Történelmi jelentőségű sorsfordító pillanatok már nem lesznek az erdélyi magyar kisebbségvédelemben, de a gyulafehérvári nyilatkozat közelgő elévülését még ki kellene használni.
Harmadik állomásához érkezett a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) Nemzetpolitikai kerekasztal címmel indított beszélgetés-sorozata, mely ezúttal is két egyetem és három kisebbségkutató intézet képviselőjét ültette le egy asztalhoz, hogy – amint Székely István KAT-elnök a meghívóban fogalmazott – „nemzeti létünk szempontjából releváns kérdéseket tudományos megközelítésben vizsgálják meg”.
A beszélgetés rögzítésére felállított kamerák kereszttüzében Papp-Zakor András (Kolozsvári Rádió) a nemzetpolitika nemzetközi vonatkozásairól kérdezte meghívottjait,
Rögtön a beszélgetés elején felmerült a kérdés, mit nevezünk nemzetpolitikának, és mettől-meddig tart a magyar nemzetpolitika. Kántor Zoltán definíciója szerint a magyar állam és a külhoni szervezetek azon törekvését hívjuk nemzetpolitikának, amely a külhoni magyarság megőrzésére, gyarapítására irányul. Ennek a jogi keretekkel szabályozott össznemzeti politikai cselekvésnek különböző szintjei vannak az adott kisebbség közösségi, állami vagy európai szintű integrációjának megfelelően, nemzetköziesítését pedig az adja, hogy más-más államok területén élő közösségek az alanyai.
A kisebbség klasszikus meghatározását Fábián Gyula jogász ismertette, miszerint olyan társadalmi csoportok alkotnak kisebbséget, amelyek a többségtől éltérő identitással rendelkeznek, és igyekeznek megőrizni azonosságtudatukat, melyhez
Az államok szuverenitásának és a kisebbségek belső önrendelkezésének összeegyeztetésével a nemzetközi jog foglalkozik, amely különbséget tesz az etnikai és a nemzeti kisebbségek között. Az államközi kapcsolatok jogi szabályozásának problematikusságára Fábián Koszovó példájával mutatott rá: a szakadár terület függetlenségének kikiáltása számos nemzetközi jogi kérdést hagyott megválaszolatlanul, ami fölött „most az egyszer” szemet hunyt a közvélemény.
A romániai magyar kisebbség számára biztosított mozgásteret pozitív példaként szokás emlegetni, miközben a jogalanyok gyakran szembesülnek a jogi keret képlékenységével – vetette fel Papp-Zakor András. Az erdélyi helyzetre vonatkozó kérdésére Horváth István kifejtette: a rendszerváltás után 1993-ig Románia úgy tartotta, hogy a kisebbségek számára biztosított jogok belügynek számítanak, amelybe más ország nem szólhat bele, legfeljebb súlyos jogsérelem esetén. Az euroatlanti integráció reményében később elismerte, hogy kétoldali viszony szintjén kell kezelni a kisebbségek kérdését. Nemzetközi nyomásra 1996-ban született meg a magyar-román államközi alapszerződés, melyben rögzítették, hogy a nemzeti kisebbségek védelme nemzetközi együttműködés tárgya, valamint hogy az ezen a területen való együttműködésük normalizálása fontos hozzájárulást jelent az európai stabilitáshoz. 1996-tól tehát Románia elfogadja, hogy Magyarország proaktív nemzetpolitikát folytat, de számos konfliktusos helyzetet eredményez, hogy nincsen konkrét jogi rögzítettsége ennek a dinamikusan változó viszonyrendszernek.
A kisebbségek érthető módon arra törekednek, hogy feszegessék a nemzetközi jogban rögzített kereteket, a nemzetközi szervek viszont nem szeretnek ezzel a kérdéssel „főállásban” foglalkozni, Románia pedig kínosan ügyel arra, hogy ne említsék egy lapon az erdélyi magyar kisebbséget a kollektív jogokkal – magyarázta Fábián Gyula. Hozzátette: a kisebbségi kutatóintézet leltárában mintegy 800 ide vágó jogszabály van, mégsincs egy kisebbségi kerettörvény, mely szilárd alapot adna a tárgyalásokhoz. Az alapvető problémát abban látja, hogy a nemzetközi jogokat a nemzetközi jog alanyai gyártják, és
Herner Kovács Eszter ezt azzal egészítette ki, hogy az Európa Tanács ajánlásokat tehet a tagállamoknak a kisebbségi kérdésekben, de hiába ratifikálta a vonatkozó egyezményeket valamelyik állam, ellenőrző mechanizmus hiányában nem szankcionálható, ha nem tartja be a benne foglaltakat. Az ehhez fűződő jelentések önbevalláson alapszanak, és egyik tagállam sem vallja be, ha nem tartja be a játékszabályokat. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa felhívta a figyelmet, hogy egyedül az árnyalhatja a képet, ha a kisebbségvédelmi szervezetek élnek az árnyékjelentések benyújtásának lehetőségével. Horváth István szerint a nemzetközi ajánlásokkal – többek között – az is a gond, hogy eleve rosszul közelítenek a kisebbségi kérdéshez: azt szabályoznák, hogy mit nem tehet egy állam a kisebbségeivel, és nem azt, hogy mit tehet egy kisebbség a megmaradása érdekében.
Ebben a cseppfolyós viszonyrendszerben nagy feladat hárul az aktorok kreativitására. Milyen lehetőségei vannak egy olyan nemzeti közösségnek, amelynek az anyaországa nem nagyhatalom vagy középhatalom? – hangzott el a moderátori kérdés. A résztvevők egyetértettek abban, hogy nagy történelmi pillanatok és lehetőségek már lejártak. Fábián Gyula arra emlékeztetett, hogy Magyarország hamarabb csatlakozott az EU-hoz, mint Románia, és a jószomszédi viszony érdekében szinte az első volt, mely rábólintott Románia csatlakozására. A hála viszont elmaradt. Herner Kovács Eszter hozzátette, hogy Szerbia csatlakozásának támogatása cserébe Magyarország garanciákat kérhetne a vajdasági magyarok érdekében. Kántor Zoltán optimistábban látja a helyzetet, szerinte az Európai Parlamentben számos lehetőség adott, hogy tematizálják a képviselők a kisebbségi kérdést, mint ahogy erre van példa is (ld. Kalmár-jelentés). Van néhány olyan téma – oktatás, restitúció, diszkrimináció – melyre az EP nagyobb érzékenységet mutat. Le lehet osztani a feladatokat, rengeteg apró lépést lehet tenni figyelemfelkeltő jelleggel – fogalmazott.
Magyari Tivadar szerint egyik illetékes fél sem tett kevesebbet az erdélyi kisebbségi jogokért, mint amennyire az adott körülmények között lehetősége nyílott.
ezek a fórumok teljesen érzéketlenek a kisebbségi ügyek iránt. A BBTE oktatója úgy látja, hogy a ’90-es évek bizakodó légkörében, mely időszakban külföldi szövetségeseket keresett az erdélyi magyarság, nem volt elég politikai bátorság a történelmi érvek hangoztatására. De ez már utólagos „lépcsőházi okoskodás” – fogalmazott.
Horváth István szerint inkább az a gond, hogy más nyelvet beszélünk Európával: az erdélyi kisebbség egy eszményi állapotra törekszik, amelyben a közösség minden tagja egyforma jogokkal bír, az EU-s intézmények viszont egyéni jogsérelmekre „kíváncsiak”. Érdemes ugyanakkor átértékelni a „nagy közösségi célkitűzéseket”, hiszen az idő múlásával ezek értelmüket vesztik. Horváth az önálló magyar egyetemet említette példaként, melyet 1992-ben, amikor volt rá igény, nem sikerült megalapítani, mára azonban már nincsenek diákok, akik magyar intézményekbe járjanak. Az autonómia kérdéskörét is a perspektíva alapján érdemes megvizsgálni: hiába kiáltjuk ki, ha nem rendelkezünk a szükséges intézményi háttérrel hozzá. Horváth hozzátette: összesen 18 autonómiatervezetet dolgozott ki az erdélyi magyarság, de egyik sem tér ki a megvalósításhoz vezető útra.
A beszélgetés keretében Fábián Gyula konkrét javaslatot tett a magyar nemzepolitika aktorai számára.
különösen aktuálissá válik, mivel 2018-ban a nemzetközi szokásjog szerint elévül a dokumentum. Mivel egy kisebbségnek nincsen nemzetközi jogalanyisága, ezért Magyarországnak kellene kérnie az ENSZ Közgyűlésétől, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság tanácsadóként vélekedjen a gyulafehérvári ígéretekről, melyben a románok – többek között – saját nyelvű közigazgatást, oktatást, arányos képviseletet és igazságszolgáltatást ígértek az erdélyi magyarságnak. A hágai bíróság véleménynyilvánításának döntő szerepe lehetne, hiszen Románia is fordult már ehhez a fórumhoz, és elfogadta a román-ukrán tengeri határ kérdésében hozott döntést. Fábián Gyula megjegyezte: a románok hivatkozhatnak arra, hogy 1940-44 között megszakadt az elévülési idő, de ez már részletkérdés, hiszen négy éve alatt nem rendeződhetett vissza az azelőtti állapot.
Napjaink zaklatott világpolitikai helyzetében, amikor egymást érik a válsághelyzetek, milyen esélyei vannak az autonómiaköveteléseknek? – kérdezte meghívottjaitól Papp-Zakor András.
Kántor Zoltán úgy vélekedett, hogy
is rávilágíthat arra, hogy az identitás kérdései Nyugat-Európában is fontosabbak, mint korábban voltak, és ez segítheti a magyar nemzeti közösségek törekvéseit. Fábián Gyula kifejtette: „háborúban a törvények hallgatnak”, azaz a törvény alkalmazása változik a krízishelyzetekben. A menekültek jogi értelemben nem képeznek kisebbséget a befogadó államokban, mivel nem rendelkeznek állampolgársággal, integrálásuk kihívás elé állítja Európát. Herner Kovács Eszter szerint éppen ez az oka annak, hogy fokozódni fog a kisebbségekről alkotott zavar a nyugati fejekben, és ez akár még előnyünkre is válhat.
Összeségében tehát vannak esélyek és lehetőségek a nemzetpolitikai aktorok kezében a külhoni magyarok védelmét illetően, még akkor is, ha a jelenlegi nemzetközi környezet nem kedvez a kisebbségi jogérvényesítésnek.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
„Az agrárpiacot egyetlen nagy gigacég, a Genotech uralta, csúcstechnológiával, elképzelhetetlenül nagy területeken termesztettek mindent. A szinte teljesen automatizált agrártechnikát mesterséges intelligencia irányította.”
Transylvania cat néven jegyezték be az újonnan elismert erdélyi macskafajtát az Egyesült Királyságban.
Egy harcművészetben nem az a lényeg, hogy az edzéseken szétverjük a partnerünket, hanem az, hogy egymást támogatva segítsük a kölcsönös fejlődést - mondja a Wing Tsun Transylvania kung-fu iskola vezetője.
A pantelimoni klánháború miatt pedig egy komplett hadsereget vezényeltek ki.
Mind a 130 000 romániai köztisztviselőt ellenőrzi a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS), hogy megállapítsák, kollaboránsok vagy az egykori politikai rendőrség munkatársai voltak-e – írta pénteken a <a href="https://www.g4media.ro/exclusiv-cei-130-000-de-functionari-publici-din-romania-sunt-verificati-daca-au-fost-turnatori-sau-tortionari-ai-securitatii-apar-cazuri-pe-ba
Nyugdíja nélkül maradt egy férfi, miután egy idegen megölelte az utcán. Ittas állapotban még egy rendőrnek sem sikerül mindig a két sánc között maradni az autójával.
Kedden távozott sepsiszentgyörgyi otthonából a 15 éves Keresztes Róbert-Szabolcs, aki azóta nem tért haza. kérik, hogy aki tud róla, hogy hol tartózkodhat jelezze a rendőrségen.
Az elkövetkező időszakban hat új mozdonyt szállít le romániai és magyarországi vasúttársaságoknak – jelentette be a Softronic Craiova gördülőállomány-gyártó a világ legnagyobb vasúti vásárán, az immár 14. alkalommal megszervezett Innotranson.
Hatalmas felháborodást váltott ki a zetelaki közösségben, miután kiderült, hogy a polgármesteri hivatal egyik alkalmazottja videókamerát szerelt fel a községháza egyik személyzeti vécéjében. A polgármester feljelentést tett az ügyben a rendőrségen.
Eközben az országban szép, nyárias szeptember vége lesz és az október sem kezdődik rosszul.
Eközben az országban szép, nyárias szeptember vége lesz és az október sem kezdődik rosszul.
A pantelimoni klánháború miatt pedig egy komplett hadsereget vezényeltek ki.
A pantelimoni klánháború miatt pedig egy komplett hadsereget vezényeltek ki.
Nyugdíja nélkül maradt egy férfi, miután egy idegen megölelte az utcán. Ittas állapotban még egy rendőrnek sem sikerül mindig a két sánc között maradni az autójával.
Nyugdíja nélkül maradt egy férfi, miután egy idegen megölelte az utcán. Ittas állapotban még egy rendőrnek sem sikerül mindig a két sánc között maradni az autójával.
És a jelek szerint, ha Marcel Ciolacun múlik, akkor Iohannisnak nem lesz jó dolga.
És a jelek szerint, ha Marcel Ciolacun múlik, akkor Iohannisnak nem lesz jó dolga.
… persze, az ő szavazata is csak egy szavazat, a friss felmérések pedig más jelöltet hoztak ki nyerőnek… és a kampányzajtól teljesen függetlenül, kigyulladt egy koporsógyár Bihar megyében.
… persze, az ő szavazata is csak egy szavazat, a friss felmérések pedig más jelöltet hoztak ki nyerőnek… és a kampányzajtól teljesen függetlenül, kigyulladt egy koporsógyár Bihar megyében.
Tíz év bujkálás után Belgiumban csípték nyakon a legkeresettebb román bűnözőt. Hiába az egymás elleni távoltartási végzés, együtt ment rabolni két sinaiai férfi.
Tíz év bujkálás után Belgiumban csípték nyakon a legkeresettebb román bűnözőt. Hiába az egymás elleni távoltartási végzés, együtt ment rabolni két sinaiai férfi.
Kolozsváron a városi költségvetésből szeretnék fedezni a háziállatok ivartalanítását. Romániá változatlanul vezet inflációban.
Kolozsváron a városi költségvetésből szeretnék fedezni a háziállatok ivartalanítását. Romániá változatlanul vezet inflációban.
A következő években pedig hőszivattyúkkal helyettesítenék a gáztüzelésű egyéni hőközpontokat.
A következő években pedig hőszivattyúkkal helyettesítenék a gáztüzelésű egyéni hőközpontokat.
Első alkalommal hajtottak végre májátültetést Kolozsváron. Tízezer lejig terjedő gyorssegélyt kapnak a galaci árvízkárosult családok. Napsütéses két hétre készülhetünk. Ötös erősségű földrengés rázta meg Romániát.
Első alkalommal hajtottak végre májátültetést Kolozsváron. Tízezer lejig terjedő gyorssegélyt kapnak a galaci árvízkárosult családok. Napsütéses két hétre készülhetünk. Ötös erősségű földrengés rázta meg Romániát.
Hejj, micsoda PR-nyomulás lesz, ha rendesen beindul a választási kampány. Csakhogy ez a természetet nem érdekli, Galac megyében ötre emelkedett az áradás halálos áldozatainak száma.
Hejj, micsoda PR-nyomulás lesz, ha rendesen beindul a választási kampány. Csakhogy ez a természetet nem érdekli, Galac megyében ötre emelkedett az áradás halálos áldozatainak száma.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
„Az agrárpiacot egyetlen nagy gigacég, a Genotech uralta, csúcstechnológiával, elképzelhetetlenül nagy területeken termesztettek mindent. A szinte teljesen automatizált agrártechnikát mesterséges intelligencia irányította.”
Transylvania cat néven jegyezték be az újonnan elismert erdélyi macskafajtát az Egyesült Királyságban.
Egy harcművészetben nem az a lényeg, hogy az edzéseken szétverjük a partnerünket, hanem az, hogy egymást támogatva segítsük a kölcsönös fejlődést - mondja a Wing Tsun Transylvania kung-fu iskola vezetője.