// 2026. szeptember 24., csütörtök // Gellért, Mercédesz

Érdeksovinizmus

// HIRDETÉS

Ha már nem lehet hasznot húzni a magyarokkal kötött szövetségből, akkor kifizetődőbb lehet a magyarellenes hangulatkeltés. Ez Traian băsescu államfő, valamint a hozzá közel álló PMP jelenlegi doktrínája.

Egyre egyértelműbb, hogy Traian Băsescu és a hozzá kapcsolódó politikai erők retorikájában kiemelt szerepet kap a magyarellenes hangulatkeltés és uszítás az európai parlamenti, illetve az államfőválasztás előtt. Miután az államfő több ízben is elfogadhatatlannak nevezte, hogy a frissen kormányra lépett RMDSZ követelései között a nemzeti jelképek és az állami intézményekben történő anyanyelvhasználat is szerepel, a román nemzetállam és az állam jelképei iránti tiszteletlenséggel vádolva meg a magyarokat, immár a Băsescuhoz közel álló értelmiségiek és politikusok által frissen létrehozott Népi Mozgalom Párt (PMP) is csatlakozott az elnökhöz.

Az államfő által korábban irányított Demokrata-Liberális pártból (PDL) frissen a PMP-be igazolt egykori fejlesztési miniszter, Elena Udrea jelezte egy megszólalásában, hogy amennyiben a kormány olyan törvényt fogad el, amely lehetővé teszi a székely vagy a magyar zászló közintézményekre való kitűzését, pártja alkotmánybírósághoz fordul.

„Beigazolódott, amit már korábban is hangoztattunk, miszerint Victor Ponta térdre kényszerítve kötött alkut a magyar közösség képviselőivel. A kormányfő felelőtlenül és tiszteletlenül viszonyul az egységes román állam érdekeihez és a román nép történelméhez” – szerepel az államfő volt tanácsosának közleményében. Ebben Udrea megállapítja azt is, hogy a székely zászló közintézményeken való kitűzésének engedélyezését csak egy lépés választja el az etnikai alapú régióátszervezéstől.

Mindez azt jelzi, hogy az új párt konkrét politikai és gazdasági program híján mentorához hasonlóan a könnyebb ellenállás irányába mozdul, és egyszerű, a román polgárok egy részében lappangó zsigeri indulatokra és félelmekre apellálva, azokat tovább gerjesztve próbál szavazatokat szerezni. A magyarveszélyre való hivatkozás, a magyarellenes hangulat szítása régi, bevett recept Romániában, különösen válságos időszakokban. Amíg a politikai nyilatkozatok arról szólnak, hogy minden egyes olyan jogbővítés, amitől a magyarok jobban érzik magukat Romániában, mert segíti az anyanyelvhasználatot, illetve lehetővé teszi szimbólumaik szabad használatát, a román nemzetállam egysége elleni támadás, amelynek végeredménye az lehet, hogy a magyarok visszaveszik Erdélyt. Mivel az ilyen retorika iránti fogékonyságot az iskolai történelemoktatás is megalapozza a  polgárok körében, az ezzel próbálkozó pártok jó eséllyel növelhetik szavazótáborukat. Főleg olyan helyzetben, hogy a nyíltan szélsőséges, magyarellenes Nagy-Románia Párt (PRM) csillaga leáldozott, népszerűsége a pártvezetést övező botrányok nyomán elolvadt, és parlamenten kívül tengődik. Nem biztos persze, hogy a PMP hosszú távon be kívánja tölteni a PRM által hagyott űrt, viszont most mindenképpen szüksége van arra, hogy átlépje a bejutási küszöböt a május 25-i európai parlamenti választáson, és ezáltal megvesse a lábát a politikai életben. Ennek érdekében folyamodnak magyarellenes hangulatkeltéshez olyan politikusok, mint Băsescu és Udrea, akik annak idején – többek között székelyföldi látogatásaik révén – épp a magyar választókkal próbálták szorosabbra fűzni a viszonyt, abban reménykedve, hogy a nekik nyújtott támogatások révén az RMDSZ-éből saját szavazótáboruk irányába téríthetik őket. Jelenleg úgy tűnik, konjunkturális magyarellenességről van szó, a magyar politikusokat kormányba emelő PSD befeketítését szolgálja, mint ahogy az eddig kormányzó PSD is konjunkturálisan lett „magyarbarát” annak nyomán, hogy a parlamenti többség és a kormányfői poszt megőrzése érdekében koalíciókötésre kényszerült az RMDSZ-szel.

Ismét beigazolódott, hogy a fősodratú romániai politikai pártok között nemigen akad olyan, amely ne próbálna a magyarellenesség szításából politikai tőkét kovácsolni, ha úgy látja, hogy pillanatnyi politikai érdekei ezt kívánják. Mint ahogy az is, hogy a sovinizmus nem ideológiafüggő: a Ceaușescu-rendszer „fasiszta kommunizmusában” ugyanúgy jelen volt, mint a mai politikai pártok mindegyikében. És csupán a pillanatnyi politikai érdekek függvénye, hogy mikor taszítják háttérbe, és mikor válik retorikájuk meghatározó elemévé.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Krónika

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix
Főtér

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix

A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét
Székelyhon

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét

Halálos közúti baleset történt keddre virradó éjjel Marossárpatakon. A balesetben egy autó volt érintett, a benne utazó 19 éves fiatal életét vesztette.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS