// 2024. október 15., kedd // Teréz
Szúrópróba

És azt tudja, mennyit kap Románia az EU által elfogadott második vakcinából?

Az amerikai Moderna gyógyszeripari vállalat által kifejlesztett oltóanyagból az EU összesen 160 millió adagot rendelt.

3,5 millió dózist kap Románia az amerikai Moderna gyógyszeripari vállalat által kifejlesztett vakcinából, amelynek tömeges európai alkalmazására szerdán adta meg az engedélyt az Európai Bizottság, miután az Európai Gyógyszerügynökségtől (EMA) is pozitív ajánlást kapott. Ezzel ez a második oltóanyag az német–amerikai vakcina, a Pfizer-BioNtech terméke után, amely megkapta az EB engedélyét. Az Európai Bizottság mostnáig az AstraZeneca (400 millió adag), a Sanofi-GSK (300 millió adag), a Johnson and Johnson (400 millió adag), a Pfizer-BioNtech (300 millió adag), a CureVac (405 millió adag) és a Moderna (160 millió adag) vállalatokkal írt alá vakcinabeszerzésről szóló szerződéseket – a többi oltóanyag engedélyeztetése egyelőre folyamatban van az öreg kontinensen. A sorban a következő egyébként az oxfordi AstraZeneca terméke lesz, amely – egy nemrég tévedésből közölt lista szerint – mind közül a legolcsóbb. A Moderna oltóanyaga annyiban előnyösebb a már korábban engedélyezett Pfizer-BioNtech termékéhez képest, hogy nem –70 fokon kell tárolni, elég neki a –20 Celsius is. A cég ügyvezető igazgatója, Stephane Bancel ráadásul azt állítja, hogy az oltóanyag akár két éves védettséget is biztosíthat a SARS-Cov-2 ellen, ráadásul úgy néz ki, hogy a vírus új mutációi ellen is hatásos, amelyek Nagy-Britanniában, illetve Észak-Afrikában ütötték fel a fejüket. A Moderna oltóanyaga a Pfizer-BioNtechéhez hasonlóan hírvivő RNS (mRNS) molekulákon alapul. Ezek segítségével ártalmatlan vírusfehérje-fragmentumok termelődnek az emberi szervezetben, így a szervezet immunválaszt alakít ki a későbbi, természetes fertőzések megelőzésére vagy leküzdésére. Amikor az ember védőoltást kap, a sejtjei leolvassák a genetikai utasításokat, és a vírus külső felületén elhelyezkedő úgynevezett glikoprotein tüskék kisebb elemeit állítják elő. A vírus ezeket használja arra, hogy bejusson a test sejtjeibe, replikálja magát és ezáltal okozzon betegséget. A beoltott személy immunrendszere ezt követően idegen anyagként kezeli ezt a fehérjét, és természetes védekezésként antitesteket és a fehérvérsejtek csoportjához tartozó T-sejteket termel ellene. A védettséghez ismétlőoltásra is szükség van, legfeljebb 28 nap különbséggel. Az oltóanyag 94,1 százalékos védettséget biztosít az új típusú koronavírussal szemben.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.

// ez is érdekelheti
Ilyet se látott még a Camp Nou stadion: Románia Albánia ellen, gerendával, ököllel…
Főtér

Ilyet se látott még a Camp Nou stadion: Románia Albánia ellen, gerendával, ököllel…

… egy sofőr megunta a dugót és a rendőrök hiányát, nekiállt forgalmat irányítani… és Elena Lasconi elnökjelölt asszony elfelejtette, hogy vannak amerikai NATO-csapatok az országban.

Őskori lósírokat, ritkaságnak számító zablapálcákat találtak a régészek a Sepsi Aréna szomszédságában
Krónika

Őskori lósírokat, ritkaságnak számító zablapálcákat találtak a régészek a Sepsi Aréna szomszédságában

Ehhez hasonló temetkezési helyek eddig a Kárpátoktól keletre, főleg a kazah sztyeppén, illetve a Peloponnészoszi-félszigeten kerültek elő. A szarvasagancs zablapálcák azért számítanak ritkaságnak, mert funkcionális állapotban találták meg.

„Nem volt olyan forgatókönyv, amivel megnyerhettük volna a mohácsi csatát”
Főtér

„Nem volt olyan forgatókönyv, amivel megnyerhettük volna a mohácsi csatát”

Ma sem tudnánk biztosan megmondani, mit kellett volna jobban csinálni ahhoz, hogy a dolgok másképp történjenek – állítja monstre-interjúnkban B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója.

Nagytestű kutyák támadtak egy kutyáját sétáltató férfira Csíksomlyón
Székelyhon

Nagytestű kutyák támadtak egy kutyáját sétáltató férfira Csíksomlyón

Nagytestű juhászkutyák támadtak rá egy férfira és nyolchónapos kutyájára a csíksomlyói domboldalban vasárnap délután.

Újabb autópálya körvonalazódik Erdélyben
Krónika

Újabb autópálya körvonalazódik Erdélyben

Ötven kilométer hosszú lesz és csaknem egymilliárd euróba kerülhet a Brassó és Fogaras között tervezett új autópálya. Az A13-as Brassó megyei autópálya-szakaszán 120 kilométer/órás maximális sebességgel lehet majd haladni.

Szakértők arról, hogy fél év múlva mennyivel haladja meg az 5 lejt az euró árfolyama
Székelyhon

Szakértők arról, hogy fél év múlva mennyivel haladja meg az 5 lejt az euró árfolyama

A pénzügyi elemzők szakmai szervezete, a CFA Románia Egyesület szerint a következő tizenkét hónapban gyengülni fog a lej az euróval szemben.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.