// 2024. november 25., hétfő // Katalin
Partiarcvesztés

A miniszter összeszámolta, idén hány kilométernyi új autópályán szeretné átvágni a szalagot

// HIRDETÉS

A kormány képviselői rendszerint túl optimisták a témával kapcsolatban. Lucian Bode inkább óvatos, de szereti a szép kerek számokat.

Amikor az autópálya-építésről kérdezik, az Orban-kormány közlekedési minisztere rendszerint olyan óvatos, mint egy róka elől bujkáló mókus. Lucian Bode kedden, a Digi24 hírtelevízió vendégeként sem úszta meg a dolgot: a riporter arra volt kíváncsi, hogy a minisztérium szerint idén hány kilométernyi autópályát adnak át.

Míg februárban azt nyilatkozta, legkevesebb 40 kilométernyi sztrádán vágják át a szalagot idén, ezúttal már úgy válaszolt, pontosan nem tudja, nem is mer ő jóslatokba bocsátkozni, de

ha minden jól megy, lesz abból 80 kilométer is.

Boda úgy tudja, jelenleg 164 kilométer kiépítésén dolgoznak aktívan, ebből a 41 kilométeres Szászsebes-Torda sztrádaszakasz 90% arányban készen áll. Ott valami csoda történhetett, mert tíz nappal ezelőtt Ludovic Orban miniszterelnök még arról beszélt, hogy hatalmas késésben vannak a munkálatokkal, és csak reménykednek abban, hogy november 30-ig elkészül.

A miniszter szerint továbbá a Radnót és Maroskece közti 17 kilométeres szakasz is hamarosan elkészülhet a kecei csomóponttal együtt. A tervek szerint a Bihar és Bors közötti, közel 6 kilométeres szakaszt júliusban be is fejezik, míg a bákói terelőút esetében úgy 80 százaléknál tartanak a munkálatokkal.

A sztrádaépítés folyamatát figyelemmel követő Pro Infrastruktúra Egyesület már nem ennyire optimista,

korábban úgy saccolták, legjobb esetben 64 kilométernyi autópálya átadására számíthatunk 2020-ban, de több mint valószínű, hogy ebből csak 23 kilométer készül el az év folyamán.

Mondjuk megszokhattuk már, hogy a kormány rendszerint más valóságban él: tavaly például az év elején180 kilométer átadásáról beszéltek, ebből végül alig lett 43.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS