A hitvesi látogatások hiánya miatt gyújtották magukra a cellájukat a szatmári fogolylázadás szítói

Durva részleteket tár fel a romániai börtönök kemény valóságáról a tavaly márciusi szatmári fogolylázadás felelőseinek bírósági eljárása. A tiltakozásban hárman füstmérgezést kaptak és meghaltak. Sokkal rosszabbul is végződhetett volna a matracgyújtogatás, ha az őrök nem ürítik ki azonnal a teljes börtönrészleget. A bíróság 15 évre ítélte a lázadás felbujtóját, két cellatársa pedig 14-14 évet kapott, a döntés azonban nem jogerős. A szatmári börtönben tíz Bihar megyei piti bűnözőt tartottak fogva nyílt és félig nyitott rendszerben. Ha nyugton maradnak, többségük néhány hónapon belül szabadulhatott volna, csakhogy a koronavírus-járvány miatti szigorítások, konkrétan a hitvesi látogatások felfüggesztése annyira feldühítette őket, hogy elbarikádozták a harmadik emeleti cellájuk bejáratait, majd egybegyűjtötték és felgyújtották a matracaikat. A füst elől az apró fürdőszobába tömörültek, ahol egy szintén apró ablakon keresztül, egymást elgáncsolva próbáltak némi oxigénhez jutni. Hárman rövid időn belül füstmérgezést kaptak, ketten eszméletlenek voltak, amikor a tűzoltók bejutottak a cellába eloltani a tüzet. A tízfős csapat önjelölt főnöke egy bizonyos Lakatos Péter Károly volt, aki a lázadás másik két aktív résztvevőjével diktálta a cella íratlan szabályait, amit mindenkinek be kellett tartania. Egy törött széklábbal fenyegették mindazokat, akik nem akartak részt venni a lázadásban. A bírósági tárgyalások során a három vádlott megpróbálta egymásra kenni a tűz felelősségét, a stratégia viszont nem vált be, ugyanis a többi szemtanú vallomásából kiderült, ki hogyan vett részt a pocsék ötlet kivitelezésében. Az első fokú ítéletet megfellebbezték, így az ügy a nagyváradi fellebbviteli bíróság elé kerül.