// 2026. október 13., kedd // Kálmán, Ede

A Partium is meg akarja vívni a maga zászlóháborúit

// HIRDETÉS

Találós kérdés: nem székely zászló, de Tőkés László minden bizonnyal kitűzi majd irodája homlokzatára. Mi az?

Mi már láttuk, melyik tizennyolc pályaműből kerül majd ki a Partium címere és zászlaja. Egyet elárulhatunk: a kettős kereszt és a négy folyó motívuma mindegyikben közös. És ez nem véletlen. Az egyetlen hiteles forrás, mely alapján a Partiumi Autonómiatanács (PAT) megbízásából a tervezők kiindulhattak, az Erdélyi Országgyűlés 1659. évi, Szászsebesen elfogadott 3. törvénycikkelye volt, s ebben elég világosan fogalmaznak: „A Magyarország Erdélyhez incorporáltatott részéjé légyen négy folyó víz s a kettős kereszt, környül való írása: Sigillum Partium Hungariae Transylvaniae annexarum.” Igaz, hogy a leírás egy pecsétnyomóra vonatkozott, és nem címerre vagy zászlóra. 

De kezdjük az elején, miről is beszélünk egészen pontosan. A tavaly Nagyváradon alakult meg a Partiumi Autonómiatanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Partium autonómiájáért küzdő testületeként. Elnökéül Csomortányi Istvánt, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnökét választották, de a testületben fontos szerepe van még Szilágyi Ferencnek, aki a partiumi autonómiakoncepciók (mert hogy több is van) kidolgozója. A PAT legfőbb célkitűzésének a partiumi identitás megerősítését tartja, amely motorja lehet a régió területi önrendelkezéséért küzdő mozgalomnak. És mi más lendíthet a regionális identitás erősödésén, mint a saját címer és zászló?!

 

 

Így érkezünk el a péntek délutáni eseményhez, amelyet a Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC) szervezett, hogy bemutassa a PAT pályázatára beérkező címer- és zászlóterveket.

 

A megnyitóbeszédekben a szervezők magyarázattal szolgáltak, hogy miért van szükség regionális jelképekre. Többek között elhangzott, hogy a Partium bő másfél évtizedes lemaradásban van a székelyföldi autonómiaküzdelemhez képest, és a góbéknál is a saját zászló élénkítette a kedvet az autonómiához. A baj csak ott kezdődik, hogy míg a székelység több évszázados jelképrendszerrel rendelkezik, mely alapul szolgált a zászló elkészítésekor, addig a

Partiumnak sosem volt saját címere vagy zászlaja.

Mint ahogy Tőkés László EMNT-elnök is fogalmazott: talán Partiumról sem beszélnénk, ha nem Romániához kerül ez a régió. Tulajdonképpen alig egy emberöltővel ezelőtt, a rendszerváltás után kezdődik el a térség „reneszánsza”, amikor is megalakult a Partiumi Keresztény Egyetem, és több intézmény, rendezvény, szervezet, kiadvány foglalta nevébe a Partium elnevezését.

 

A partiumi autonómiamozgalom tehát „mérföldkőhöz” érkezett azzal, hogy elkészültek a régió lehetséges szimbólumai – amiképpen Szilágyi Zsolt, a Néppárt államelnökjelöltje is megjegyezte. Már csak az a kérdés, hogy mennyire tudnak majd azonosulni ezekkel a régió lakosai. Ilyen szempontból minden bizonnyal küzdelmes időszak elé néz a PAT, hiszen annyi idő elteltével még Székelyföldön is mindennaposak a székely zászló-ellenes megnyilvánulásokról szóló híradások. Csomortányi István ezzel kapcsolatosan tisztázta: nincsenek illúzióik, de úgy véli, ezek akár hasznára is válhatnak az önrendelkezési mozgalomnak, mert

egybe kovácsolják mindazokat, akik azonosulnak majd a partiumi zászlóval.    

A tárlatnyitót Szilágyi Zsolt végül azzal a gondolattal zárta, hogy a partiumi identitás, és a helyi közösségek érdekeinek felmutatása az európai normalitás része. Igaz, ma még csak vágyálomnak tűnik az, hogy például az Érmellék saját parlamenttel és kormánnyal rendelkező, virágzó kisrégió legyen a partiumi régió keretében, azonban ez a vágyálom néhány száz kilométerre, Európa számos országában realitás.

 

Tőkés László a tárlatnyitón elmondta: minden bizonnyal irodájának nagyváradi épületére a már kinn lévő székely zászló mellé – amely miatt peres eljárás indult – kihelyezi majd a partiumi zászlót is. S hogy a tizennyolcból melyik is lesz az pontosan? Arról a Debreceni Egyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem szakértői fognak dönteni, de a kezdeményezők ígérik, hogy kikérik a partiumiak véleményét is.

 

Fotó: Mohácsi László Árpád

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

Böjte Csaba keményen üzent azoknak, akik elvitatják a piski emlékhelyre kapott támogatást
Krónika

Böjte Csaba keményen üzent azoknak, akik elvitatják a piski emlékhelyre kapott támogatást

Nyilvánosan adott választ Böjte Csaba ferences szerzetes a Hunyad megyei Piskin tervezett ’48-as emlékhely kialakítására kapott magyar állami támogatással kapcsolatos kritikákra. A szerzetes büszke arra, amit a történelmi szentély megmentéséért tett.

A mioritikus politikus, a kivándorló románok, a bevándorló idegenek és az őshonos gyűlölet
Főtér

A mioritikus politikus, a kivándorló románok, a bevándorló idegenek és az őshonos gyűlölet

A mioritikus politikus a multikulturalizmus lelkes híve, amíg csak hangoztatni kell a szépen zengő szólamokat. Ám amikor a valóság elkezd bevándorolni, elpárolog a lelkesedés. Ami érthető. Csak problémás.

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye
Székelyhon

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye

Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr
Krónika

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr

Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.

A játszótérhez már nagyok, hát kikértek két sört a fiatalok: még a szüleiket is megbüntették
Székelyhon

A játszótérhez már nagyok, hát kikértek két sört a fiatalok: még a szüleiket is megbüntették

Több mint ötezer lejes pénzbírságot róttak ki a marosvásárhelyi helyi rendőrök, miután két fiatalt sörözésen kaptak. Az őket kiszolgáló pincér járt rosszabbul.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS