// 2025. május 20., kedd // Bernát, Felícia

Én vagyok Snowden, és a nejem is!

// HIRDETÉS

Már nem is titkolják a titkosszolgák, hogy mindent tudni akarnak. Mindenkiről. Bírói engedély nélkül. Hatósági kukkolás ellen tüntettünk.

Röptüntetés dobta fel a szombat délután csúcsosodó vakációs és uborkaszezont a kolozsvári Főtéren. A bringás Critical Mass-ok és a verespatakos tüntetések legismertebb arcai szórakoztak ma a román titkosszolgálat (SRI) nevével és azzal a szándékával, hogy bírói végzés nélkül kotorászna akármelyikünk számítógépén, laptopján, okostelefonján.

Kolozsváron kábé ötvenen, Bukarestben talán százan tüntettek a tömeges megfigyelés ellen. A fővárosban ez a második akció volt, csütörtökön a

" target="_blank">SRI székházának lépcsőjén olvasták fel George Orwell 1984 című regényét. 

 

Két törvényjavaslat verte ki a civileknél a biztosítékot. Mindkettőt a SRI szorgalmazta, és az egyiket már meg is szavazta a parlament a nyári szünidő ellenére, már csak az államfőnek kell kihirdetnie ahhoz, hogy életbe lépjen. 

 

 

Ne tessék haragudni, de a kedves édesanyját is meg tetszik figyelni?

 

Ez előírja, hogy ezután személyi igazolvánnyal és személyi számmal vehetünk csak pre-pay rendszerű SIM-kártyát a mobilunkba. Ha anonim módon vásároltuk a SIM-kártyánkat, akkor egy éven belül be kell jelentkeznünk a szolgáltatónknál a személyes adatainkkal, különben kikapcsolják a kártyát a hálózatból. 

 

Vagyis a titkosszolgálat a mobilszolgáltatókon keresztül mindig tudni fogja mindenkiről, akinek be van kapcsolva a mobilja, hogy mikor hol tartózkodik, és kikkel van épp együtt. Ilyen rendelkezést eddig csak hat uniós ország hozott: Dánia, Spanyolország, Olaszország, Görögország, Szlovákia és Bulgária.

 

Ugyanez a törvény kötelezi a nyilvános wifi hálózatot működtető jogi személyeket, hogy egyrészt jelszavazzák le a hálózatokat, másrészt csak úgy engedjék csatlakozni hozzájuk a netezni óhajtókat, ha elkérik előtte a személyes adataikat, és azokat hat hónapig meg is őrzik. 

 

 

Én is Snowden vagyok, sőt a nejem is az! 

 

Vagyis ha netezni szeretnénk kávézókban, kocsmákban, szállodákban, állomásokon, plázákban elérhető wifi hálózatokon, valószínűleg fel kell majd mutatnunk a személyink, amelyről az adatok lejegyzése plusz munkával terheli meg az ottani alkalmazottakat. Ilyen aztán tényleg nincs egész Európában.

 

Ezzel nagyon könnyen össze tudják kötni a netező kütyünk saját azonosítóját, a MAC-címét (amit rögzít minden hálózat agya, a router) a mi személyigazolványunkkal. És a SRI simán követheti, személy szerint ki mit böngészett a neten, amikor X étteremben ebédelt, vagy Y kocsmában megivott egy sört.

 

A másik javaslat, a kiberbiztonsági törvény még a parlament asztalán fekszik, a szenátus döntésére vár, és tényleg hallatlan. Kinevezi a SRI-t a kiberbiztonság legfőbb országos hatóságának, és arra kötelez mindenkit, aki számítógéppel, laptoppal, táblagéppel, okostelefonnal rendelkezik, hogy az azokon tárolt információkat bármikor a SRI, a védelmi minisztérium, a belügyminisztérium, a Speciális Távközlési Szolgálat, a kormányőrség vagy a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) rendelkezésére bocsássa, ha ezek a hatóságok kérik. 

 

 

Bírói végzés nélkül. Mert azt már nem írja elő a törvényjavaslat. Miközben most egy házkutatáshoz vagy számítógép lefoglalásához is bírói végzés szükséges, ahogy ahhoz is igazságügyi felhatalmazás kell, hogy az ügyészek vagy rendőrök valaki után titkosszolgálati módszerekkel nyomozzanak. Ha ez a törvény életbe lép, akkor a titkosszolgálatok „digitálisan megmotozhatnak” bárkit, bármikor.

 

Amikor ezt a törvényjavaslatot vitatta meg a képviselőház IT-bizottsága, a SRI egyik tábornoka, Dumitru Dumbravă érveiből

" target="_blank">az derült ki, hogy szíve szerint ugyanúgy regisztráltatná a netezésre alkalmas gépeket, ahogy a gépkocsikat a közúti forgalomban, rendszámmal és forgalmi engedéllyel. Vagy ahogy '89 előtt kellett az összes írógépet és fénymásolót.

 

 

Az a szomorú igazság, hogy Dumbravă egy kukkoló.

 

Ezért a civilek azt kérik, hogy ezt a javaslatot ne szavazza törvénnyé a szenátus, illetve a már megszavazottat az államfő ne hirdesse ki, hanem ő vagy a házelnökök vagy az ombudsman támadja meg az Alkotmánybíróságon. Aki ezt szerdán meg is tette.

 

Az aktivisták megjelenése után fél órával a rendőrök is kinéztek a térre, de nem jöttek oda a pár tucat tüntetőhöz. Minek, úgyis ismernek onnan már mindenkit.

 

Ha a törvények életbe lépnek, akkor meg majd még jobban. És nem utólag veszik észre, hogy valakik nyilvánosan fellépnek az ellen, ami nem tetszik nekik. Azaz a titkosszolgálatok vagy az őket irányító politikusok ha akarják, nagyon meg tudnak majd nehezíteni bármilyen civil fellépést.

 

 

Feltűnt viszont két srác, aki blazírt nyugalommal és egy mérőszalaggal ment az aktivisták közé. Felmérték a terepet. Szó szerint.

 

Mert közben megérkeztek a vasárnapi Color Run színpadi elemei, és elkezdték tervezni, hogyan rendezzék be a teret a nem verseny-, inkább fesztiválszerű tömegfutáshoz.

 

Volt, aki megkérdezte a srácokat, hogy mit csinálnak itt a szemerkélő esőben, de ők ugyanúgy titkolóztak, mint a titkosszolgálatok. A szemerkélés aztán zuhogó esőbe váltott át, és elmosta a csendes tüntetést.

 

 

De legalább látszik, miért kell mérőszalag és kréta a tér berendezéséhez. A Főteret újratervező egyik építész mesélte négy éve, hogy a tér lekövezésekor ők tanították meg a csodálkozó munkásokat arra az agyafúrt cselre, hogy ha zsinórt feszítenek ki a talajszint fölé pár centivel, annak mentén egyenes sorba tudják helyezni a kockaköveket. Amikor az építészek megjelentek, a munkások egyenes sorokat raktak, amikor távoztak, a sorok újra elgörbültek.

 

Ha a SRI útjai is még inkább elhajlanak a civil és igazságügyi kontroll alól, akkor még jobban igazolja a feliratot: a titkosszolgálat a legócskább szakma.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mi történt május 4-én Romániában? És mi jöhet?

Fall Sándor

Crin Antonescu elvérzett, a PSD-vezetés bukik, Ciolacu távozik, inog a koalíció. George Simion töretlenül menetel a Cotroceni-palotába.

Megtisztelő-e, hogy Crin Antonescu Székelyföldre látogatott, és ha igen, akkor miért nem?

Varga László Edgár

Avagy miért ijesztő most picit az, aminek természetesnek kellene lennie, mégsem volt az soha?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Elmentem az operába, hogy „lássam élve” Tamás Gábort

Sólyom István

Felvirradt a nagy nap, a Svédországban élő kolozsvári származású énekes rajongói újra együtt voltak.

Van-e lövésünk arról, mi a medvehelyzet Romániában?

Sánta Miriám

El kellene dönteni: a medve fontosabb vagy az ember.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Elnökválasztás az őrület határán
Főtér

Elnökválasztás az őrület határán

Nekünk kell döntenünk, nem Budapestnek, Brüsszelnek, Washingtonnak vagy Moszkvának. Kicsit tragikus, hogy azok munkáját is el kell végezzük, akiknek a dolga lett volna, hogy ezt a helyzetet megelőzzék.

Az Otopeni repülőtéren látták George Simiont a választási veresége után
Krónika

Az Otopeni repülőtéren látták George Simiont a választási veresége után

A bukaresti Otopeni repülőtéren bukkant fel George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje hétfőn reggel, amikor már biztossá vált, hogy elvesztette az államfőválasztást.

Nagyon szoros a verseny, fej fej mellett Nicușor Dan és George Simion – hírek kedden
Főtér

Nagyon szoros a verseny, fej fej mellett Nicușor Dan és George Simion – hírek kedden

Két közvélemény-kutatás eredményei is megjelentek kedden, izgalmas eredményeket mutatnak. Szatmár megyében a csomagtartóból árultak 1,5 millió euró értékű műkincseket, amik egy franciaországi múzeumból tűntek el.

Már az urna mellett nyilatkozni akartak, kitessékelték Simionékat a szavazókörzetből
Székelyhon

Már az urna mellett nyilatkozni akartak, kitessékelték Simionékat a szavazókörzetből

Ismét közösen szavazott George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltje Călin Georgescu volt független elnökjelölttel Mogoșoaia-n.

Hatvan százalék fölött jár a részvétel az államfőválasztás második fordulójában
Krónika

Hatvan százalék fölött jár a részvétel az államfőválasztás második fordulójában

A belföldi szavazóhelyiségek megnyitásával vasárnap megkezdődött a romániai elnökválasztás második fordulója, amelyen a voksolásra jogosult mintegy 19 millió nagykorú állampolgár eldöntheti, ki lesz az ország következő elnöke.

Hargita és Kovászna megye jól teljesít
Székelyhon

Hargita és Kovászna megye jól teljesít

Nagy a szavazókedv Székelyföld két megyéjében: Hargita és Kovászna megyében 11 óráig többen mentek el szavazni, mint két héttel ezelőtt délig. Maros megyében egyelőre nincs „meglepetés”.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Mi történt május 4-én Romániában? És mi jöhet?

Fall Sándor

Crin Antonescu elvérzett, a PSD-vezetés bukik, Ciolacu távozik, inog a koalíció. George Simion töretlenül menetel a Cotroceni-palotába.

Megtisztelő-e, hogy Crin Antonescu Székelyföldre látogatott, és ha igen, akkor miért nem?

Varga László Edgár

Avagy miért ijesztő most picit az, aminek természetesnek kellene lennie, mégsem volt az soha?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Elmentem az operába, hogy „lássam élve” Tamás Gábort

Sólyom István

Felvirradt a nagy nap, a Svédországban élő kolozsvári származású énekes rajongói újra együtt voltak.

Van-e lövésünk arról, mi a medvehelyzet Romániában?

Sánta Miriám

El kellene dönteni: a medve fontosabb vagy az ember.

// HIRDETÉS