// 2024. november 26., kedd // Virág
Nagyvárad

A Szent László Napok június végén meghódítja a váradi várat

// HIRDETÉS

A harmadik Szent László Napokat idén először a lovagkirály egykori sírhelyéül is szolgáló nagyváradi várban szervezik meg.

A június 25–28. között esedékes Szent László Napok az első olyan nagyszabású, több tízezer embert megmozgató rendezvény, melyet a váradi városvezetés beenged a jelenleg is restaurálás alatt álló várba – közölték a hírt a rendezvény szervezői a helyszínen rendezett sajtótájékoztatójukon. A rendezvényt az önkormányzat tízezer lejjel és a vár ingyenes használatba adásával támogatja.

A programot igyekeztek a történelmi helyszínhez igazítani, ugyanakkor összeállításakor abból a kérdésből indultak ki, hogy

milyen jövőt képzelnek el Nagyvárad számára.

Az elő-rendezvények sorában éppen ezért idén is lesznek zöld programok: szemétgyűjtés, virágültetés, bicikli- és gyalogtúra. A megnyitón a Fonó zenekar lép fel népi elemekkel tarkított barokk kamarazenével. A négy nap során műfajban változatos zenészek váltják egymást a várudvarban felállított színpadon, illetve az alternatív helyszíneken. Fellép Heinczinger Mika, a Misztrál együttes egyik alapító tagja, a Hollóének Hungarica régizenei együttes, Vesztergám Miklós tárogatóművész, a Loyal, az idén 70 éves Hobó, a Kolozsvári Magyar Opera és Filharmónia művészeiből alkotott Operettisimo, a Hooligans, a Ghymes, valamint Zorán.

A kulturális programok közül kiemelhető Cey-Bert Róbert Gyula könyvbemutatója, dr. Ütő Gusztáv képzőművész performansza, Csukás Mátyás, az Erdélyi Magyar Csillagászati Egyesület tudományos titkárának előadása, Székely Zoltán művészettörténész és Lakatos Attila történész előadása Szent László királyról, Berecz András ének- és mesemondó előadása, Csíki Ibolya és Hajdú Géza színművészekkel való kerekasztal-beszélgetés, továbbá  

Szent László koponya-maradványának vizsgálatáról szóló beszélgetés.

A szervezők elmondása szerint lesz még kézműves vásár, gyermekeknek szóló program, íjászat, solymászat, sör- és borkóstoló, távcsöves égkémlelés, képzőművészeti kiállítás, és sportprogram.

A főszervező Szent László Egyesület partnere többek között a Partiumi Keresztény Egyetem, a Moszkva Kávézó, a Partiumi Magyar Művelődési Céh, Dél-Bihari Gazdák Egyesülete, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt.  

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS