// 2026. április 3., péntek // Buda, Richárd

Arról, hogy miért problémásak a régi idők asszonyai

// HIRDETÉS

A magyar napi irodalom sikere bizony a szerző arcától is függ. Ugron Zsolna írónő pedig jó és ismert arc.

A népes közönség a meleg, ebédidő és egyéb „akadályozó körülmény” ellenére elment a Bulgakov Kávéházba. Az ismert archoz érdekes téma is társult: Régmúlt idők asszonyai – egykori ideálok, na és egy jó beszélgetőpartner, Várkonyi Gábor történész. A bejelentett technikai okokból származó fél órás csúszás is hamar megoldódott: a tíz perces késés fel sem tűnt senkinek.

 

A provokatív felvetés, miszerint „mennyire részesei a nők a magyar történelemnek”, nélkülözött mindenféle mellébeszélést, és rögtön megtudhattuk: tulajdonképpen azokról a nőkről vannak történelmi jelentőségű információink,  

akikkel „valami nincs rendben”.

 

A 17-18. századi aktív, cselekvő nők, akik önálló döntéseket hoztak, nem feleltek meg a korabeli társadalmi elvárásoknak. Szögezzük le gyorsan: nemesi családok asszonyairól van szó. (Ehhez tulajdonképpen hozzászokhattunk, hisz a nemesi rend volt a „jani”.) 

 

Az érintett asszonyok másik fontos jellemzője, hogy özvegyek. Nem volt szerencsés asszonykézen hagyni a várakat. Az akár huszonévesen is magukra maradt nők igyekeztek minél gyorsabban újra férjhez menni. Így az új férj lett az asszony tulajdonképpeni „gyámja”, és probléma kiküszöbölve: a nőket képviseli a férj, ergo ismét nincs egyéb dolguk, mint a hagyományos női szerepkört betölteni. Várkonyi szerint karakter és szerencse kellett ahhoz, hogy abban az időben kiemelkedjen egy nő – vagy éppen beemelődjön a köztudatba.

 

Előbb-utóbb előkerült a szerelem sikamlós témája is. Akkoriban  

fel sem merült, hogy egy nő szerelemből házasodjon.

 

A birtokegyesítés, -megtartás, a pozíciók erősítése vagy éppen megszerzése sokkal fontosabb volt. A házasság intézménye és a szerelem nem kapcsolódott egymáshoz, mint ahogy azt ma megszoktuk. Az érzés nyilván létezett. Csak másképp oldották meg a felek és – adott esetben – mással...

 

Várkonyi záró kérdése csakis a jövőbeli irodalmi terveket illethette: merre halad majd Báthory Anna története? Zsolna bevallotta, hogy eddig könnyű dolga volt: felkutatta a történelmi adatokat és regénnyé gyúrta őket. Ám mostanra kifogyott belőlük, így a Báthory-hölgy életéből a történelem számára ismeretlen tizenöt évet kell rekonstruálnia valahogyan – jócskán a fantáziájára hagyatkozva.

 

Egy igazi ínyencség maradt a legvégére (ha netán valaki mégis elbágyadt volna): John Smith nevének említésére mindenki felkapta a fejét. Kiderül, hogy  

Báthory Zsigmond és Pocahontas között

 

(Facebook nélkül is) egy emberrel áthidalható a távolság. John Smithnek – közismert amerikai városalapítása és a gyönyörű indián lány szerelme előtt – volt egy kis katonai tapasztalata itt, Erdélyben. Zsoldosként szolgált Báthory seregében. Íme, a kapcsolat!

 

Akinek pedig nem volt elég egy beszélgetésnyi a régmúlt idők asszonyainak életéből, olvashatja Ugron Zsolna eddigi két kötetét, illetve várhatja a következőt.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá
Főtér

És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá

Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.

Megdöbbenést keltett Romániában, hogy a magyar aranytartalék megelőzte a románt
Krónika

Megdöbbenést keltett Romániában, hogy a magyar aranytartalék megelőzte a románt

Kiemelt figyelemmel reagált a román sajtó arra a hírre, hogy Magyarország aranykészletei immár nagyobbak, mint a Bukarest által felhalmozottak.

Akkora rönköt vontatott az úttesten egy férfi, hogy a polgármester lehidalt – hírek szombaton
Főtér

Akkora rönköt vontatott az úttesten egy férfi, hogy a polgármester lehidalt – hírek szombaton

További híreink: az időnket is ellopják – 23 órás lesz a vasárnap; az üzemanyagárak pedig elszabadultak, de a gazdákat legalább megmentené egy rendelet.

Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön
Székelyhon

Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön

A vágott bárány átlagára 45 és 60 lej között mozog kilogrammonként Székelyföld piacain. Míg Gyergyószéken már 45 lejért is találni húst, Sepsiszentgyörgyön mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a vásárlóknak a 60 lejes egységár miatt.

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel
Krónika

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel

A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.

Látványos fordulat az üzemanyagpiacon: a dízel ára „benézett” tíz lej alá
Székelyhon

Látványos fordulat az üzemanyagpiacon: a dízel ára „benézett” tíz lej alá

Mintegy 40 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára szerdán, egyelőre az OMV és a Petrom-töltőállomásokon.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS