// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Ezért nem játék a medve a Székelyföldön

// HIRDETÉS

Nagyon sok tévhit kering a közbeszédben a medvékről. Székelyföldi politikusok és szakértők Tusványoson tisztázták, miért a kilövés jelenti az egyetlen megoldást a medveproblémára.

Ha Tusványos, akkor medve. A nagyvad nem véletlenül szerepel a szabadegyetem arculatában, köztudomású, hogy a környéken valóban sok medve jár, bármikor szembetalálkozhat a fesztiválozó a házak közé is bemerészkedő ragadozóval. Tusnádfürdő jól reprezentálja a Székelyföld-szerte jelentős károkat okozó, és az emberi életre is veszélyessé vált medvék konkrét értelemben is elharapódzó problémáját.

A közbeszédet uraló téma nem hiányozhatott Tusványos kerekasztal-beszélgetései közül:

A medve nem játék – ami Bukarestből nem látszik

címmel az érintett székelyföldi megyék vezetői és szakemberei ismertették a medveügy sarokpontjait. A beszélgetés során a kialakult helyzet okairól, a megoldási lehetőségekről és a problémáról keringő „városi legendák” cáfolatáról egyaránt szó esett.

Tamás Sándor, Tánczos Barna, Sárkány Árpád, Szép Róbert és Borboly Csaba Fotók: Szabó Tünde

Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke moderátorként rögtön az elején tisztázta az egyik tévhitet, miszerint az európai uniós csatlakozási szerződésben vállaltak miatt állt elő a jelenlegi helyzet a Székelyföldön. Románia a csatlakozáskor azt vállalta, hogy megőrzi a mintegy 5-6 ezres medvepopulációt, az állatok kilövése csak a károk elhárítása és veszély esetén indokolt. A direktíva tehát megelőzésről beszél, miközben a probléma már rég túlnőtt ezen. Ezt nem Brüsszelben, hanem Bukarestben, minisztériumi szinten kell megoldani – tette hozzá.

A politikus nehezményezte, hogy a medvékről szóló vitákból kimaradnak a szakmai érvek. A vadgazdálkodás komoly tudomány, miért költ az állam szakemberek képzésére, ha nem ad a véleményükre? Borboly szerint a medvék átköltöztetése nem hozhat eredményt, hiszen az állatok visszatérnek eredeti élőhelyükre.

Az olyan medvékkel szemben, amelyek szinte naponta támadnak emberre vagy háziállatra, a kilövés jelenti a megoldást.

A szakmaiság mellett érvelt Tánczos Barna szenátor is: nem a politikusoknak a feladata erről beszélni, hanem elsősorban a vadgazdálkodóknak, majd sorrend szerint a vadászoknak, az erdészeknek és a hatósági szakembereknek. Az otthoni fotelből nézve a medveállomány szabályozása egyszerűnek tűnhet, de nem az. Ha sikerül a vadászatot különválasztani az állományszabályozás kérdésétől, akkor kerülhetünk közelebb a megoldáshoz – vélekedett.

Tamás Sándor, Kovászna megyei tanácselnök hozzászólásában először is azt hangsúlyozta: rendszeresen járja a székelyföldi erdőket, testközelből ismeri, mivel etetett, fürdetett, simogatott már medvéket. Tapasztalatból tudja tehát, hogy a medvék veszélyesek. Maga is zöldnek vallja magát, de a világos, és nem a sötét kiadásban, az utóbbi típus ismertetőjegye, hogy nem látja a fától az erdőt, mondta. Úgy vélekedett: a probléma gyökere, hogy a medvék elvesztették a veszélyérzetüket. Azokkal szemben, akik rendszeresen bejárnak a falvakba, radikális megoldást kell alkalmazni: ki kell vonni őket a forgalomból.

Egyetértenek abban, hogy baj van

A kilövési kvótát a szakembereknek kell megállapítaniuk, egyensúlyra törekedve, mert különben előbb-utóbb emberéletet fog  követelni a helyzet. A politikus cáfolta azt a tévhitet, hogy az erdőirtások miatt merészkednek egyre közelebb az emberhez a vadak: Kovászna megyében – de mint Borboly Csaba megjegyzéséből kiderült, Hargita megyében is – nőtt az erdőterületek nagysága. Szerinte a nyilvánvaló túlszaporodás mellett az olyan emberi tevékenységek is szerepet játszanak a medvék lakott területre történő betörésében, mint a terepmotorozás, a gombászás vagy az erdei gyümölcsök rendszeres betakarítása.

Péter Ferenc, Maros megye tanácselnöke egy régi szovátai esetet ismertetett, amikor egy medvetámadás következtében egy férfi meghalt. Miután a veszélyes medvét kilőtték, az állatvédők azért háborogtak, hogy mi lesz az anyamedve két bocsával, miközben az fel sem merült, hogy mi lesz az áldozat két, félárván maradt gyermekével.

A nagyváros ablakaiból úgy tűnhet, hogy a medvék olyanok, mint a plüssmacik,

de az, aki nap mint nap találkozik medvével a földjén, az jól tudja, hogy a medve nem játék. Péter arról is beszámolt, hogy olyan településeken jelent meg a medve Maros megyében, ahol emberi emlékezet óta nem volt jellemző a vad jelenléte. A politikus, aki maga is vadász, felszólalt a vadászat diszkreditálásával szemben, mely árt a medveügynek.

Sárkány Árpád vadgazdálkodási szakember, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (C.I.C.) alelnöke szerint a medvegazdálkodás sikertörténetnek számít Romániában, pontosabban annak számított az utóbbi időszakig. A Dacian Cioloș vezette szakértői kormány 2016 őszén tiltotta be a medvék vadászatát, addig évente 400-450 egyed kilövésére adott engedélyt a minisztérium. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy bár nem ez idézte elő a medveválságot, de kétség kívül hozzájárult az elmélyüléséhez.

Az érdeklődő közönség

A Sárkány által ismertetett számok alapján a medvével való együttélés alapvetően székelyföldi probléma. Európában – Oroszország európai részét leszámítva – körülbelül 17 ezer medvét tartanak számon, amelyből több mint 6800 Romániában él, az itteni medveállomány 78 százaléka pedig Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyében található. A medvepopulációval rendelkező nyugati országok mindegyikében létezik kilövési kvóta: Svédországban és Finnországban például az állomány közel tíz százalékát lövik ki évente.

Egyetlen európai országban sem olyan magas tehát a toleranciaszint, mint Romániában.

Szép Róbert, az Országos Környezetvédelmi Őrség főfelügyelő-helyettese sajnálatát fejezte ki, hogy a civil szervezetek és állatvédők nem képviselték az álláspontjukat a kerekasztal-beszélgetésen. Mint mondta: szembe kell nézni a valósággal, és azokkal az okokkal, amelyek idáig vezettek. A minisztérium által előkészített rendelet, mely évente 140 veszélyes medve kilövésére adna lehetőséget, pénteken kerül közvitára. A rendelet egy bonyodalmas, és a vadásztársaságok érdekeivel ellentétes ügymenetet ír elő. Sárkány Árpád úgy fogalmazott: a tervezet „nem vadgazdálkodást, hanem sintérkedést” javasol, és csak a válsághelyzet pillanatnyi orvoslását tűzte ki célul.

Mint kiderült, a medveállomány normalizálásához az sem mindegy, hogy milyen egyedeket lőnek ki. A vadászok a domináns hímeket preferálják, mivel bundájuk, illetve trófeájuk pénzzé tehető, az egyensúly visszaállításához azonban a nőstények kilövése a célravezető. A hímek levadászása ugyanakkor csak fokozza a bajt, mivel azok a bocsok megölésével természetes módon szabályozzák a medvepopulációt.

A tartalmas beszélgetés végén összegzésként elhangzott:

sokkal mélyebb a probléma, mint amilyennek látszik,

ugyanakkor folyamatos a zavarkeltés a témában. Szükség van a szakma közreműködésére, a prevenció és az intervenció tekintetében egyaránt. Az emberi élet védelmében kell a jogszabályokat módosítani.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS