// 2024. október 23., szerda // Köztársaság kikiált., Gyöngyi
lemondás

Cirkuszi hazafiság, avagy a román nyelv nem alku tárgya

Hiába akart nemzeti hősként lesétálni az oktatási miniszteri pulpitusról, Valentin Popa úr mégis csak az, ami: bukott szamár.

Valentin Popa oktatási miniszter lemondott. Az ok egy olyan rendelkezés beiktatása volt a 2018. augusztus 23-i 9 sz. kormányrendeletbe (KR), mely a nemzeti oktatásról szóló 1/2011. sz. törvény 263. cikkelyét módosítja. A nemzeti kisebbségi osztályokban zajló román nyelv- és irodalomoktatásról van szó. Az új KR szerint ezekben az osztályokban „a tanrendekben szereplő román nyelv- és irodalomórákat szakirányú felsőfokú végzettségű tanárok tartják”. Minthogy

ez az elvárás egyáltalán nem veszi figyelembe a konkrét helyzetek sokaságát

(például elképzelhető, hogy a kérdéses osztályban oktató tanító román nyelvi egyetemi tanulmányokban részesült) és közvetlen módon diszkriminációt okoz, azonnal elégedetlenséget váltott ki. Nemcsak a magyar tannyelvű osztályok tanítóiból, hanem a német és más tannyelvűekben oktatókból is. De a helyzet azonnal politikai természetűvé vált, amikor az RMDSZ a rendelkezés visszavonását és – természetesen – az oktatási miniszter leváltását követelte. Ami ma (szeptember 27-én – a szerk.) megtörtént.

Most viszont a történet egyáltalán nem komoly része következik. Mit mond a volt miniszter: elfogadhatatlan a román nyelv és irodalom oktatásával kapcsolatos jelenlegi helyzet. Éppen nemrég járt Hargita megyében és azt tapasztalta, hogy a diákok, még a gimnáziumiak sem értenek románul, még köszönni sem tudnak. (Ha kizárólag ez a miniszter tájékozódási forrása, akkor

felmerül a kérdés, vajon hány dolgot ismer csak így, hallomásból;

és elszörnyedek arra a gondolatra, hogy talán más döntéseket is hasonlóan megalapozott ítéletek alapján hozott meg).
Márpedig ő, Valentin Pop miniszter, az utóbbi 28 év első igazi hőse annak a harcnak, mely azért folyik, hogy az ilyenfajta iskolákban tanuló diákoknak legyen effektív esélyük Romániában élni és dolgozni. Ezért döntött az oktatási törvény szóban forgó módosításáról.

Most jutunk el a csúcsponthoz. Azt mondja a miniszter úr (azt sugallva, hogy ezentúl az örökkévalóságig idézni fogják majd ezeket a szavait): nem ért egyet azzal, hogy lemondtak erről az első ilyen jellegű próbálkozásról. Hiszen: „Úgy vélem, a román nyelv és Románia nem alku tárgya”. Igazi hazafi.

Csakhogy bohóchazafi.

Először is azért, mert a miniszter úr még hazafibb lett volna, ha ő maga is jobban megtanul románul. Gyanítom, hogy még nem felejtettük el, a miniszter úr miként vált nevetség tárgyává néhány hónappal ezelőtt a román nyelv lemészárlásával (itt van egy filmecske, mely felidézi nekünk néhány alakítását).

Másodsorban, ha ténylegesen tenni akart volna valamit ezen a téren, akkor jó lett volna, ha tudja: nem elégséges néhány adminisztratív lépés, sőt, ezek néha valósággal ellenjavalltak, és sokkal összetettebb és „bizonyítékokon alapuló” közpolitikákat kellett volna előkészítenie, ahogy azt az általa vezetett minisztérium néhány projektjének következtetései megállapították.

Felmerül bennem a kérdés, hogy

Popa miniszter úr ennyire gyenge teljesítménye után mit mondanak még azok,

akik aláírták a miniszteri kinevezését támogató híres levelet – az a néhány tucat rektor, Sorin Câmpeanuval és Mihnea Costoiuval az élen –, akik egy aranykorszak (a Ceauşescu-rendszer utolsó, a személyi kultuszt maximális fordulatszámra felpörgető utolsó korszaka – a szerk.) óta nem tapasztalt hevességgel nagyjából ezt írták: Popa úr „jól ismeri a rendszert, rendkívül pragmatikus és szerepvállaló, aki ismeri az egyetemi működési és finanszírozási mechanizmusokat, továbbá rendelkezik az európai és globális szintű tendenciákban lehorgonyzott stratégiai vízióval”.

Remélem, hogy ma nemcsak egy történelem által már elfelejtett minisztertől búcsúzunk, hanem a kilenc hónappal ezelőtti (amikor Popa urat miniszternek jelölték) szolgalelkűségtől és felelőtlenségtől is, aminek az a több tucat, a román felsőoktatási rendszerben vezető tisztségeket betöltő ember adta tanúbizonyságát.

 

A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.

// ez is érdekelheti
Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon
Főtér

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”
Krónika

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”

Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”
Székelyhon

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”

Hallgatólagosan elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvénytervezetét arról, hogy a többségi nemzethez tartozó állampolgárok a nemzeti kisebbségekével azonos feltételek mellett alakíthatnak egyesületeket.

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült
Krónika

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült

Koltai Róbert színművész, a magyar színházi és filmes szakma kiemelkedő, jól ismert alakja a 24. Filmtettfeszt alkalmából érkezett Kolozsvárra élet- és alkotótársával, Gaál Ildikóval.

Megtalálták a kirándulás közben eltűnt kisfiút
Székelyhon

Megtalálták a kirándulás közben eltűnt kisfiút

A keresőcsapatok kedden délután megtalálták a kiskorút, aki a Szovátához tartozó Szakadát település erdei területén tűnt el a délben.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.