Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix

Harmincnapos előzetes letartóztatásba helyezték a bákói Massaro Trans személyszállító vállalat ügyvezetőjét, miután a bákói törvényszék melletti ügyészség szerint a cég több mint 11,6 millió lej kárt okozott a központi költségvetésnek fiktív nyugdíjas-utazások elszámolásával. A vádhatóság szerint a vállalkozás több mint 157 ezer hamisított utazási szelvénnyel hívott le jogtalanul állami támogatást a közlekedési minisztériumtól olyan járatokra, amelyek a valóságban csak papíron léteztek.

A bákói ítélőtábla helyt adott az ügyészség fellebbezésének, és elrendelte a cég egyedüli tulajdonosaként és ügyvezetőjeként működő B.A.E. előzetes letartóztatását. A döntés megváltoztatta a bákói törvényszék november 5-i elsőfokú határozatát, amely korábban elutasította a fogva tartásra irányuló indítványt, és csupán házi őrizetet rendelt el. A nő ellen különösen súlyos következményekkel járó jogosulatlan forrásszerzés bűntette, közokirat tárgyi hamisítása, valamint magánokirat-hamisítás vétsége miatt folyik büntetőeljárás.

A vizsgálat a megyék közötti autóbuszos személyszállításban alkalmazott állami támogatási rendszert érinti, amelynek keretében az állam 50 százalékos utazási kedvezményt biztosít a nyugdíjasoknak a nevükre kiállított utazási szelvények ellenében. A szelvények és az igazoló dokumentumok alapján a fuvarozók havonta kérelmezhetik az utazási kedvezmények állami megtérítését a szaktárcától.

A nyomozás szerint az ügyvezető 157 580 darab utazási szelvényt hamisított. Ezek jelentős részére fiktív személyi számokat, illetve a kedvezményre nem jogosult személyek adatait vezették fel. A hamisított szelvényeket 3010 valótlan elszámolási bizonylattal támasztották alá, amelyekben nem létező járatok és fiktív összegek szerepeltek. A cég 41 havi részletben nyújtotta be a visszaigényléseket a közlekedési minisztériumhoz a 2022 augusztusa és 2026 januárja közötti időszakban.

Míg 2022 júliusában a nyomozók még 463 gyanús szelvényt azonosítottak, addig 2025 októberében már 9131-et mutattak ki egyetlen hónap alatt. A tavalyi évben a szaktárca által a bákói cégnek kifizetett teljes támogatási összeg mintegy 92 százaléka már hamisított bizonylatokon alapult.

A nyomozó hatóságok azt is megállapították, hogy a bejelentett utazások nagyságrendje lényegesen meghaladta a vállalat valós gépjárműparkjának szállítási kapacitását. Emellett a bevallott utazásokhoz nem tartoztak olyan nyugták és pénztárgépi blokkok sem, amelyek bizonyították volna, hogy az utasok valóban kifizették a menetjegy rájuk eső 50 százalékát.

A költségvetésnek okozott közvetlen vagyoni hátrány 9 793 260 lej. A 2026. november 4-ig felszámított kamatokkal és pótlékokkal együtt az ügyészség által megállapított teljes kár összege eléri a 11 685 840,61 lejt.

A Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) 2000-től 2026 novemberéig több mint 17 ezer (17 104) egykori informátort azonosított. Az intézmény szerdai közleménye szerint az elektronikus nyilvántartások folyamatos bővülése ellenére a fedőnevek mögött rejlő személyek felderítése mindmáig egy rendkívül munkaigényes, aprólékos kutatási folyamat eredménye.

A CNSAS azt is közölte, hogy nem áll rendelkezésükre olyan egységes nyilvántartás, amely automatikusan összekötné az informátori fedőneveket a valós személyazonosságokkal. Az 1989 előtti politikai rendőrséggel együttműködők azonosításához a kutatóknak gyakran több tízezer dossziét kell átvizsgálniuk és a különböző forrásokból származó adatokat összevetniük.

A törvény értelmében a leleplezésnek két alapvető feltétele van. Hitelt érdemlően bizonyítani kell, hogy az érintett személy valóban jelentett arról a kérelmezőről, aki törvényes jogával élve kérte a saját dossziéjának átvilágítását. Továbbá minden kétséget kizáróan meg kell állapítani, hogy a szóban forgó információk és a fedőnév teljes bizonyossággal a vizsgált személyhez köthetők.

A Securitate iratanyagának átvétele 2006-ban kezdődött meg, és a folyamat mindmáig tart. Bár a fokozatosan bővülő elektronikus adatbázisok jelentősen megkönnyítik a keresést, a klasszikus dokumentumelemzés elkerülhetetlen. Vagyis, ha egy dossziéban felbukkan egy fedőnév, még nem elegendő a valódi személyazonosság hitelt érdemlő megállapításához.

A személyes dossziék vizsgálata során azonosított 17 104 informátor mellett a CNSAS két további, hivatalos nyilvános névsort is vezet a honlapján, amelyek a 2026. november 10-i állapot szerint az alábbi adatokat mutatják.

A Securitate hivatásos állományának aktuális listájában 4920 tiszt és altiszt található. Ez a jegyzék azokat a volt munkatársakat tartalmazza, akiknek az átvilágítását a saját irataikat kikérő magánszemélyek indítványozták, valamint azokat, akik ma közhivatalokat töltenek be. Az elhunyt tisztek esetében – akik ellen már nem folytatható le bírósági per – az intézmény az életrajzi adatokat, a rendfokozatokat és az állambiztonsági főosztályon, illetve az állambiztonsági tanácson belül betöltött beosztásokat tünteti fel a korabeli káderlapok alapján. Az emberi jogokat megsértő tisztek esetében a közigazgatási bírósági kereseteket, illetve a Hivatalos Közlönyben közzétett jogerős ítéleteket is nyilvánosságra hozzák.

A Securitatéval együttműködők nyilvános listája 1120 személyt tartalmaz. A közlemény hangsúlyozza, hogy ez a szám nem az összes besúgót jelenti, hanem kizárólag azokat a hatályos törvény alapján átvilágított közszereplőket és köztisztviselőket, akik esetében a bíróság jogerősen megállapította az együttműködői minőséget.

A bíróság tízéves időtartamra nemkívánatos személlyé nyilvánított három pakisztáni állampolgárt, akik a hatóságok szerint a radikalizálódási folyamat előrehaladott stádiumában jártak, és tevékenységükkel veszélyt jelentettek a nemzetbiztonságra – jelentette be szerdán a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).

A döntést a bukaresti ítélőtábla mellett működő ügyészség indítványára a SRI jelentései alapján hozta meg a bíróság. A határozat értelmében a T.M.A., I.A. és A.M. monogramú pakisztáni állampolgárok tíz évig nem léphetnek be Románia területére, a tartózkodási joguk azonnal megszűnt, kitoloncolásukról pedig a hatóságok gondoskodnak.

A három személy 2026 elején került a hírszerzés látókörébe, miután nemzetbiztonsági fenyegetést jelentő tevékenységet észleltek a köreikben. A SRI szerint fellépésük, nézeteik és cselekedeteik egyértelműen a radikalizálódás előrehaladott fázisát mutatták. Azaz kölcsönösen táplálták egymás szélsőséges nézeteit, terrorista propagandát terjesztő, valamint erős érzelmi hatást kiváltó internetes tartalmakat fogyasztottak.

Az SRI közölte, a megelőző hatósági intézkedésekkel megakadályozták, hogy a három férfi romániai jelenléte és tevékenysége konkrét fenyegetésekben is megnyilvánuljon.