Több mint száz év telt az első világháború egyik legvéresebb ütközetsorozata óta, de a hadtörténészek számára még mindig tartogat meglepetéseket a csatahelyszín.
Néhány hadtörténész, akiket a baráti köteléken túlmenően összeköt az isonzói történések mélyreható ismeretének és ismertebbé tételének szándéka, 2010-ben megalapította a Nagy Háború blogot, majd a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítványt. Az évek során rengeteg izgalmas kezdeményezéssel álltak elő: hadszíntérkutatások, kötetek, kiállítások és konferenciák születtek, de szerepet vállaltak az Isonzó Expressz zarándokvonatok útrakelésében is.
A Györkös-Mányi Emlékházban szervezett beszélgetés meghívottjai jobbról: Benkő, Pintér, Rózsafi, Stencinger és Hrubos
A kolozsvári Művelődés Estek keretében négy alapítóval, Hrubos-Takács Róberttel, Pintér Tamással, Rózsafi Jánossal és Stencinger Norberttel ismerkedhettünk meg, akikkel Benkő Levente, a Művelődés folyóirat szerkesztője beszélgetett az első világháború egyik legfelőrlőbb csatasorozatáról, az észak-olaszországi Isonzó folyó melletti harcokról. Másfél millióan haltak meg néhány kilométernyi előretörésért – összegezhető az Olaszország és az Osztrák-Magyar Monarchia, illetve a Német Birodalom között zajló hegyvidéki harcok mérlege.
Olaszország speciális helyzete a nagy háborúban a Német Birodalom 1871-es megalakulásához vezethető vissza. A francia-porosz háború után a német császárság és Franciaország között fennálló feszült viszony miatt jött létre az a katonai szövetség, melynek tagja a Német Birodalom, az Osztrák–Magyar Monarchia és Olaszország, azaz a három központi hatalom volt. Később Románia is csatlakozott a szövetséghez, igaz, erről a királyi családon kívül senki más nem tudott – vázolta az előzményeket Stencinger Norbert.
Életkép a lövészárokból
Az antanthatalmak nem nézték tétlenül a szövetkezést, megkezdődött a versenyfutás a területszerzési ambíciókat tápláló Olasz Királyság kegyeiért. Egyik hatalom sem a saját területeit bocsátotta alkuba, más ország földjét ígérték oda mind az olaszoknak, mind a románoknak. Az 1915. április 26-án aláírt londoni egyezményben Rómának ígérték Trentinót (Dél-Tirolt), Triesztet, az isztriai partvidéket és néhány dalmáciai szigetet, valamint protektorátust Albánia fölött, míg Romániának Erdélyt ajánlották fel.
Mindkét ország szembefordult a szövetségesekkel, és egy év eltéréssel az antant oldalán léptek be a háborúba. Az Osztrák-Magyar Monarchiának így – Szerbia és Galícia után – már a harmadik fronton kellett harcolnia, ezúttal régi szövetségesével.
A váratlanul kialakult olasz arcvonalon a császári és királyi ezredeknek nem volt más választásuk, mint védekezésre berendezkedni. A küzdelemben a kolozsvári 51-es gyalogezred egyik zászlóalja is részt vett. Az olasz fél leginkább a támadással próbálkozott, míg a mieink beszorultak a természet alkotta határok közé, így egy olyan állóháború alakult ki, mely semmilyen stratégiai előnyhöz nem vezetett, mégis hatalmas emberáldozatokat követelt. Mindez egy olyan természeti környezetben történt, mely különös kihívások elé állította az alföldhöz szokott magyar katonákat – derült ki Pintér Tamás előadásából.
Az „Isonzó oroszlánjaként” emlegetett Svetozar Boroević tábornagy, az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének parancsnoka az utolsó emberig folytatott harc híve volt, a kétszeres olasz létszámfölény és a rendkívüli terepviszonyok ellenére egy percre sem hátrált meg. A két év alatt (1915 tavaszától 1917 késő őszéig) lezajlott
tizenkét isonzói csata közül tizenegyszer az olaszok támadtak,
de a súlyos veszteségeik árán mindössze 10 kilométert hatoltak be az osztrák-magyar védelmi vonalon túlra. A legvéresebb ütközetek a Doberdó-fennsíkon zajlottak, melynek emléke a magyar folklórba is beépült.
Miután a keleti fronton már nem kellett az oroszoktól tartani, a központi hatalmak jelentős haderőt csoportosítottak át Észak-Olaszországba. A titkosan végrehajtott fegyverkezésnek és a katonai utánpótlásnak köszönhetően kerülhetett sor a caporettói áttörésre, amely során az olasz front végérvényesen összeomlott az Osztrák-Magyar Monarchia és a németek seregei előtt.
Zord körülmények között jutottak előre a katonák
Hrubos-Takács Róbert elmondta: a központi hatalmak különböző trükkökkel igyekeztek elterelni az olaszok figyelmét a készülő áttörésről, de egy árulás következtében mégis tudomást szereztek róla. Már nem számított, ugyanis addigra jelentősen megerősítették a hadi felszerelést: mintegy másfél millió lőszert készültek kilőni.
A támadást végül az esős időjárás miatt a tervezettnél két nappal később, október 24-én, hajnalban indították. Az áttöréskor a később nagy nevet szerzett Erwin Rommel és az akkor alig 19 éves múlt Bertalan Árpád jeleskedett. Mindketten parancsmegtagadással hajtották végre a legmagasabb kitüntetéseket érő haditetteket. Az áttörés után több százezer olasz katona esett fogságba, akiket vagy fogolytáborokba internáltak, vagy a hadsereg és a lakosság segítésére fogták őket.
Az Isonzó völgyében, a Doberdó-fennsíkon, de a ma már Szlovéniához tartozó Caporettóban (mai nevén Kobaridon) egyaránt őrzik és ápolják az ütközetekben elesett katonák emlékét. Rózsafi János beszámolójából megtudhattuk, hogy a sziklákon ma is jól láthatóak a lövedékek becsapódásának nyomai, de megvannak a száz évvel ezelőtti lövészárkok, sziklákba vájt fedezékek, tábori misehelyek is.
Bár a kutatók munkáját ugyanúgy megnehezítik a terepviszonyok, ahogyan egykoron a katonáékét is, érdemes ellátogatni az Isonzó völgyébe. Teljesen más ott lenni, mint ahogyan azt a könyvek alapján elképzeli az ember, hangzott el.
A terepbejárások során a levéltárakban gyűjtött információk szerint rekonstruálták az egyes hadműveleteket. A Monte San Michele és a Monte San Gabriele hegyeken megkeresték a nagyváradi 4. honvéd gyalogezred hősi halottainak és harcainak emlékére 1917-ben állított emlékgúlákat is. Egy szlovén kutató segítségével megtalálták az addig ismeretlen helyen lévő negyedik emlékgúla maradványát is, amelyet felújítattak.
Kutatásaikat kiterjesztették a hadi temetőkre is – számolt be Rózsafi János. Az olaszok is állítottak emlékművet, ezen külön megemlékeztek a magyarokról is, akikkel a felirat szerint „testvérekké lettek a halálban”.
Doberdónál a magyarokról is megemlékeznek az olaszok
A meghívottak elmondták: száz év elteltével a hősi halált halt áldozatok emlékének ápolásáról teljes konszenzus van az érintett felek között annak ellenére, hogy Isonzó völgye sokáig vitás terület volt Olaszország és Szlovénia között. Az egykori ellenséges országok félretették történelmi sérelmeiket, és többek között a magyarokkal is szorosan együttműködve dolgoznak azon, hogy minél szakszerűbb kiadványokkal, múzeumokkal, egyéb látnivalókkal fogadják az ide látogatókat. A lakosság is kegyelettel emlékezik meg az áldozatokról.
A Nagy Háború Kutatásáért Alapítvány nevéhez számos kiadvány fűződik, Kolozsváron járva az alapítók ezek közül is elhoztak és bemutattak párat.
Erdélybe a várépítőket – a hódokat –1998 táján telepítették be. A romániai populáció azóta szépen megtelepedett a Szamosok, az Olt, a Feketeügy és a Maros mentén.
… közben nagy lendülettel hányják a ganét egymás udvarára az állami elitjátékosok, akiknek az lenne a dolguk, hogy finanszírozzák a múzeumokat, a kutatást, a régészeti ásatásokat… na meg a román történelem szaros pelenkájának kicserélését.
Lord Palmerston szerint a politikában nincsenek állandó barátok, sem állandó ellenségek, csak állandó érdekek vannak. Mindemellett léteznek a román–amerikai kapcsolatok.
Személyes krízis, az egyházban való csalódás, vagy intellektuális kétely következményeképpen hagyják el az emberek a vallásukat.
És vigyázzunk: új csalási módszer terjed az interneten!
Az Emberi Jogok Európai Bíróságán folytatja a küzdelmet a „December 15. – A román–magyar szolidaritás napja” Egyesület – tájékoztatta kedden a Krónikát Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája.
A diákok riasztóan nagy része funkcionális analfabéta, sokan mégis azon hőbörögnek, hogy miért akar változtatni az oktatásügyi miniszter a rendszeren.
Megnőtt az utóbbi időben az Electrica Furnizare elleni, számlázási problémákkal kapcsolatos fogyasztóvédelmi panaszok száma. Az áramszolgáltató vállalat gyakran már a fogyasztóvédelmi hatósággal sem kommunikál, és ezért újabb bírságokat kapott.
Sofőrök millióinak kell mélyebben a zsebükbe nyúlniuk, ha a kormány valóban kivet egy új típusú adót a szennyező járművekre. Márpedig nagyon kevés a valószínűsége, hogy ne lépjék meg.
Két kiskorút kellett kimenteni egy vizes területről Maros megyében, az állapotuk stabilizálásán jelenleg is dolgoznak a mentőegységek.
Közben Hollandia rendesen megharagudott Romániára, nem is áll vele szóba… egy román utas lazán rágyújtott a repülőn, meg is kapta a magáét… és három honfitársunk kiásott egy bányát, de elkapták őket.
Közben Hollandia rendesen megharagudott Romániára, nem is áll vele szóba… egy román utas lazán rágyújtott a repülőn, meg is kapta a magáét… és három honfitársunk kiásott egy bányát, de elkapták őket.
Egy alvilági figura fehér kenguruja csatangolt Bukarest utcáin. Örülhetnek a kisnyugdíjasok, 800 lejes támogatást kapnak idén. Jelentős összeget és nagy értékű ékszereket lopott el egy ápoló a rendelőből, ahol dolgozott.
Egy alvilági figura fehér kenguruja csatangolt Bukarest utcáin. Örülhetnek a kisnyugdíjasok, 800 lejes támogatást kapnak idén. Jelentős összeget és nagy értékű ékszereket lopott el egy ápoló a rendelőből, ahol dolgozott.
És vigyázzunk: új csalási módszer terjed az interneten!
És vigyázzunk: új csalási módszer terjed az interneten!
Nekimentek a csendőröknek Georgescu szupermarketek ellen tüntető hívei. Agyrém Nagyszebenben: azért utasítják el a lakók a tömbházuk hőszigetelését, mert „államfölötti struktúrák” így próbálják megszerezni az ingatlant.
Nekimentek a csendőröknek Georgescu szupermarketek ellen tüntető hívei. Agyrém Nagyszebenben: azért utasítják el a lakók a tömbházuk hőszigetelését, mert „államfölötti struktúrák” így próbálják megszerezni az ingatlant.
Második világháborús páncéltörő aknákat talált két kincsvadász Szentbenedeken. Huszonötezer lejre büntették a szászrégeni vendéglőt, ahol több tucatnyian rosszul lettek a házasemberek bálján.
Második világháborús páncéltörő aknákat talált két kincsvadász Szentbenedeken. Huszonötezer lejre büntették a szászrégeni vendéglőt, ahol több tucatnyian rosszul lettek a házasemberek bálján.
Két Szilágy megyei fiatal pedig az évszázad bűntényét próbálta elkövetni, de nem jártak sikerrel…
Két Szilágy megyei fiatal pedig az évszázad bűntényét próbálta elkövetni, de nem jártak sikerrel…
Gyermekpornográfia vádjával tartóztattak le egy Kovászna megyei férfit. Az energiaügyi miniszter szerint még az idén megnyílhat a vízerőmű a Maros völgyén.
Gyermekpornográfia vádjával tartóztattak le egy Kovászna megyei férfit. Az energiaügyi miniszter szerint még az idén megnyílhat a vízerőmű a Maros völgyén.
… közben kiderült, hogy a román hadsereg, rendőrség, titkosszolgálatok emberei Kongóba utazgattak kicsit zsoldoskodni (megáll az ész!)… és láss csudát: így vezet egy kolozsvári trolisofőr… lábbal.
… közben kiderült, hogy a román hadsereg, rendőrség, titkosszolgálatok emberei Kongóba utazgattak kicsit zsoldoskodni (megáll az ész!)… és láss csudát: így vezet egy kolozsvári trolisofőr… lábbal.
Az egészségügyi miniszter hiába lelkendezik, mert közben arról hallgat, amiről beszélni kellene. Aggasztó a számolási analfabetizmus aránya a romániai diákok körében. Kettes volt az érettségi matekjegye egy bukaresti kerület alpolgármesterének...
Az egészségügyi miniszter hiába lelkendezik, mert közben arról hallgat, amiről beszélni kellene. Aggasztó a számolási analfabetizmus aránya a romániai diákok körében. Kettes volt az érettségi matekjegye egy bukaresti kerület alpolgármesterének...
Kolozsváron pedig immár egymillió euróért is vehet lakást, ha esetleg az eddigi árakat kevesellte volna.
Kolozsváron pedig immár egymillió euróért is vehet lakást, ha esetleg az eddigi árakat kevesellte volna.
Erdélybe a várépítőket – a hódokat –1998 táján telepítették be. A romániai populáció azóta szépen megtelepedett a Szamosok, az Olt, a Feketeügy és a Maros mentén.
… közben nagy lendülettel hányják a ganét egymás udvarára az állami elitjátékosok, akiknek az lenne a dolguk, hogy finanszírozzák a múzeumokat, a kutatást, a régészeti ásatásokat… na meg a román történelem szaros pelenkájának kicserélését.
Lord Palmerston szerint a politikában nincsenek állandó barátok, sem állandó ellenségek, csak állandó érdekek vannak. Mindemellett léteznek a román–amerikai kapcsolatok.
Személyes krízis, az egyházban való csalódás, vagy intellektuális kétely következményeképpen hagyják el az emberek a vallásukat.