// 2024. november 25., hétfő // Katalin
német

Felmérés: a románok a korábbinál is jobban utálják a más nemzetiségűeket

// HIRDETÉS

Tízből csak ketten barátkoznának nem románokkal.

Tíz román közül csak ketten fogadnák el, hogy más etnikumú személy kerüljön a családjukba vagy baráti társaságukba – derül ki az Elie Wiesel holokausztkutató intézet által rendelt felmérésből.

A holokauszt romániai megítélését és az etnikumközi kapcsolatokat felmérő közvélemény-kutatás készítői a Bogardus-skálát használták, amelyen az 1-es a legmagasabb fokú elfogadást („családtag”), míg a 7-es a legkisebbet („nem kellene Romániába jönniük”) jelenti. A felmérés eredménye rámutat: a legnagyobb toleranciát a zsidókkal (3,8) szemben mutatták a megkérdezettek, a magyarokkal szembeni toleranciaszint (4,1) szintén nagyobb, mint a romákkal (4,8) és az arabokkal (5,0) szembeni.

Azt is kimutatták a felmérés készítői, hogy vidéki környezetben az emberek inkább az arabokat, míg városi környezetben inkább a romákat utasítják el, viszont a zsidókhoz és magyarokhoz való viszonyulás tekintetében nincs különbség a vidéki és városi lakosok toleranciaszintje között.

Zsidó személyt a megkérdezettek 15 százaléka fogadna be a családba, 16 százaléka a baráti társaságba vagy a szomszédba (16%).

Csökkent a tolerancia az arabokkal szemben (a megkérdezettek 51 százaléka elutasítóan nyilatkozott erről az etnikumról, míg 2015-ben csak 46 százalékuk), de a magyarokkal szemben is (a válaszadók 29 százaléka utasította el, míg 2015-ben ez az arány 26% volt).

A romákkal szemben viszont elfogadóbbak lettek az emberek a felmérés szerint: míg 2015-ben a megkérdezettek 41 százaléka nem látta szívesen Romániában ezen kisebbség tagjait, addig idén már csak 39% volt az arányuk. A zsidók elfogadása tekintetében változatlanul 22% az elutasítók aránya.

Az országos átlaghoz viszonyítva Bukarestben a legkevésbé toleránsak a magyarokkal és a zsidókkal szemben – derül ki a közvélemény-kutatásból.

A magyarokat 2015-ben még a megkérdezettek 10 százaléka „értékesnek” tartotta az ország számára, most ez az arány 5 százalékra csökkent. A németekről ugyanezt 2015-ben még a válaszadók 21 százaléka vallotta, idén már csak 9%.

A felmérésben résztvevők 54 százaléka szerint a romák „problémát vagy fenyegetést” jelentenek az országnak, 2015-ben még többen, 61 százalékban vallották ezt a válaszadók.

A felmérést az Elie Wiesel Országos Holokausztkutató Intézet megrendelésére a Kantar-TNS készítette 2017. szeptember 14. és október 6. között, 1014 fős reprezentatív mintán. A felmérés hibahatára plusz-mínusz 3%.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen
Krónika

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen

Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS