// 2026. június 12., péntek // Villo

Érdeksovinizmus

// HIRDETÉS

Ha már nem lehet hasznot húzni a magyarokkal kötött szövetségből, akkor kifizetődőbb lehet a magyarellenes hangulatkeltés. Ez Traian băsescu államfő, valamint a hozzá közel álló PMP jelenlegi doktrínája.

Egyre egyértelműbb, hogy Traian Băsescu és a hozzá kapcsolódó politikai erők retorikájában kiemelt szerepet kap a magyarellenes hangulatkeltés és uszítás az európai parlamenti, illetve az államfőválasztás előtt. Miután az államfő több ízben is elfogadhatatlannak nevezte, hogy a frissen kormányra lépett RMDSZ követelései között a nemzeti jelképek és az állami intézményekben történő anyanyelvhasználat is szerepel, a román nemzetállam és az állam jelképei iránti tiszteletlenséggel vádolva meg a magyarokat, immár a Băsescuhoz közel álló értelmiségiek és politikusok által frissen létrehozott Népi Mozgalom Párt (PMP) is csatlakozott az elnökhöz.

Az államfő által korábban irányított Demokrata-Liberális pártból (PDL) frissen a PMP-be igazolt egykori fejlesztési miniszter, Elena Udrea jelezte egy megszólalásában, hogy amennyiben a kormány olyan törvényt fogad el, amely lehetővé teszi a székely vagy a magyar zászló közintézményekre való kitűzését, pártja alkotmánybírósághoz fordul.

„Beigazolódott, amit már korábban is hangoztattunk, miszerint Victor Ponta térdre kényszerítve kötött alkut a magyar közösség képviselőivel. A kormányfő felelőtlenül és tiszteletlenül viszonyul az egységes román állam érdekeihez és a román nép történelméhez” – szerepel az államfő volt tanácsosának közleményében. Ebben Udrea megállapítja azt is, hogy a székely zászló közintézményeken való kitűzésének engedélyezését csak egy lépés választja el az etnikai alapú régióátszervezéstől.

Mindez azt jelzi, hogy az új párt konkrét politikai és gazdasági program híján mentorához hasonlóan a könnyebb ellenállás irányába mozdul, és egyszerű, a román polgárok egy részében lappangó zsigeri indulatokra és félelmekre apellálva, azokat tovább gerjesztve próbál szavazatokat szerezni. A magyarveszélyre való hivatkozás, a magyarellenes hangulat szítása régi, bevett recept Romániában, különösen válságos időszakokban. Amíg a politikai nyilatkozatok arról szólnak, hogy minden egyes olyan jogbővítés, amitől a magyarok jobban érzik magukat Romániában, mert segíti az anyanyelvhasználatot, illetve lehetővé teszi szimbólumaik szabad használatát, a román nemzetállam egysége elleni támadás, amelynek végeredménye az lehet, hogy a magyarok visszaveszik Erdélyt. Mivel az ilyen retorika iránti fogékonyságot az iskolai történelemoktatás is megalapozza a  polgárok körében, az ezzel próbálkozó pártok jó eséllyel növelhetik szavazótáborukat. Főleg olyan helyzetben, hogy a nyíltan szélsőséges, magyarellenes Nagy-Románia Párt (PRM) csillaga leáldozott, népszerűsége a pártvezetést övező botrányok nyomán elolvadt, és parlamenten kívül tengődik. Nem biztos persze, hogy a PMP hosszú távon be kívánja tölteni a PRM által hagyott űrt, viszont most mindenképpen szüksége van arra, hogy átlépje a bejutási küszöböt a május 25-i európai parlamenti választáson, és ezáltal megvesse a lábát a politikai életben. Ennek érdekében folyamodnak magyarellenes hangulatkeltéshez olyan politikusok, mint Băsescu és Udrea, akik annak idején – többek között székelyföldi látogatásaik révén – épp a magyar választókkal próbálták szorosabbra fűzni a viszonyt, abban reménykedve, hogy a nekik nyújtott támogatások révén az RMDSZ-éből saját szavazótáboruk irányába téríthetik őket. Jelenleg úgy tűnik, konjunkturális magyarellenességről van szó, a magyar politikusokat kormányba emelő PSD befeketítését szolgálja, mint ahogy az eddig kormányzó PSD is konjunkturálisan lett „magyarbarát” annak nyomán, hogy a parlamenti többség és a kormányfői poszt megőrzése érdekében koalíciókötésre kényszerült az RMDSZ-szel.

Ismét beigazolódott, hogy a fősodratú romániai politikai pártok között nemigen akad olyan, amely ne próbálna a magyarellenesség szításából politikai tőkét kovácsolni, ha úgy látja, hogy pillanatnyi politikai érdekei ezt kívánják. Mint ahogy az is, hogy a sovinizmus nem ideológiafüggő: a Ceaușescu-rendszer „fasiszta kommunizmusában” ugyanúgy jelen volt, mint a mai politikai pártok mindegyikében. És csupán a pillanatnyi politikai érdekek függvénye, hogy mikor taszítják háttérbe, és mikor válik retorikájuk meghatározó elemévé.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Krasznahorkai látogatása megint rámutatott, hogy a magyarok utálják a magyarok sikereit
Főtér

Krasznahorkai látogatása megint rámutatott, hogy a magyarok utálják a magyarok sikereit

A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…

Sok fiatal román történész bizonyos kérdésekben közelebb áll a magyar értelmezésekhez
Krónika

Sok fiatal román történész bizonyos kérdésekben közelebb áll a magyar értelmezésekhez

Mintegy fél évszázada biztosít fórumot a román és magyar történészek szakmai párbeszédének a Román–Magyar Történész Vegyes Bizottság. A testület XXVII. ülését Déván rendezték meg, Nagy Levente magyar társelnök nyilatkozott az eseményről a Krónikának.

A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo
Főtér

A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo

Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.

Otthonuk kertjében találkozott a medvével két kisgyerek Lövétén
Székelyhon

Otthonuk kertjében találkozott a medvével két kisgyerek Lövétén

Házuk kertjében ment szembe egy medvével két kisgyerek szerdán délután Lövétén. Mivel veszélyessé vált a helyzet, ártalmatlanítani kellett a nagyvadat. A példány nagyjából kéthete folyamatosan bejárt a településre.

Bejelentették az első tusványosi fellépőket
Krónika

Bejelentették az első tusványosi fellépőket

Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.

Tucatnyi román állampolgár kéri a konzuli segítséget utazási okmányok kiállításához
Székelyhon

Tucatnyi román állampolgár kéri a konzuli segítséget utazási okmányok kiállításához

Eddig huszonegy Észak-Írországban élő ember kért konzuli segítséget a román hatóságoktól utazási okmányok kiállításához a belfasti zavargások miatt – közölték csütörtökön külügyminisztériumi források.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS