// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Bréking: megtért az aranyszájú sztárcsobán! Gigi: mostantól a magyarok a barátaim, a testvéreim!

// HIRDETÉS

A focimágnás fényharcos csapata tegnap egy büntetőnek köszönhetően jutott tovább a Konferencia-ligában, amit egy magyar játékvezető fújt be a meccs végén. Ettől nyílt ki a hősünk szíve.

Itt van nekünk ez a Gigi Becali, a FCSB (leánykori nevén Bukaresti Steaua, de ezt az elnevezést egy, a névhasználathoz fűződő jogokat birtokló hadsereggel szemben elvesztett per miatt nem használhatja) finanszírozója, aki az elmúlt években sportot űzött a magyarellenes kijelentésekből. Gyűlölködő nyilatkozatait már számon sem lehet tartani,

de képzeljék, tegnap este csoda történt, az aranyszájú sztárcsobán megvilágosodott, bocsánat: megtért!

Történt ugyanis, hogy Becali csapata bejutott a Konferencia-liga csoportkörébe, miután a visszavágón 3-1 arányú győzelmet aratott a norvég Viking otthonában, de nem akárhogyan.

Tudni kell, hogy a bukaresti meccsen a norvégok nyertek 2-1-re, a tegnap esti mérkőzésen pedig a FCSB vezetett 2-1-re, egészen a 93. percig, s amikor már mindenki a hosszabbításokra készült, a magyar játékvezető, Bognár Tamás befújt egy tizenegyest a FCSB-nek, amit aztán Radunovic be is vágott – ez elég is volt a továbbjutáshoz. Hát ennyi kellett Giginek, hogy békét kössön a magyarokkal.

„Tegnaptól a magyarok a barátaim, a testvéreim! Azt a büntetőt senki nem fújta volna be!” – ujjongott a juhászmágnás

a Pro Arena műsorában.

Ugyanez a kifinomult úriember pontosan egy hónappal ezelőtt még a maga finom, ganésszárú gumicsizmás stílusában ócsárolta a Sepsi OSK-t – „„Nem hagyom a magyarokat, hogy átmenjenek az FCSB-n. Ők soha, az életükben nem fognak átmenni egy román csapaton” –, aztán a magyar kormányfőt – „Amikor Orbán tenni merészel valamit, én fejbe verem. Paff, le a Sepsivel!” –, de most azt ígéri, befejezi a gyűlölködést.

Nyilván mindannyian tudjuk, hogy ez a fogadalom pontosan addig fog tartani, míg a hőn szeretett csapata belefut egy jó kis kolozsvári vagy sepsiszentgyörgyi pofonba a bajnokságban, és azt is könnyen kitalálhatjuk, miket mondott volna akkor, ha a magyarországi sípmester nem fújja be azt a büntetőt a tegnap esti meccsen.

Hă-hă-hă.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS