// 2026. április 2., csütörtök // Áron

A romák nem élnek jobban, mint 40 éve

// HIRDETÉS

Állandósult velük szemben az intolerancia, és gyakran bűnbakként használja őket a politikai elit. Hat országban különösen.

Több európai ország is „visszafogott” a romaellenes rasszizmus elleni harcban, illetve a roma kisebbség életkörülményeinek javításában - olvasható az Európai Romák és Utazók Fóruma (ERTF) elnevezésű jogvédő szervezet csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentésében.

„A romák helyzete jelenlege nem jobb, mint negyven éve. Több szempontból romlott is” - állítja az Európa Tanáccsal partneri viszonyban álló strasbourgi székhelyű szervezet, amely jelentésében külön felsorolja, milyen problémákat lát a romániai, macedón, cseh, szlovák, német és magyar helyzettel kapcsolatban.

 

Az Európa Tanács különböző orgánumai a romaellenesség kérdésének szentelt első, 1969-es dokumentum óta számos ajánlást tettek a tagállamoknak a romák életkörülményeinek javítására és a cigányokat érő diszkrimináció leküzdésére. Tény, hogy ezek az ajánlásoknak köszönhetően tudatosodott a helyzet, de azok nagy részét nem alkalmazzák az államok - hívta fel a figyelmet az ERTF.

 

A szervezet szerint hiányzik a politikai szándék, s a legtöbb tagállam nem tekinti elődlegesnek a romakérdést, vagy pedig arra hivatkozik, hogy hiányoznak a pénzügyi források a helyzet javítására. A tanulmány úgy látja, hogy állandósult a romákkal szembeni „nagyon nagy intolerancia”, sőt rasszizmus, s a cigányokat gyakran bűnbakként használja a politikai elit.

 

„Noha a helyzet az Európa Tanács mind a 47 országában nehéz”, az ERTF hat olyan országot emelt ki, ahol meglátása szerint a  helyzet „aggasztónak nevezhető”. 

 

Az Európa Tanács rasszizmus elleni bizottsága két korábbi jelentésében már felhívta arra a figyelmet, hogy Romániában a politikai beszédekben gyakori a romák megbélyegzése, Szlovákiában pedig a romák a lakhatási feltételek területén egyenlőtlenségtől szenvednek, az iskolában pedig szegregációnak vannak kitéve. 

 

Ez utóbbi diszkrimináció az ERTF szerint Csehországra is érvényes, s az Emberi Jogok Európai Bíróságának Prága ellen a kérdésben 2006-ban hozott ítélete óta „semmi nem változott”.

 

Németországban a közelmúltban fogadtak el egy törvényjavaslatot, amelynek értelmében egyszerűbbé válik a Szerbiából, Macedóniából vagy Bosznia-Hercegovinából érkező menekültkérők hazaküldése. Márpedig az ő jelentős részük a hazájában diszkriminációtól szenvedő, nagy szegénységben élő roma - hangsúlyozza a jelentés. 

 

Macedóniában a romákat megfosztják az útlevelüktől, hogy ne tudjanak az Európai Unióba utazni és ott menekültstátuszt kérni, Magyarországon pedig „egy önkormányzat diszkriminatív módon szervezte meg a romák kilakoltatását” - írt az ERTF.

 

A jelentés megemlítette azt is, hogy Franciaországban több politikus is romaellenes kijelentéseket tett. Jean-Marie Le Pen, a francia szélsőjobboldali Nemzeti Front tiszteletbeli elnöke 2013 júliusában a dél-franciaországi Nizzában „szúrósnak és mondjuk úgy, szagosnak” nevezte a kelet-európai romák jelenlétét.

 

Néhány nappal később Gilles Bourdouleix, a nyugat-franciaországi Cholet polgármestere, centrista nemzetgyűlési képviselő azt mondta az általa vezetett város szélén letelepedett romákról, hogy „Hitler talán nem ölt meg eleget közülük”. Luc Jousse, a dél-franciaországi Roquebrune-sur-Argens polgármestere pedig egy 2013 novemberében titkokban készült felvétel szerint azon sajnálkozott, hogy "túl korán” hívták ki a tűzoltókat a településen található cigánytelepen kiütött tűzhöz.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá
Főtér

És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá

Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel
Krónika

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel

A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?
Főtér

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?

Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.

Megtalálták a két eltűnt kislányt
Székelyhon

Megtalálták a két eltűnt kislányt

Egy erdész talált rá hétfő délután arra a két kislányra, akik vasárnap tűntek el dicsőszentmártoni otthonukból.

Rendőrségi pontosítások az eltűnt dicsőszentmártoni kislányok ügyében
Krónika

Rendőrségi pontosítások az eltűnt dicsőszentmártoni kislányok ügyében

Továbbra is folyamatban van annak a két kiskorúnak a felkutatása, akik vasárnap délután tűntek el Dicsőszentmártonból. A hatóságok hétfőre virradóra is megszakítás nélkül folytatták a keresést.

Három kilométert cipelte az erdész a kislányokat, miután megtalálta őket
Székelyhon

Három kilométert cipelte az erdész a kislányokat, miután megtalálta őket

Újabb részletek láttak napvilágot hétfő késő délután a Dicsőszentmártonból eltűnt és a várostól négy kilométerre, egy elszigetelt területen megtalált kislányok ügyében.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS