// 2024. november 22., péntek // Cecília
Igazságügyeskedés

A román igazságszolgáltatás szerint a „Ki a magyarokkal az országból!” nem uszítás

// HIRDETÉS

Ezért zárták le vádemelés nélkül a tavalyi úzvölgyi magyarellenes pogromkísérlet ügyét.

Amilyen kreatív, olyan hajmeresztő „érveléssel” zárta le vádemelés nélkül a nyomozást az illetékes ügyész az úzvölgyi osztrák-magyar katonatemető előtti magyarellenes pogromkísérlet és temetőgyalázás ügyét.

A közvádló, Daniel Gălbează, a moinești-i bírósági ügyészség kiváló tagja egyszerűen megállapította, hogy a labdarúgó-mérkőzéseken handabandázó csőcselék által is előszeretettel alkalmazott „Ki a magyarokkal az országból!” rigmus nem tekinthető uszításnak.

Ez még februárban történt, de most került nyilvánosságra az indoklás.

Az úzvölgyi magyarellenes támadás ügyében az Erdélyi Magyar Néppárt, a Magyar Polgári Párt és a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat tett feljelentést.

A jeles ügyész azonban nyakatekert érveléssel söpörte le az asztalról az uszításra vonatkozó vádakat.

Szerinte ugyanis az uszítás megvalósulásához annak a feltételnek kell teljesülnie, hogy a gyűlöletre/diszkriminációra való felszólítás a nyilvánosságot érintse, vagyis meghatározatlan számú személyt.

Ha azonban egy vagy több, konkrét személy ellen irányul, akkor nem meríti ki a Btk. 369. cikkelyében megfogalmazott meghatározást.

Az ügyész szerint ugyanis az úzvölgyi esetben nem az egész erdélyi magyarságot akarták kizsuppolni az országból a sértő szavakkal, csupán azokat, akik nem akarták beengedni a temetőbe a románokat, akik pedig engedéllyel rendelkeztek, hogy bemehessenek.

Amúgy a „Ki a magyarokkal az országból!” rigmus az ügyész szerint „állítólagos magyarellenes jelmondat", az uszítás pedig akkor uszítás, ha egy bizonyos kategória – például mozgássérültek vagy homoszexuálisok – ellen irányul. Ha egy bizonyos nemzetiség ellen, akkor legfeljebb csak szabálysértés.

Ha ön sem érti, mit akart mondani a szerző, akkor nincs egyedül. Mint ahogy azzal sem, ha esetleg az az érzése támadt, hogy az indoklás megfogalmazásakor nem volt teljesen magánál.

Amúgy nem ez az egyetlen visszásság az ügyben.

Egyrészt még az események időrendje is hibásan szerepel az ügyiratban: például az áll benne, hogy a magyarok délután öt órakor jöttek ki a temetőből, és ekkor zárták be a kaput, holott ez már déltájt megtörtént.

De persze nem is várható más, miután az ügyész csak román szemtanúkat idéz.

Így aztán az is olvasható benne, hogy a magyarok az egyik szemtanú szerint erőszakra buzdítottak, ám a románok nem válaszoltak a „provokációkra”.

Pedig valójában a magyarok, akik élőláncot alkotva védték a temetőt, imádkoztak, és akkor is ezt tették, amikor a románok gyalázni kezdték, sőt kövekkel is megdobálták őket.

Egy román szemtanú állította azt is, hogy többen – köztük nők és gyerekek is – bejutottak a temetőbe, húzni kezdték a kaput, amelyből kiesett néhány vékony fadarab, így ki lehetett nyitni.

Holott valójában a kaput erőszakkal betörték, közben pedig megpróbálták bántalmazni a békésen imádkozó magyarokat.

Az ügyész szerint amúgy ez volt az egyetlen erőszakos momentum. De amúgy álláspontja szerint ez sem indokolja az erőszakos cselekedetek miatti vádemelést, mivel nem történt előzetes feljelentés.

Mint ismeretes, a tavaly június 6-i incidens annak nyomán következett be, hogy a Bákó megyei Dormánfalva román vezetése kitalálta, hogy az osztrák-magyar temetőben román katonákat is eltemettek – erre semmilyen bizonyíték sincs –, ezért törvénytelenül román emlékművet és kereszteket állítottak.

A felheccelt román csőcseléket – soraikban futballultrákkal – az emlékmű avatására vitték a helyszínre.

A magyar közösség úgy próbálta megakadályozni az illegálisan állított emlékmű felavatását, hogy élőláncot vont a temető köré.

A román csőcselék azonban megrohamozta őket, és a kivezényelt csendőrök érdeklődő asszisztálása mellett betört a temetőbe.

Az egyetlen „szankció”, amely az ügyész szerint emiatt indokolt, a temetőkapuról letépett lánc és lakat visszaszolgáltatása.

Mit is mondhatnánk: láthatóan nagyon megerőltette magát, hogy megfeleljen a szakmai és egyéb elvárásoknak.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról
Krónika

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról

Ukrajna egyes területeire nyugati országok is igényt tarthatnak egy orosz tervezet szerint.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Hol a legnagyobb a tél? Itt vannak a hivatalos adatok, hogy hol mekkora a hó
Székelyhon

Hol a legnagyobb a tél? Itt vannak a hivatalos adatok, hogy hol mekkora a hó

Székelyföld-szerte lehavazott az éjszaka folyamán, mutatjuk, hogy hol mekkora a hótakaró.

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat
Krónika

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat

Fiaskó árnyékolta be már az üzembe állítása utáni második napján a román állam által vásárolt vadonatúj Alstom vonat útját: nem tudott elindulni.

Érkezik a havazás, sárga riasztást adtak ki Székelyföldre is
Székelyhon

Érkezik a havazás, sárga riasztást adtak ki Székelyföldre is

Havazásra és a szél erősödésére figyelmeztető előrejelzést bocsátott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat 29 megyére, köztük a székelyföldiekre is.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS