Csomortányi: elhappolják a román pártok az összefogásra váró magyar szavazókat

Nincs itt semmi látnivaló: bár a múlt heti nagyváradi kongresszuson Csomortányi Istvánt úgy választották meg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) új elnökévé, hogy egyetlen szavazattal győzte le kihívóját, Soós Sándort, az új pártelnök szerint a látszat ellenére szó nincs arról, hogy az alakulat két táborra szakadt volna.

Az ország legfiatalabb pártvezetőjének számító 36 éves Csomortányi szerint csupán arról van szó, hogy

a párt ellendrukkerei próbálják azt szuggerálni, hogy létezik egy Partium–Székelyföld-törésvonal a párton belül,

a szervezet tagjai ehelyett inkább az EMNP megújításával, a szövetségesekkel való szorosabb együttműködéssel és a jövő évi helyhatósági választásokra való felkészüléssel kívánnak foglalkozni.„Persze dolgozni fogok azon, hogy csírájában elfojtsam a regionális ellentétek szítására irányuló kezdeményezéseket” – zárta rövidre a pártelnök.

Sajnálja viszont, hogy a múlt heti elnökválasztás után Soós Sándor „türelmetlen volt, és inkább a sajtónak mondta el”, hogy nem tekinti érvényesnek a szavazás végeredményét. Csomortányi a leadott 170 voksból 84-et gyűjtött össze, míg az ellenjelöltre 83-an szavaztak, de Soós Sándor szerint az új elnök nem kapta meg a szavazatok egyszerű többségét.„Úgy tűnik,

egyszerűen elszoktunk attól, hogy két valódi jelölt mérettessen meg egy párton belül.

A véleményütköztetés nem a gyengeség, hanem a valódi demokrácia jele.

A szervezet jogászai megvizsgálták az ügyet és kimondták az elnökválasztás eredményének az érvényességét, beszéltem a területi szervezetek vezetőivel is, akik megerősítettek” – mondta az új elnök, aki lezártnak tekinti ezt a vitát, annak viszont kifejezetten örül, hogy a pártkongresszus „konstruktív jellegű, szikrázó viták” helyszíne volt.

Csomortányi István elismeri azt, hogy nincs könnyű helyzetben a pártja, hiszen amellett, hogy meg kell újulnia,

régi szövetségeseivel is szorosabbra kell fűznie viszonyát.

Bízik abban, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP) élén történt változás segíti a két alakulat közeledését – mint fogalmazott, az együttműködés „már kibontakozóban van” –, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs pedig már megbeszélésre is hívta az EMNP vezetőjét.

Az RMDSZ-el való viszonyt már nehezebb lesz normalizálni, hiszen – mint mondta – a koalíciós lista állítására vonatkozó EMNP-s javaslatot egyszerűen figyelmen kívül hagyta a szövetség, de nem kért az MPP ajánlatából sem, úgy véli,

„rossz üzenet a választók irányába, ha a kinyújtott kezet az erő pozíciójából elütik”.

Amúgy arról még nem döntöttek, hogy a néppárt mire biztatja támogatóit az európai parlamenti választásokon, azt viszont sajnálják, hogy az autonómiatörekvéseket támogató Sógor Csaba nem kapott befutóhelyet az RMDSZ-es jelöltlistán.

Csomortányi megállapította, észre kell venni, hogy

a román pártok sok elégedetlen erdélyi magyar szavazatait gyűjthetik majd be, több helyen magyar jelöltet is állítanak.

Félő, hogy feloldódni látszik az etnikai szavazás, miközben az elmúlt 30 évben félmillióval apadt az erdélyi magyarság lélekszáma, „ezért sem jó válasz az, hogy az RMDSZ minden idők legegyszínűbb pártlistájával készül az EP-választásokra”.

Az elnöki stafétát átadó Szilágyi Zsolt – aki szintén jelen volt a kolozsvári sajtótájékoztatón – úgy fogalmazott, az RMDSZ-nek egyedül kell viselnie a következményeit annak, hogy a lemondott a néppárt és a polgári párt szavazóiról. „A rendszerváltás óta úgy telt el 30 év, hogy a kitűzött célokból nagyon kevés teljesült, ezért kell újraszerveződnie az erdélyi magyar politikának, ennek pedig az első lépése az, hogy egyenrangú partnerként tekintsünk egymásra, és ismét asztalhoz üljünk, hogy meghatározzuk azt a bizonyos erdélyi magyar nemzeti minimumot” – jegyezte meg. Szilágyi egyébként a külügyi és nemzetpolitikai kabinet vezetőjeként folytatja a pártban,„a régi barátaim barátjaként”.

Szilágyi Zsolt és Csomortányi István, a folytonosság hívei. 

Csomortányi István kérdésünkre elmondta még, a kedvezőtlen tényezők ellenére a Néppárt – bár nőni nem tudott – megőrizte a helyi szervezeteinek a számát, Erdély két megyéjét leszámítva mindenhol van aktív területi szervezetük, és az a céljuk, hogy a jövő évi helyhatósági választásokon minden olyan településen jelölteket állítsanak, ahol a helyi szervezetek ezt jónak látják.