// 2026. június 6., szombat // Norbert, Cintia

Érdeksovinizmus

// HIRDETÉS

Ha már nem lehet hasznot húzni a magyarokkal kötött szövetségből, akkor kifizetődőbb lehet a magyarellenes hangulatkeltés. Ez Traian băsescu államfő, valamint a hozzá közel álló PMP jelenlegi doktrínája.

Egyre egyértelműbb, hogy Traian Băsescu és a hozzá kapcsolódó politikai erők retorikájában kiemelt szerepet kap a magyarellenes hangulatkeltés és uszítás az európai parlamenti, illetve az államfőválasztás előtt. Miután az államfő több ízben is elfogadhatatlannak nevezte, hogy a frissen kormányra lépett RMDSZ követelései között a nemzeti jelképek és az állami intézményekben történő anyanyelvhasználat is szerepel, a román nemzetállam és az állam jelképei iránti tiszteletlenséggel vádolva meg a magyarokat, immár a Băsescuhoz közel álló értelmiségiek és politikusok által frissen létrehozott Népi Mozgalom Párt (PMP) is csatlakozott az elnökhöz.

Az államfő által korábban irányított Demokrata-Liberális pártból (PDL) frissen a PMP-be igazolt egykori fejlesztési miniszter, Elena Udrea jelezte egy megszólalásában, hogy amennyiben a kormány olyan törvényt fogad el, amely lehetővé teszi a székely vagy a magyar zászló közintézményekre való kitűzését, pártja alkotmánybírósághoz fordul.

„Beigazolódott, amit már korábban is hangoztattunk, miszerint Victor Ponta térdre kényszerítve kötött alkut a magyar közösség képviselőivel. A kormányfő felelőtlenül és tiszteletlenül viszonyul az egységes román állam érdekeihez és a román nép történelméhez” – szerepel az államfő volt tanácsosának közleményében. Ebben Udrea megállapítja azt is, hogy a székely zászló közintézményeken való kitűzésének engedélyezését csak egy lépés választja el az etnikai alapú régióátszervezéstől.

Mindez azt jelzi, hogy az új párt konkrét politikai és gazdasági program híján mentorához hasonlóan a könnyebb ellenállás irányába mozdul, és egyszerű, a román polgárok egy részében lappangó zsigeri indulatokra és félelmekre apellálva, azokat tovább gerjesztve próbál szavazatokat szerezni. A magyarveszélyre való hivatkozás, a magyarellenes hangulat szítása régi, bevett recept Romániában, különösen válságos időszakokban. Amíg a politikai nyilatkozatok arról szólnak, hogy minden egyes olyan jogbővítés, amitől a magyarok jobban érzik magukat Romániában, mert segíti az anyanyelvhasználatot, illetve lehetővé teszi szimbólumaik szabad használatát, a román nemzetállam egysége elleni támadás, amelynek végeredménye az lehet, hogy a magyarok visszaveszik Erdélyt. Mivel az ilyen retorika iránti fogékonyságot az iskolai történelemoktatás is megalapozza a  polgárok körében, az ezzel próbálkozó pártok jó eséllyel növelhetik szavazótáborukat. Főleg olyan helyzetben, hogy a nyíltan szélsőséges, magyarellenes Nagy-Románia Párt (PRM) csillaga leáldozott, népszerűsége a pártvezetést övező botrányok nyomán elolvadt, és parlamenten kívül tengődik. Nem biztos persze, hogy a PMP hosszú távon be kívánja tölteni a PRM által hagyott űrt, viszont most mindenképpen szüksége van arra, hogy átlépje a bejutási küszöböt a május 25-i európai parlamenti választáson, és ezáltal megvesse a lábát a politikai életben. Ennek érdekében folyamodnak magyarellenes hangulatkeltéshez olyan politikusok, mint Băsescu és Udrea, akik annak idején – többek között székelyföldi látogatásaik révén – épp a magyar választókkal próbálták szorosabbra fűzni a viszonyt, abban reménykedve, hogy a nekik nyújtott támogatások révén az RMDSZ-éből saját szavazótáboruk irányába téríthetik őket. Jelenleg úgy tűnik, konjunkturális magyarellenességről van szó, a magyar politikusokat kormányba emelő PSD befeketítését szolgálja, mint ahogy az eddig kormányzó PSD is konjunkturálisan lett „magyarbarát” annak nyomán, hogy a parlamenti többség és a kormányfői poszt megőrzése érdekében koalíciókötésre kényszerült az RMDSZ-szel.

Ismét beigazolódott, hogy a fősodratú romániai politikai pártok között nemigen akad olyan, amely ne próbálna a magyarellenesség szításából politikai tőkét kovácsolni, ha úgy látja, hogy pillanatnyi politikai érdekei ezt kívánják. Mint ahogy az is, hogy a sovinizmus nem ideológiafüggő: a Ceaușescu-rendszer „fasiszta kommunizmusában” ugyanúgy jelen volt, mint a mai politikai pártok mindegyikében. És csupán a pillanatnyi politikai érdekek függvénye, hogy mikor taszítják háttérbe, és mikor válik retorikájuk meghatározó elemévé.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Távirányítós pumpával lopta a kamionból a gázolajat egy román és egy moldovai sofőr Franciaországban – hírmix
Főtér

Távirányítós pumpával lopta a kamionból a gázolajat egy román és egy moldovai sofőr Franciaországban – hírmix

Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.

Trianon-kutató történész: a határon túli magyarok a magyar történelem legnagyobb hősei
Krónika

Trianon-kutató történész: a határon túli magyarok a magyar történelem legnagyobb hősei

1920. június 4-én írták alá a versailles-i Grand Trianon kastélyban azt a békeszerződést, amely alapjaiban formálta át Magyarország sorsát. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Köő Artúr történészt, Trianon-kutatót kérdeztük.

A fegyveres erők főparancsnoka és a védelmi miniszter mást mond oroszdrón-ügyben…
Főtér

A fegyveres erők főparancsnoka és a védelmi miniszter mást mond oroszdrón-ügyben…

… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.

Tengeri drón robbant fel a konstancai kikötőnél – videóval
Székelyhon

Tengeri drón robbant fel a konstancai kikötőnél – videóval

Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.

Magyar vezetője lett az országos restitúciós hatóságnak
Krónika

Magyar vezetője lett az országos restitúciós hatóságnak

Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kinevezte Lőrincz Helgát az RMDSZ javaslatára az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) elnökévé.

Idétlenkedő csíkszeredai tanácsosok
Székelyhon

Idétlenkedő csíkszeredai tanácsosok

Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS