// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

A nap fontosabb hírei: miniszteri sztrádaálmok, tragédiákhoz vezető hanyagság, Dan Tanasă visszatér

// HIRDETÉS

Összefoglaltuk a csütörtök történéseit. Bizony volt amin csámcsogni.

A nap álmodozója: Grindeanu szép hosszú sztrádákat ígér

„Ráléptünk a gázpedálra sztrádaügyben” – többek közt ilyeneket mondott a Prima TV vendégeként Sorin Grindeanu közlekedési miniszter, aki szerint idén biztosan átadnak majd 100 kilométer autópályát és gyorsforgalmi utat. Mi több – teszi hozzá a tárcavezető –, annyi helyszínen zajlanak a munkálatok, hogy 2024-ben akár 150 kilométernyi új sztrádaszakasznak is örülhetünk. Ehhez képest a Pro Infrastruktúra Egyesület az év elején úgy saccolt, idén 78,5 kilométer autópályát és gyorsforgalmi utat tudnak átadni, és igazi meglepetés lenne, ha ez a szám felfele kerekedne.

A nap Tanasă-híre: a perelőbajnok ismét ismét tapsikolhat örömében

Pár hete új év kezdődött, de Dan Tanasă idén sem tudott leszokni a magyarok piszkálásáról – hiába na, megszokta, mint baka a talpalást –, s ma kapott is egy hírt, amivel szokása szerint henceghetett egyet a Facebook-oldalán.

Szóval kiderült, hogy az AUR-os magyargyűlölő zsebszervezete, a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) 2019 márciusában a Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNDC) fordult, mert iszonyatosan felháborodtak amiatt, hogy a kézdivásárhelyi polgármesteri hivatal a Facebook-oldalán kizárólag magyarul hirdette meg a hagyományos termékek vásárát.

Márpedig ezt még a CNCD is etnikai alapú diszkriminációnak minősítette, és 2000 lejre meg is bírságolta a városvezetést. Bokor Tibor, a céhes város polgármestere fellebbezett a bíróságon a döntés ellen, a legfelsőbb bíróság viszont elutasította ezt a döntést, szóval a végén Tanasă örülhetett.

A nap gyomorforgató híre: negyedóránként kapott „szívességeket” pácienseitől a korrupt orvosnő

Egyelőre házi őrizetben várja a vizsgálatok eredményeit Anca Ababneh Dumitrovici, a suceavai megyei sürgősségi kórház onkológiai osztályának vezetője, aki ellen folytatólagosan elkövetett vesztegetés elfogadása miatt folyik eljárás.

Az ügyről itt és itt is írtunk korábban, de ahogy telik az idő, egyre csúnyább részletek derülnek ki róla. Például az, hogy volt olyan időszak, amikor negyedóránként fogadott el különböző „figyelmességeket” a páciensektől. Gyomorforgató, mit lehet még mondani?

Az ügyészség videófelvételek alapján derítette ki például azt, hogy az orvosnő tavaly decemberben 7 nap leforgása alatt 62 alkalommal vett el kenőpénzt vagy egyéb javakat a betegeitől, illetve a hozzátartozóktól. A botrány tehát egyre dagad, erre a kórházvezetés mit talál ki? Tanfolyamra hívta az intézmény alkalmazottait, melyen majd jól megtanítják őket arra, hogy a csúszópénz elfogadása bizony nagyon csúnya dolog. És ez nem vicc.

A nap vizsgálata: elkerülhető lett volna a Gorj megyei bányásztragédia

Hát persze, hogy kiderült, elkerülhető lett volna a január 17-ei bányásztragédia, ha az illetékesek betartják az alapvető szabályokat – ez a következtetés vonható le a munkavédelmi felügyelőség helyszíni ellenőrzését követően.

Mint ismeretes, a Gorj megyei Jilţ bányakitermelésen egy munkásokat szállító teherautó zuhant le a szállítószalag fölött vezető hídról; a szerencsétlenségben hárman meghaltak, tizenhárman megsérültek. A munkavédelmisek helyszíni vizsgálata során kiderült, az Olténiai Energetikai Komplexumhoz tartozó munkapontnál

egyáltalán nem foglalkoztak a munkásszállítás biztonságával:

aznap is egy kizárólag áruszállításra alkalmas járművet használtak, mellyel nem csak bányászokat, hanem többek közt gázpalackokat (!) is furikáztattak.

A bánya vezetőséget az sem érdekelte, hogy a munkavédelmi hatóság korábban többször is megbírságolta őket emiatt, sőt 2018-ban be is tiltotta a személyszállításra nem alkalmas járművek használatát. Kiderült az is, hogy a baleset helyszínét még csak el sem kerítették a vizsgálatok idejére, mi több,

a nyomokat is eltüntették, ami minimum gyanús.

A csütörtökön közzétett jelentésből az is kiderült, a munkavédelmi hatóság 2016 óta 158 alkalommal tartott ellenőrzést a komplexumnál, és 210 alkalommal szabtak ki bírságot különböző rendellenesség miatt. Ez persze az elhunyt munkások hozzátartozóit nem igazán fogja vigasztalni, viszont ismét kiderült, hogy ebben az országban az alkalmazottak biztonságára sok helyen magasról tojnak.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS