// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

A román csendőrség annyira vágyja a nép szeretetét, hogy lassan átmegy szexmagazinba

// HIRDETÉS

Úgy adják el egyik feltehetőleg kiváló kollégájukat, mint valami Rocco Siffredit.

Mindenek előtt leszögezzük: üdvös dolognak tartjuk, hogy különböző állami és magánintézmények nyilvánosan megdicsérik munkatársaikat. A megdicsért kicsit kihúzza magát, a dicsérő intézmény pedig azt is üzeni, hogy lám, milyen jók vagyunk.

A román csendőrség is nagyon igyekszik javítani az imázsán, főleg a tavaly augusztusban nyújtott szánalmas teljesítmény után. A legutóbbi önfényező akción is látszik, hogy majd beleszakadtak a szerzők, és talán éppen ezért sült el kicsit fordítva.

Mi történt? Első ránézésre semmi extra: a fővárosi csendőrség megdicsérte egyik munkatársát. Aki valóban kiváló munkaerő, ha hinni lehet a Facebook-bejegyzésnek: Sebastian Tatu (Sebi) azon túl, hogy idehaza csendőrködik, számos nemzetközi ENSZ-misszióban vett részt Ugandában, Egyiptomban, Indiában, Szenegálban, Kongóban, és úgy hírlik tökéletesen megállta a helyét, összesen kábé 1300 ember kiképzéséért felelt, részt vett helyi harcokban, sőt, még a Nobel-békedíjas Denis Mukwegét is kísérte, testőrként.

Ez mind szép és jó, de akkor mégis hol a baj? Hát ott, hogy a dicséret értelmi szerzői pár alkalommal rendesen túllőttek a célon és úgy reklámozzák szegény Tatut, mint valami tenyészbikát vagy éppen pornószínészt. Nem mellesleg, pont ezzel kezdődik a nyilvános dicshimnusz, nem érdemeinek felsorolásával. Tessék, idézzük:

„Sebi az az ember, aki után bomlanak a nők is, a férfiak is, csak másként.”

Ööö, ha jelen sorok szerzőjének (újság)írói teljesítményét így kezdik dicsérni valahol, minimum megalázottnak érezné magát, maximum jót röhögne a hülyéken, akinek csak ennyire futja. De tovább is van, mondjuk még:

„Nyugodt, kifinomult, udvarias… elmondása szerint ez élete központi személyiségének, anyukájának köszönhető. Tegyük hozzá, hogy tökéletesen kidolgozott teste van, mintha az Első ház hitelét egy non-stop erőterembe fektette volna.”

Mi van? Ezt inkább nem kommenteljük. Csak értetlenül állunk a dolog előtt. És őszintén, kicsit sajnáljuk a csendőrt. Ezt a „dicséretet” azért nem érdemelte meg.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt
Krónika

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt

A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS