// 2026. október 30., péntek // Alfonz

Arról, hogy miért problémásak a régi idők asszonyai

// HIRDETÉS

A magyar napi irodalom sikere bizony a szerző arcától is függ. Ugron Zsolna írónő pedig jó és ismert arc.

A népes közönség a meleg, ebédidő és egyéb „akadályozó körülmény” ellenére elment a Bulgakov Kávéházba. Az ismert archoz érdekes téma is társult: Régmúlt idők asszonyai – egykori ideálok, na és egy jó beszélgetőpartner, Várkonyi Gábor történész. A bejelentett technikai okokból származó fél órás csúszás is hamar megoldódott: a tíz perces késés fel sem tűnt senkinek.

 

A provokatív felvetés, miszerint „mennyire részesei a nők a magyar történelemnek”, nélkülözött mindenféle mellébeszélést, és rögtön megtudhattuk: tulajdonképpen azokról a nőkről vannak történelmi jelentőségű információink,  

akikkel „valami nincs rendben”.

 

A 17-18. századi aktív, cselekvő nők, akik önálló döntéseket hoztak, nem feleltek meg a korabeli társadalmi elvárásoknak. Szögezzük le gyorsan: nemesi családok asszonyairól van szó. (Ehhez tulajdonképpen hozzászokhattunk, hisz a nemesi rend volt a „jani”.) 

 

Az érintett asszonyok másik fontos jellemzője, hogy özvegyek. Nem volt szerencsés asszonykézen hagyni a várakat. Az akár huszonévesen is magukra maradt nők igyekeztek minél gyorsabban újra férjhez menni. Így az új férj lett az asszony tulajdonképpeni „gyámja”, és probléma kiküszöbölve: a nőket képviseli a férj, ergo ismét nincs egyéb dolguk, mint a hagyományos női szerepkört betölteni. Várkonyi szerint karakter és szerencse kellett ahhoz, hogy abban az időben kiemelkedjen egy nő – vagy éppen beemelődjön a köztudatba.

 

Előbb-utóbb előkerült a szerelem sikamlós témája is. Akkoriban  

fel sem merült, hogy egy nő szerelemből házasodjon.

 

A birtokegyesítés, -megtartás, a pozíciók erősítése vagy éppen megszerzése sokkal fontosabb volt. A házasság intézménye és a szerelem nem kapcsolódott egymáshoz, mint ahogy azt ma megszoktuk. Az érzés nyilván létezett. Csak másképp oldották meg a felek és – adott esetben – mással...

 

Várkonyi záró kérdése csakis a jövőbeli irodalmi terveket illethette: merre halad majd Báthory Anna története? Zsolna bevallotta, hogy eddig könnyű dolga volt: felkutatta a történelmi adatokat és regénnyé gyúrta őket. Ám mostanra kifogyott belőlük, így a Báthory-hölgy életéből a történelem számára ismeretlen tizenöt évet kell rekonstruálnia valahogyan – jócskán a fantáziájára hagyatkozva.

 

Egy igazi ínyencség maradt a legvégére (ha netán valaki mégis elbágyadt volna): John Smith nevének említésére mindenki felkapta a fejét. Kiderül, hogy  

Báthory Zsigmond és Pocahontas között

 

(Facebook nélkül is) egy emberrel áthidalható a távolság. John Smithnek – közismert amerikai városalapítása és a gyönyörű indián lány szerelme előtt – volt egy kis katonai tapasztalata itt, Erdélyben. Zsoldosként szolgált Báthory seregében. Íme, a kapcsolat!

 

Akinek pedig nem volt elég egy beszélgetésnyi a régmúlt idők asszonyainak életéből, olvashatja Ugron Zsolna eddigi két kötetét, illetve várhatja a következőt.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója
Főtér

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

Románokat telepítene a magyar többségű térségekbe az AUR képviselője
Krónika

Románokat telepítene a magyar többségű térségekbe az AUR képviselője

Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Több hétvégi házra is átterjedt a tűz Büdösfürdőn
Székelyhon

Több hétvégi házra is átterjedt a tűz Büdösfürdőn

Tűz ütött ki Büdösfürdőn kedden este, a lángok több hétvégi házikót és egy lakókocsit is elértek. A tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését, jelenleg az oltáson dolgoznak.

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli
Krónika

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli

Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.

Elemzés: egy kétgyermekes családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez
Székelyhon

Elemzés: egy kétgyermekes családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez

Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS