Az unió mindent megadna, hogy felújítsuk a vasútjainkat, mégsem lép senki

A vasúti közlekedés baromi fontos lenne, hiszen ez az egyik legkörnyezetbarátabb közlekedési forma, ami létezik, csakhogy mindannyian tudjuk, hogy a romániai vonatokkal mi a helyzet. Röviden összefoglalva: késik, koszos, de legalább drága. Ráadásul ott vannak azok az országra oly jellemző ellentmondások, mint az hogy hamarosan környezetbarát hidrogénmeghajtású vonatokat veszünk – igaz, Erdélybe egyelőre nem jut belőlük –, miközben a vágányok annyira tönkre vannak menve, hogy nagyon sok helyen csak jelentős korlátozások mellett közlekedhetnek a szerelvények.

Ezért van az, hogy évtizedekkel korábban sokkal rövidebb idő alatt lehetett eljutni A-ból B-be vonattal, mint most, a modern 21. században.

A 2Celsius Egyesület friss jelentése szerint az országban több mint ezer kilométernyi vágányt kellene felújítani, hogy a vasúti modernizáció egyáltalán elkezdődhessen, addig hiába vásárolunk modern vonatokat. Ráadásul a probléma EU-s szinten is égetően fontos, éppen a vasúti közlekedés környezetbarát volta miatt. Míg ugyanis a közlekedés úgy általában a károdanyag-kibocsátás 27 százalékáért felelős, addig a vasúti közlekedés a CO2-kibocsátásnak mindössze az 1,5%-át eredményezi.

És nem is lenne nehéz megoldani a vasutak felújítását, hiszen ott vannak az EU-s alapok. Lengyelország például – amelynek vasúthálózata összességében nem sokkal hosszabb, mint Romániáé – egyetlen uniós költségvetési ciklus alatt 1500 kilométernyi vasutat tettek rendbe ilyen forrásokból. Az Európai Beruházási Bankon (EBB) keresztül például az EU kedvezményes hiteleket kínál bármelyik tagországnak a vasúthálózat modernizálására, és még környezetbarátabbá tételére.

Ehelyett megy a vállvonogatás, és a „jóvanazúgy” hozzáállás, miközben az egyre drágább és egyre ramatyabb romániai vonatokat már csak a legvégső esetben választják az emberek.