// 2026. április 6., hétfő // Vilmos, Bíborka

Arról, hogy miért problémásak a régi idők asszonyai

// HIRDETÉS

A magyar napi irodalom sikere bizony a szerző arcától is függ. Ugron Zsolna írónő pedig jó és ismert arc.

A népes közönség a meleg, ebédidő és egyéb „akadályozó körülmény” ellenére elment a Bulgakov Kávéházba. Az ismert archoz érdekes téma is társult: Régmúlt idők asszonyai – egykori ideálok, na és egy jó beszélgetőpartner, Várkonyi Gábor történész. A bejelentett technikai okokból származó fél órás csúszás is hamar megoldódott: a tíz perces késés fel sem tűnt senkinek.

 

A provokatív felvetés, miszerint „mennyire részesei a nők a magyar történelemnek”, nélkülözött mindenféle mellébeszélést, és rögtön megtudhattuk: tulajdonképpen azokról a nőkről vannak történelmi jelentőségű információink,  

akikkel „valami nincs rendben”.

 

A 17-18. századi aktív, cselekvő nők, akik önálló döntéseket hoztak, nem feleltek meg a korabeli társadalmi elvárásoknak. Szögezzük le gyorsan: nemesi családok asszonyairól van szó. (Ehhez tulajdonképpen hozzászokhattunk, hisz a nemesi rend volt a „jani”.) 

 

Az érintett asszonyok másik fontos jellemzője, hogy özvegyek. Nem volt szerencsés asszonykézen hagyni a várakat. Az akár huszonévesen is magukra maradt nők igyekeztek minél gyorsabban újra férjhez menni. Így az új férj lett az asszony tulajdonképpeni „gyámja”, és probléma kiküszöbölve: a nőket képviseli a férj, ergo ismét nincs egyéb dolguk, mint a hagyományos női szerepkört betölteni. Várkonyi szerint karakter és szerencse kellett ahhoz, hogy abban az időben kiemelkedjen egy nő – vagy éppen beemelődjön a köztudatba.

 

Előbb-utóbb előkerült a szerelem sikamlós témája is. Akkoriban  

fel sem merült, hogy egy nő szerelemből házasodjon.

 

A birtokegyesítés, -megtartás, a pozíciók erősítése vagy éppen megszerzése sokkal fontosabb volt. A házasság intézménye és a szerelem nem kapcsolódott egymáshoz, mint ahogy azt ma megszoktuk. Az érzés nyilván létezett. Csak másképp oldották meg a felek és – adott esetben – mással...

 

Várkonyi záró kérdése csakis a jövőbeli irodalmi terveket illethette: merre halad majd Báthory Anna története? Zsolna bevallotta, hogy eddig könnyű dolga volt: felkutatta a történelmi adatokat és regénnyé gyúrta őket. Ám mostanra kifogyott belőlük, így a Báthory-hölgy életéből a történelem számára ismeretlen tizenöt évet kell rekonstruálnia valahogyan – jócskán a fantáziájára hagyatkozva.

 

Egy igazi ínyencség maradt a legvégére (ha netán valaki mégis elbágyadt volna): John Smith nevének említésére mindenki felkapta a fejét. Kiderül, hogy  

Báthory Zsigmond és Pocahontas között

 

(Facebook nélkül is) egy emberrel áthidalható a távolság. John Smithnek – közismert amerikai városalapítása és a gyönyörű indián lány szerelme előtt – volt egy kis katonai tapasztalata itt, Erdélyben. Zsoldosként szolgált Báthory seregében. Íme, a kapcsolat!

 

Akinek pedig nem volt elég egy beszélgetésnyi a régmúlt idők asszonyainak életéből, olvashatja Ugron Zsolna eddigi két kötetét, illetve várhatja a következőt.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Borzalmas baleset történt Kolozs megyében, öten meghaltak – hírek hétfőn
Főtér

Borzalmas baleset történt Kolozs megyében, öten meghaltak – hírek hétfőn

További hírek: a Lia Savonea vezette legfelső bíróság beperelte a kormányt, 2 milliárd lejt követelnek, egy falusi vegyesboltban pedig kábítószert lehetett vásárolni pult alól.

Fatolvajok bántalmazták egy természetvédelmi terület parkőreit
Krónika

Fatolvajok bántalmazták egy természetvédelmi terület parkőreit

Halálosan megfenyegette és megtámadta az aradi székhelyű Maros-ártér Tájvédelmi Körzet parkőreit egy fatolvajokból álló csoport.

Ha már a különnyugdíjukat megnyirbálták, a bírák és ügyészek kibuliztak fejenként 60 ezer euró potyát
Főtér

Ha már a különnyugdíjukat megnyirbálták, a bírák és ügyészek kibuliztak fejenként 60 ezer euró potyát

A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…

Mentőhelikopterrel vitték kórházba az idős férfit, miután leesett a kerékpárjáról
Székelyhon

Mentőhelikopterrel vitték kórházba az idős férfit, miután leesett a kerékpárjáról

Leesett a kerékpárról egy idős férfi Bodzafordulón péntek délután, a sérültet a SMURD helikoptere szállította Brassóba a helyi kórházból.

Isten érintésének köszönhetően lehet jó az ember – László Attila főesperes-plébános a húsvét lelkiségéről 1.
Krónika

Isten érintésének köszönhetően lehet jó az ember – László Attila főesperes-plébános a húsvét lelkiségéről 1.

A húsvét manapság sokak számára pusztán kulturális, családi összejövetellé, vakációzássá, hosszú hétvégévé vált, holott a kereszténység legnagyobb ünnepéről van szó, amelynek lényege a szenvedés, a halál és az élet az összefonódása.

Húsvétvasárnapi ételszentelés Csíkszereda főterén – itt követheti élőben
Székelyhon

Húsvétvasárnapi ételszentelés Csíkszereda főterén – itt követheti élőben

Húsvétvasárnap reggel az ételszentelés szertartása kerül középpontba, ezt a hagyományt pedig Csíkszeredában több ezren éltetik. A Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda központjában tartják, és ez idén sincs másként.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS