A szenátus emberi jogi bizottsága is úgy szavazott a székely autonómiáról, ahogy az várható volt

Nem okozott meglepetés a szenátus emberi jogi, vallási és kisebbségügyi szakbizottsága: a testület csütörtökön negatívan véleményezte a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó törvénytervezetet, amelyet Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben politizáló háromszéki képviselő egyéni törvényjavaslatként terjesztett be tavaly decemberben.

Az ülés után Kulcsár-Terza József az MTI-nek elmondta: a bizottság tagjai érdeklődést mutattak a tervezet iránt, de a szavazásnál csak az RMDSZ-es Derzsi Ákos szenátor szavazott igennel. A bizottság elnöki tisztségét betöltő Marius Nicoară kolozsvári liberális szenátor tartózkodott, a többi bizottsági tag pedig a kezdeményezés ellen szavazott.

Kulcsár-Terza József elmondta: a törvény kezdeményezőjeként kapott szót a bizottságban, és arról próbálta meggyőzni a szenátorokat, hogy a javaslat nem veszélyezteti Románia területi épségét, nem sérti az ország alkotmányát. Felidézte, hogy a törvény alsóházi vitáján szinte valamennyi román megszólaló az ország területi épségét féltette, szerinte alaptalanul. Megjegyezte:

Olaszország, Finnország és Spanyolország is egységes, oszthatatlan, szuverén államként határozza meg magát, és ezekben az országokban is működnek területi autonómiák.

A képviselő felidézte: emlékeztette a bizottság tagjait arra, hogy az erdélyi románság megígérte az autonómiát a magyaroknak 1918-ban, a gyulafehérvári nyilatkozatban, amikor a Romániával való egyesülésről döntött. Azt is elmondta, hogy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2007-es mozgóurnás népszavazása azt jelezte, hogy a területi autonómia elérése Székelyföldön népakarat.

„Azt is megemlítettem, hogy Románia szeretne egyesülni azzal a Moldovai Köztársasággal, amelynek a területén gagauz területi autonómia működik.

Feltettem a kérdést: megvonnák a gagauzoktól az autonómiát? Ha nem, akkor a gagauzoknak szabad, a székelynek pedig nem?”

– idézte fel a bizottsági érvelését a politikus.

Kulcsár-Terza József úgy vélte: hasznos volt benyújtani a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott autonómiatervezetet, mert ez alkalmat adott arra, hogy nyíltan beszéljenek az autonómiáról. Azt is hozzátette azonban, hogy tapasztalata szerint a tervezetet véleményező szakbizottságok tagjai sem olvasták el a törvénytervezet szövegét. Véleményüket a tévék ellenkampánya és a pártutasítások alapján alakítják ki.

„Ha húsz évvel ezelőtt elkezdődött volna a meggyőző munka, akkor ma máshol állhatnánk” – sommázta véleményét az MPP politikusa, aki az RMDSZ parlamenti frakciójában tevékenykedik.

A szakbizottság döntése már csak azért sem meglepő, mert korábban ugyanilyen sorsra jutott a tervezet a képviselőház szaktestületeiben, majd az alsóházi végszavazáson is.