A harmadik drón is becsapódott a román felségvizeken – hírek vasárnap

Radu Oprea védelmi miniszter szombaton még arról beszélt: a Haditengerészet, a Belügyminisztérium és a Parti Őrség szorosan együttműködik, hogy megelőzzék a bajokat a Fekete-tenger térségében, azonban szombatról vasárnapra virradóra ez mégsem sikerült: újabb drón csapódott be a Duna torkolatának közelében.

Egy Ali Najafov nevű kereskedelmi hajót talált el, a fedélzeten keletkezett tüzet a legénység eloltotta, szerencsére áldozatokkal nem számoltak.

Emlékeztetünk, hogy szombat este az első hajót, a görög lobogó alatt közlekedő Evia Petrol V olajszállítót körülbelül 21:10-kor találta el egy drón, mintegy 4 tengeri mérföldre Sulinától kelet-délkeletre, az incidens után tűz ütött ki a fedélzeten. Ezt követően, 21:45 körül a Marsol nevű ömlesztettáru-szállító hajót, amely a Sulina-csatornától körülbelül 5 tengeri mérföldre délkeletre tartózkodott, szintén eltalált egy drón, ami ugyancsak tüzet okozott a fedélzeten. Ezeken a hajókon sem volt halálos áldozat vagy sebesült a jelentések szerint.

A védelmi miniszter most kijelentette: a brüsszeli tárgyalásokon felveti majd a Fekete-tenger helyzetét kollégáival, hogy a szövetségesek szolidaritását ne csak szavakkal lehessen kifejezni, hanem konkrét, további felderítő repülőgépekkel és drónellenes felszerelésekkel.

Felülvizsgálta az USA a katonai egységeinek létszámcsökkentését az európai kontinensen, írja a Digi24 a Bloomberg elemzésére hivatkozva. A Pentagon meggondolta magát, és a korábban bejelentett 25 ezernyi állomásozó katona helyett csak ötezret szándékozik visszavonni Európából, és azokat, akiket ki akartak vonni eredetileg, most a NATO keleti szárnyra helyezik át. Románia is azok közé tartozik akik kijelentették: hajlandók viselni az amerikai katonák állomásozásának költségeit, legalábbis bizonyos részét. (A pénzügyi teherviselés konkrét összege eddig nem hangzott el sem az elnök, sem a miniszterelnök nyilatkozataiban.)

Washington álláspontja a NATO-tagállamok védelmi kiadásainak növekedése miatt változott meg, de a másik tényező az Iránnal folytatott háború, mivel az USA-nak szüksége van az európai katonai bázisokra és a szövetségesek légterére a közel-keleti műveletek támogatásához. A források szerint a csökkentés elsősorban Németországot fogja érinteni, ahol Európa legnagyobb amerikai kontingense állomásozik.

A NATO keleti szárnyának erősítése elsősorban az Oroszországgal szomszédos országokban zajlana, ők már kifejezték hajlandóságukat arra, hogy átvállalják egy részét a költségeknek – és bár Románia csupán Ukrajnával határos, a háború közelsége miatt a fentiek értelmében szintén felajánlotta ezt az amerikai erőknek. A végső döntés az amerikai elnök, Donald Trump feladata, a Pentagon vezetője, Pete Hegseth december 1-jén ajánlásokat fog benyújtani neki a csapatok elhelyezésének módosítására vonatkozóan.

Jelenleg körülbelül 80 000 amerikai katona állomásozik Európában. Tavaly az amerikai Kongresszus elfogadott egy törvényt, amely megtiltja a Pentagonnak, hogy a régióban állomásozó létszámot 76 000 fő alá csökkentse, katonai bázisokat adjon fel, vagy nagy mennyiségű fegyverzetet és felszerelést vonjon vissza anélkül, hogy előzetesen konzultálna a szövetségesekkel és részletesen értékelné a lehetséges következményeket.

Az Európai Unió gazdaságának szezonálisan kiigazított kibocsátási adatai szerint Románia az Európai Unióban a harmadik legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátás-növekedést regisztrálta 2026 második negyedévében, az első negyedévhez képest.

Az ország esetében a becsült növekedés 0,8% volt, Málta (4,8%) és Írország (1,0%) után. Uniós szinten a kibocsátást 833 millió tonna CO2-egyenértékre becsülték, ami 0,5%-os csökkenést jelent az első negyedévhez képest, amikor 837 millió tonna CO2-egyenérték volt. Ugyanakkor az EU bruttó hazai terméke 0,8%-kal nőtt az első negyedévhez képest.

Az EU-szintű kibocsátáscsökkenéshez legnagyobb mértékben a villamos energia, a gáz, a gőz és a légkondicionálás ellátása járult hozzá 0,44 százalékponttal, a háztartások 0,22 százalékponttal, valamint a közlekedés és a raktározás 0,01 százalékponttal.

Ezeket a csökkenéseket részben ellensúlyozták a többi gazdasági tevékenységből származó magasabb kibocsátások, elsősorban a szolgáltatásokból (0,14 százalékponttal) és a feldolgozóiparból (0,05 százalékponttal).

2026 első negyedévéhez képest a kibocsátás 8 EU-tagállamban nőtt, 18-ban csökkent, egy országban pedig változatlan maradt. A legnagyobb csökkenést Észtországban (15,5%), Lettországban (10,6%) és Finnországban (7,6%) becsülték.