Az EU-s országok közül Romániában drágult leginkább a gázolaj – hírmix

Folyamatosan emelkednek a hazai üzemanyagárak, olyannyira, hogy a gázolaj drágulási ütemét tekintve Románia az Európai Unió élére került. Egyetlen hét alatt 7,5 százalékkal nőtt a gázolaj ára, míg az elmúlt harminc nap áremelkedései nyomán egy tank gázolaj akár 57 lejjel is többe kerülhet, mint egy hónapja. Egy tank 95-ös benzinért pedig 39 lejjel többet fizethetünk többet, mint július elején.

A Lukoil töltőállomásain a standard gázolaj litere elérte a 10,83 lejt, míg a Petrom, a Rompetrol és a MOL kútjain is meghaladja a 10,50 lejt. A 95-ös benzin ára szintén átlépte a 9,40 lejes lélektani határt.

A képviselőház ugyan az elmúlt héten fogadta el azt a törvénytervezetet, amely válsághelyzetet hirdet a kőolaj és kőolajtermékek piacán, és ideiglenes intézkedéssel csökkenti a gázolaj jövedéki adóját. A jogszabály ugyanakkor egyelőre nem alkalmazható, mert Nicușor Dan államfő asztalán vár a kihirdetésre.

A főbb intézkedések között szerepel a gázolaj jövedéki adójának – a piaci árak alakulásától függő –5-25 százalékos csökkentése, ami literenként 17 és 85 bani közötti ármérséklést jelentene. A kereskedelmi árrést a 2025-ös szinten korlátoznák minden üzemanyagfajta esetében, valamint a gázolaj kivitele kizárólag a hatóságok előzetes engedélyével lenne lehetséges.

Az energiaügyi szakértők ugyanakkor élesen bírálják a tervezetet. Eugenia Gusilov szerint a parlament által elfogadott intézkedések messze nem elegendőek ahhoz, hogy érdemi segítséget nyújtsanak az autósoknak.

– magyarázta a szakértő.

Gusilov szerint egy felelős kormány ennél sokkal határozottabban lépett volna fel: a gázolaj jövedéki adóját nem 25, hanem 50 százalékkal csökkentette volna, az üzemanyagok áfájának egyidejű mérséklésével.

A súlyos aszály és a Duna rekordalacsony vízhozama miatt kialakult energiaválságra reagálva a kormány arra kéri a nagy ipari fogyasztókat, a hatóságokat és a lakosságot, hogy önkéntesen csökkentsék áramfogyasztásukat a 19:00 és 23:00 óra között esti csúcsidőszakban. Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök hétfőn bejelentette: a Dacia és a Ford már leállította a termelést, ami önmagában mintegy 200 megawattos megtakarítást jelent.

A kormány online egyeztetést tartott mintegy 80 olyan nagyvállalat képviselőjével, amelyek éves áramfogyasztása meghaladja az 50 000 megawattórát. A megállapodás értelmében a cégek saját technológiai adottságaikhoz igazítva korlátozzák a fogyasztást a kritikus esti idősávban.

A Dacia és a Ford augusztus 19-ig felfüggesztette a termelést, a leállást a tervezett karbantartási munkálatokra időzítve. Ez mintegy 200 MW-os azonnali árammegtakarítást eredményez. Több más nagyvállalat is hasonló lépést tervez, míg a folyamatos termelésű gyárak a minimálisra csökkentik az esti terhelést.

A kormány arra kérte az önkormányzatokat és az állami intézményeket, hogy kapcsolják ki a díszkivilágítást, az okosvezérlésű hálózatokon pedig 21:00 és 23:00 között mérsékeljék a közvilágítás fényerejét. Ilie Bolojan elmondta, hogy az önkéntes lakossági és vállalati intézkedések hatása máris látszik, a hétfő reggeli órákban átlagosan mintegy 200 MW-tal alacsonyabb fogyasztást mértek.

Az ügyvivő miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a Duna vízhozama az elmúlt 40 év legalacsonyabb szintjére, másodpercenként 1450 köbméterre esett vissza – ami elmarad a 2003-as 1474 köbméter/másodperces rekordértéktől is –, a hét második felében pedig 1400 köbméter/másodpercre csökkenhet.

A tájékoztatásból kiderült, hogy a Vaskapu vízerőműnél mintegy 2000 MW-os termeléskiesés keletkezett, míg cernavodai atomerőmű 1-es blokkjának korábbi leállítása 550 MW-os hiányt eredményez.

A kormány mindent megtesz a 2-es blokk üzemben tartásáért, szerdán és csütörtökön uszályok elsüllyesztésével és sziklarobbantással terelik át a vízhozamot az Ó-Dunára, hogy biztosítsák a hűtővizet. Ezzel párhuzamosan a gázerőművek és a napelemrendszerek a teljes kapacitáson működnek.

A szárazság az egész régióban súlyos energiahiányt okoz. Magyarországon a paksi atomerőmű termelése mintegy 1750 MW-tal csökkent, így a térségben (Magyarország, Szerbia, Bulgária, Románia és a Moldovai Köztársaság) összesen több mint 4000 MW-os termeléskiesés keletkezett.

Románia az esti csúcsidőszakban több mint 2200 MW áramot kénytelen importálni a napi 7500–7600 MW-os csúcsfogyasztás fedezésére. Összehasonlításképpen Magyarország ebben az idősávban mintegy 4500 MW-ot, a Moldovai Köztársaság pedig 500 MW-ot importál.

– mondta Ilie Bolojan.

Vádat emelt az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) Ráduly István Kovászna megyei prefektus ellen. A vádhatóság azzal gyanúsítja a kormánymegbízottat, hogy 2021-ben törvénytelenül, előre lezsírozott eljárásban játszotta át a prefektúra épületének felújítási munkálatait az Electroconstrucția Elco SRL nevű cégnek.

Az ügyben Ráduly István mellett vádat emeltek Maria-Magdalena Tănase, a prefektúra közbeszerzési tanácsosa ellen is hivatali visszaélés gyanújával, míg az Electroconstrucția Elco SRL-t és annak ügyvezetőjét bűnsegédlettel vádolják.

A DNA szerint a prefektus és a tanácsos előzetesen megállapodott a cég képviselőjével, majd közvetlen beszerzési eljárással ítélték oda a társaságnak a prefektúra székhelyének általános javítási és villanyszerelési munkálatait. A törvénysértő eljárással – a vád szerint – 356 000 lejes kárt okoztak az intézmény költségvetésének.

Mivel az épület elektromos hálózatának átfogó korszerűsítése volt a feladat, a jogszabályok értelmében kötelező lett volna műszaki szakvéleményt és új műszaki tervet is készíttetni. A DNA szerint a vádlottak azért állították be a beruházást folyó karbantartási munkaként, hogy megkerüljék a szigorúbb közbeszerzési kötelezettségeket.

Továbbá a közbeszerzési eljárás csupán színjáték volt. Bár a feladatfüzetet és a műszaki leírást a közbeszerzési tanácsos állította össze és a prefektus írta alá, a munkálatok költségeit és feltételeit valójában a kedvezményezett cég képviselője diktálta. A végleges szerződésből kihagyták azokat a feladatfüzetben szereplő kötelezettségeket, amelyek alapján az elvégzett munkák elszámolását ellenőrizni lehetett volna. A cég az ajánlatát a benyújtási határidő lejárta után módosította, ami a szabályok értelmében a pályázó azonnali kizárását vonta volna maga után – állítja a DNA.