// 2026. november 18., szerda // Jenő

Bréda, aki megmutatta az utat a labirintusban

// HIRDETÉS

Az irodalmi tehetséggondozás kolozsvári fóruma, a Bretter-kör felvette annak az embernek a nevét, akinek az elmúlt évtizedekben talán a leginkább köze volt hozzá: a Bréda Ferencét.

Ezt a rendezvényt egy füstös pincehelyiségben kellett volna tartani, olyan térben, amelyben Bréda Ferenc mindig is – talán – a legotthonosabban érezte magát, és amilyen(ek)ben irodalommal kapcsolatos tevékenységeinek javarészét kifejtette, a Music Pub söntésszagú alagútrendszerétől a Bulgakov kávéház egykori pincéjéig, ahol a kétezres évek hőskorában alig lehetett látni egymást a sűrű dohányfüsttől. Az idők azonban változnak, és élete utolsó éveiben már Brédának is ki kellett mennie a kocsmák udvarára, ha rá akart gyújtani.

Aminthogy most is többször kiment volna a Bulgakov macskaházából, ha valamilyen csoda folytán odakeveredik a saját méltatására, a 63. születésnapján, közel egy évvel a halála után. A méltatásnak „hivatalosan” nem ő volt a kizárólagos tárgya, de a Bretter György Irodalmi Kör „átkeresztelő” eseménye mégiscsak Brédáról szólt: a kolozsvári irodalmi-kulturális élet különleges különcéről (nana, a brédai szellem!), akinek szinte mindenhez köze volt, ami ebben a városban a szellem világában történt, a tudós egyetemi oktatóról, a kocsmakatedrák magiszteréről, a goliárdról és golánról („Gyomrom lufbalonját/a moly már kirágná,/ha nem lennél Te,/Golania Magna!”), a varázslóról, az íróról és költőről, aki három nyelven, magyarul, franciául és románul alkotott életművet, az onto-egzisztencialista (vagy valami ilyesmi) gondolkodóról, Aranyszájú Szent János legjobb erdélyi tanítványáról, az emberről és barátról – és még ki tudja, ki mindenről, elolvasható itt.

Fotók forrása: Kelemen Hunor Facebook-oldala

Bréda Ferencet, avagy François Brédát, ahogy Franciaországból való hazatérése után nevezték sokan (és ő maga is nevezte magát, amikor nem magyar közegben mozgott), mindenki ismerte Kolozsváron. Vannak persze, aki közelebbről ismerték, mint mások. Ilyen volt Boros Lóránd, aki az est ceremóniamesterének szerepét vállalta magára, és aki már-már szikár tárgyszerűséggel sorolta fel a kuriózumszámba menő tudnivalókat: hogy Párizsban és Kolozsváron érezte otthon magát, hogy kedvenc kisvárosai Déva, Székelyudvarhely és Bánffyhunyad voltak, hogy „szerény volt és szegény”, hogy „az összes könyve vékony, de éles”, vagy hogy azokról az ismerőseiről, akikből politikusok lettek, az ő jelenlétében – függetlenül, egyetértett-e a nézeteikkel – nem lehetett rosszat mondani.

Kelemen Hunor „báró úrról”, például (elhangzott itt még Tőkés László, Szőcs Géza és Mátis Jenő neve). Ha már jelenlét: az RMDSZ jelenlegi – és minden jel szerint újrázó – elnöke annak idején, ifjú költőként közel állt Brédához, a 90-es évek elején együtt szerkesztették a Jelenlét című kulturális folyóiratot. Kelemen elég festőien elevenítette fel azokat az időket, amikor a kolozsvári értelmiségi körökben terjedni kezdett a híre, hogy Bréda hazatér franciaországi emigrációjából, és ők várták, mint Godot-t, aki végül, irodalmi pandanjától eltérően, megérkezett. Bréda egyszemélyes intézmény volt, egy mágus, aki „megmutatta az utat a labirintusban, még ha a kijáratot utána nem is találtuk”.

Karácsonyi Zsolt költő, Helikon-főszerkesztő és E-MIL-elnök egy imaginárius Bréda-pajzsot vázolt fel, amelynek közepén, „Gorgó-főként” az Antracit című esszékönyv helyezkedik el, amitől „a hülyék rögtön megrettennek”. Horváth Benji, a Bretter-kör utolsó és a Bréda-kör első elnöke pedig arról beszélt, hogy Bréda szelleme mindig a fiatalok körében érezte jól magát. A Bréda/Bretter körnek azonban előzménye is volt a rendszerváltás előtti évtizedekben, mégpedig a Gaál Gábor Kör, olyan szerzők indulásának helye, akikre ma már élő klasszikusként tekintünk – erről a hőskorról Király László emlékezett, számos anekdotával fűszerezve mondandóját.

Transzközép, Előretolt Helyőrség, Serény Múmia, Jelenlét, Gaál Gábor-kör, Bretter-kör, Echinox, egyetem – intézmények, amelyekben Bréda valamilyen módon szerepet játszott, többeknek az alapításánál is jelen volt. Vagy a Nepotu' lui Thoreau, a fiatal román írók fóruma, amit Szántai János kollégával és Ștefan Manasiával közösen gründolt – ez utóbbi, az est egyetlen román résztvevőjeként, versben búcsúzott tőle.

De mindez már történelem. A Bretter-kör is azzá vált, azáltal, hogy felvette annak a nevét, akinek az elmúlt évtizedekben talán a legtöbb köze volt hozzá: a Bréda Ferencét.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix
Főtér

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix

Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is
Székelyhon

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS