogy megyéket kell összevonni, egy RMDSZ-es vezető alternatívát javasol a közigazgatási reformra
Krónika

Fritz egyetért azzal, hogy megyéket kell összevonni, egy RMDSZ-es vezető alternatívát javasol a közigazgatási reformra

Egyetért Dominic Fritz, az USR elnöke a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) javaslatával, miszerint a közigazgatási reform során nem csupán a kis települések számát kell összevonások révén csökkenteni, hanem a megyékét is.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS