A Szekuritáté adatai: a kommunista Romániából elmenekültek egyötöde magyar volt – hírek kedden

Szalicilt vásárolt a savanyú uborka vagy a lekvár eltevéséhez? Vigye vissza a boltba!

Nem is olyan régen a szalicil széles körben elterjedt tartósítószer volt, befőttek, savanyúságok, lekvárok eltevésére használták. Csakhogy közben kiderült, hogy a szalicilsav nem teljesen biztonságos az ember egészségére nézve, mivel nagyobb dózisban toxikus, és melegen felhasználva is mérgező, mivel fenollá bomlik. Ráadásul bizonyos embereknél kis mennyiségben is allergiát okoz. Ezért a szalicil ma már nem forgalmazható a boltokban. A szalicil Romániában sem engedélyezett élelmiszer-adalékanyag. Ennek ellenére néha mégis felbukkan a kereskedelemben, Az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóság (ANSVSA) kedden bejelentette, hogy elrendelte több gyártó szaliciltermékét, amelyek Arad, Beszterce-Naszód, Bihar, Brassó, Fehér, Kolozs, Maros, Máramaros, Szatmár és Szilágy megyei élelmiszerboltok polcaira jutottak el 10-25 grammos zacskókban. A hatóság arra kéri a lakosságot, hogy ne használjanak szalicilt étkezési célra és ha már beszerezték, vigyék vissza a boltba, ahol vásárolták. A szalicil helyett egyébként jelenleg a nátrium-benzoát terjedt el biztonságos tartósítószerként.

Balhé a városházán: a megválasztott polgármester összeverekedett a főépítésszel

Hatalmas botrány robbant ki kedden reggel a maroshévízi városházán, ahol Sebastian Buzilă, akit júniusban polgármesterré választottak a PNL színeiben, de még nem iktattak be, összeverekedett a város főépítészével – írja a Székelyhon. Buzilă a polgármesteri hivatal folyosóján beszélgetett egyik kollégájával, amikor Maroshávíz főépítésze, Cotfas Mihai Cristian rátámadt és ütlegelni kezdte. A verekedésben a megválasztott polgármester annyira súlyosan megsérült, hogy kórházba kellett szállítani. Bodor Attila, Maroshévíz polgármestere azt nyilatkozta a Székelyhonnak, hogy ő maga nem látta a verekedés kirobbanását, csak a zajokat hallotta, de ő volt az, aki szétválasztotta a két embert. A történtekről értesült a városi rendőrség is, azt közölték, hogy vizsgálatot indítanak ügyben Dumitru Olariu (PSD) hivatalban levő polgármester az Agerpresnek azt mondta: Sebastian Buzilă „nagyon gyorsan átvette hatáskörét, bemegy az irodákba és mindenkit fenyeget”, véleménye szerint pedig személye konfliktus állhat a háttérben. „Nem értek egyet sem a fizikai, sem a szóbeli agresszióval, de Buzilă azt kapta meg, amit keresett” – mondta a polgármester.

A Szekuritáté adatai: közel 100 ezer ember menekült el húsz év alatt Ceaușescu Romániájából, egyötödük magyar volt

A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) kedden tett közzé egy érdekes statisztikát, amelyből kiderül, hogy 1968 és 1989 között kb. 97 ezer ember menekült el Romániából a szocialista-kommunista éra „áldásai” elől. Nicolae Ceaușescu 1967-ben lett Románia Szocialista Köztársaság államfője, tehát ez az időszak lényegében az 1989 végéig tartó Ceaușescu-korszakot fedi le. A CNSAS által most közzétett adatok a kommunista rendszer titkosrendőrsége és egyik elnyomó szerve, a Szekuritáté statisztikáiból származnak. Az 1968-as év azért fontos, mivel az országhatár tiltott átlépése addig árulásnak számított, amit a büntető törvénykönyv akár 10 év börtönbüntetéssel is sújtott, de abban az évben az illegális határátlépés köztörvényes tetté „szelídült”, amit 6 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntettek. A vizsgált 21 év alatt az országból elmenekült 97 ezer ember többsége (71 500-an) törvényesen, útlevéllel utaztak külföldre, ahonnan aztán nem tértek haza. Különféle okokból utaztak ki az országból: rokonlátogatásra, kirándulásokra utaztak, a határ menti térségekből kis határátlépővel, kulturális vagy gazdasági szerződések alapján, sporteseményekre, orvosi kezelésre. De a közel százezer elmenekülő román állampolgár közül 25 500-an átszöktek a határon. Az elmenekülők közül 38 ezren csak az elemi iskolát végezték el, 14 ezren valamilyen szakiskolát, 26 ezren a középiskolát, 17 ezren voltak diplomások, mintegy kétezren pedig nem is jártak iskolába. Az országból elmenekülőknek több mint a fele (50 400) román nemzetiségű volt, 24 200-an németek, 19 200-an magyarok, 1800-an zsidók, 1500-an romák és már nemzetiségűek (törökök, tatárok, szlovákok, görögök, ukránok stb.) A távozók többségének célországa Nyugat-Németország volt, majd következik a népszerűségi sorrendben Ausztria, Svédország, az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Izrael, Görögország és Törökország.