// 2024. november 27., szerda // Virgil
politika

A kultúra nem hab a tortán, de a politikusok magasról tesznek rá

// HIRDETÉS

Ezt mondja Kukorelly Endre, aki egy ideig maga is – úgymond – politikus volt. Most pedig Mile Lajos főkonzullal beszélgetett, kávéházi asztal mellett. Meglepetésvideó a cikk végén!

Viszonylag ritkán fordul elő (legalábbis Kolozsváron), hogy egy magas rangú diplomata kocsmai-kávéházi asztal mellett társalogjon egy neves szépíróval, oldott hangulatban, sörök és cigarettafüst közepette. Márpedig a Bulgakov kávéházban épp ez történt csütörtök este: Kukorelly Endrét a kolozsvári magyar főkonzul, Mile Lajos faggatta irodalomról, politikáról meg mindenféléről (mindenféléről is, hogy a székely viccet parafrazáljuk). 

Ez a felállás csak látszólag szokatlan, mindjárt érthetőbbé válik, ha tudjuk – és ezt a beszélgetőpartnerek egyáltalán nem kerülik meg, sőt –, hogy a diplomata és az író ősrégi barátai egymásnak (a 80-as évek második felétől ismerik egymást), és az aktuálpolitikában is együtt merítkeztek meg. Ahogy Kukorelly fogalmaz: Mile „berángatta” őt a politikába, így lettek 2010-től országgyűlési képviselőtársak a Lehet Más a Politika (LMP) színeiben, igaz, Kukorelly nem húzta végig a ciklust, mert botcsinálta politikusnak, úgymond képviselőnek tartja magát, Mile főkonzul úr erre csak csendben hümmög. Szépíróként azonban volt hozadéka számára az aktív politizálásnak: parlamenti élményeiből született – a legszebb mikszáthi hagyományokat követve – az Országházi divatok című könyve. 

Kukorelly elragadó, szellemes stílusban beszél nagyjából mindenről, ami eszébe jut, és egy idő után, amikor kénytelen vagyok feladni a jegyzetelést, lassan derengeni kezd, mi lehet az előadói stratégiája: úgy igyekszik fenntartani az ilyen rendezvények esetében törvényszerűen ki-kihunyó érdeklődést, hogy meghökkentő mértékben kalandozik el, „klikkelget” a különböző témák között, nem sok ügyet vetve a főkonzul eredeti kérdéseire, ezért aztán a hallgatók, ha nem akarják teljesen elveszíteni a fonalat, kénytelenek megfeszített figyelemmel követni a szavait, másként nem tudják értelmezni a gyors átkötéseket, az athéni görög demokráciától a kultúra térvesztésén át a cigánykérdésig ívelő gondolathalmazt. A fő csapásirányokat – a teljesség igénye nélkül – azért azonosítottuk.

 

 

Mile Lajos rezignáltan figyel, Kukorelly lelkesen csapong

 

• Magyarországon a politikai megosztottság áthatja a kulturális életet is. És ez nemcsak az egyéni alkotói műfajokra igaz, hanem a „csapatsportokra” is (Kukorelly feltűnően gyakran használja a sportterminológiát), mint például a színház. Mindenki fújja a maga mantráját, és ez katasztrofális.

 

• A politikusok szarnak az irodalomra meg a kultúrára. Nem azért teszik ezt, mert gonoszak lennének, hanem mert azok a társadalmi rétegek, amelyeknek csekély az érdekérvényesítő képességük, nem érik el a nagypolitika ingerküszöbét. Ezen rétegek sorában említi a művészeket, kultúrembereket is, mondjuk a romák vagy a hajléktalanok mellett. (Bár számos művészembernek nagyon is jó az érdekérvényesítő képessége, de ezek nem állnak össze közös akarattá, épp a belterj és a megosztottság miatt.)

 

• A magyar kultúra panaszjellegű. A szocializmusban megszoktuk, hogy minden jár nekünk, nem kell erőfeszítéseket tennünk (meg felesleges is), aztán a szabadság és a demokrácia valósága jól orrba vert bennünket.

 

• Ennek ellenére részt kell venni a közügyekben, mert a politika – a közhiedelemmel ellentétben – nem valami úri huncutság, hanem az athéni görög demokrácia polisz-fogalmából kiindulva a köz ügyeinek intézése, és ebből a gondolkodó polgárok nem maradhatnak ki.

 

• Az írás felszabadító, gyógyító hatású, már-már a pszichoanalitikus önterápiára emlékeztet, ezért mindenkinek ki kell próbálnia, ha mást nem, írjunk naplót (ő ír). Az írás legnagyobb ellensége egyébként maga az irodalom, a mintakövetés: ahogyan a férfiak is képesek pillanatok alatt képzeletben „lehántani” a sminket, a külsőségeket a nőkről, az irodalmi szövegről is hamar kiderül, hogy őszintén, belülről, elemi erővel tör-e elő, katartikus hatású-e vagy „sminkelt” irodalom.

 

• A mai információözönben is érdemes irodalmat olvasni. Ömlik ránk mindenhonnan az információ, a figyelmünk egyre inkább szétszóródik, internet, Facebook, videójátékok, tévé, egyebek – de a kultúra nem hab a tortán, hanem az alap. A jó irodalmi műnek pedig mindig az az üzenete, Rilkével szólva: Változtasd meg élted!

 

Ebben aztán ki is egyezhetünk. Aki még kérne Kukorellyből, péntek este 7-től eléri Magyarország kolozsvári főkonzulátusán, ahol szintén Mile Lajos próbálja kérdezni. Bónuszként pedig egy régebbi videó, amelyben Kukorelly Endre a hazafiságról beszél. Ahogy ő mondaná: élvezzük minden percét! 

 

Szöveg: Papp Attila Zsolt; fotók: Szabó Tünde; videó: Oláh-Badi Levente&Erdély László

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált
Krónika

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) honlapján közzétett adatok szerint lezárult a külföldi szavazókörzetek szavazatszámlálási jegyzőkönyveinek összesítése.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS