// 2024. november 28., csütörtök // Stefánia
Magyarország

A magyarországi kvótarefendum kampánya az erdélyi kedélyeket is borzolgatja

// HIRDETÉS

Ki ellene, ki mellette, de senkit sem hagy hidegen a migránsok kvóta szerinti elosztásáról szóló hétvégi népszavazás.

Ahogy közeledik a magyarországi kvótareferendum napja, a kampány Erdélyben is egyre hangosabb, és a menekültekről/migránsokról szóló vitáktól visszhangzik a közösségi média is.

Korábban a magyar kormány kampányához csatlakozva az Erdélyi Református Egyházkerület Püspöki Kara és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület is arra buzdította a magyar állampolgársággal is rendelkező híveit, hogy szavazzanak nemmel a népszavazáson. Ugyanezt az álláspontot képviseli Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója.

„Nemre” biztat az elmúlt hétvégén ülésező Kárpát-medencei Autonómia Tanács (KMAT) határon túli tíz politikai és civil szervezete: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt, a Magyar Polgári Párt, a Magyar Közösség Pártja, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, valamint a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége is.

Azok a magyar állampolgársággal is rendelkező erdélyiek, akik szavaznának a kvótareferendumon, október 1-ig adhatják le a levélvoksukat Magyarország külképviseletein és a demokrácia-központokban. Részletekről a valasztas.hu honlapon lehet tájékozódni.

Az elmúlt hetekben azok is hangot adtak a véleményüknek, akik úgy vélik: az erdélyieknek, partiumiaknak „igennel” kell voksolniuk, esetleg távol kellene maradniuk a szavazástól, vagy érvénytelenül kell szavazniuk.

Publicisztikai írások születtek a menekültek védelmében, ugyanakkor egy Facebook-kampány is indult, melynek célja megmutatni: „Erdély emberséges, itt olyan magyarok élnek, akik nem értenek egyet a népszavazással, mert tudják, mi a különbség a menekült és a terrorista között.”

Bár Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyíltan nem szólalt fel egyik oldal mellett, illetve ellen sem, Markó Béla költő, író, volt RMDSZ-elnök a Népszavának nyilatkozva fejtette ki, „nem feltétlenül jó, ha mi tömegesen mondunk véleményt arról, ami nem minket érint”. Markó ehhez még hozzáteszi: „Erre persze, lehet az a válasz, hogy a menekültkérdés vagy akár más is,így vagy úgy bennünket is érint, de én erről egyáltalán nem vagyok meggyőződve. Meg aztán, ami ebben a történetben a legszomorúbb, az a zsigeri kampány, az a felelőtlen gyűlöletkeltés, amit a plakátokon is látni, televízióban vagy rádióban is hallani. Ezzel egy erdélyi magyar mit kezdjen?”

Mindemellett az erdélyi/partiumi városokban az elmúlt hétvégén megjelentek a Magyar Kétfarkú Kutya Párt ellenkampányplakátjai is. Szatmárnémetiben, Nagykárolyban, Nagyváradon, Kolozsváron és a legtöbb székely városban készültek fotók a viccpárt plakátjairól. Kollégánk a kincses városban, a Györgyfalvi negyedben örökítette meg a „kutyák” falragaszait – már amennyi maradt belőlük. Elképzelhető, hogy nem (csak) a plakátok tartalma, hanem annak nyelve is bántotta sokak szemét, így nem sok maradt belőlük. Szatmárnémetiben egyébként az ellenplakátokat az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács „nemre” buzdító hirdetményeire ragasztották rá.

Így állunk tehát most Tündérországban. Még 6 nap és vége a bevándorlásellenes és -párti kampánynak, addig pedig mindenki eldöntheti, hogyan szavaz – ha szavaz – a kétség kívül mérföldkőnek számító kvótareferendumon.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Kelemen Hunor a Krónikának: beláthatatlan következményekkel járna a magyarokra Georgescu végső győzelme
Krónika

Kelemen Hunor a Krónikának: beláthatatlan következményekkel járna a magyarokra Georgescu végső győzelme

Nagyon erős mainstream ellenes szavazás történt az államfőválasztás első fordulójában, az emberek büntetni akarták a román kormánypártokat – állapította meg a Krónikának Kelemen Hunor, az RMDSZ államfőjelöltje.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről
Székelyhon

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről

Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált
Krónika

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) honlapján közzétett adatok szerint lezárult a külföldi szavazókörzetek szavazatszámlálási jegyzőkönyveinek összesítése.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS