// 2025. november 15., szombat // Albert, Lipót

A fekete szabadkőművesek már a magyar irodalomban vannak

// HIRDETÉS

Péterfy Gergely borúlátó regényt írt a felvilágosodásról. De kicsoda az az Angelo Soliman?

Kezdjük a legelején. Ön mit tenne, ha a nagyapja – akit történetesen Jékely Zoltánnak hívnak – patinás könyvgyűjteményében találomra fellapozza Kazinczy Ferenc sok kötetes levelezésének egyik, szintén találomra kiválasztott kötetét, és rábukkan egy olyan történetre, amelyről úgy érzi, nincs még egy ilyen a világon? És mindehhez írói tálentum is társul, mert nem hiába Áprily-Jékely-utód az illető. Valószínűleg nehezen tudna ellenállni a kísértésnek, hogy papírra vesse.

Péterfy Gergely – akit sejthetően többen azonosítanak az énekes-színésznő Péterfy Bori testvéreként, mint az említett erdélyi íródinasztia leszármazottjaként – pontosan ezt tette. Sőt, nem is egyszer, hiszen mielőtt regényt alkotott volna belőle, doktori disszertációt is írt a témából. És valóban, a Kitömött barbár sztorija nem mindennapi – erről beszélgetett a szerzővel László Noémi az E-MIL Álljunk meg egy szóra elnevezésű rendezvénysorozatának újabb állomásán a kolozsvári Bulgakovban.

Kevesen tudják, hogy Kazinczy Ferencnek, a magyar nyelvújítás atyjának volt egy titokzatos barátja: Angelo Solimannak hívták, nagy tudású szabadkőműves volt (akárcsak Kazinczy) – és fekete, aki rabszolga-kereskedők révén került az öreg kontinensre, állítólagos királyi sarjként. Nem meglepő, hogy egy ilyen figura még a felvilágosodás Európájában is kirívó és egzotikus jelenségnek számított, olyannyira, hogy halála után a testét kipreparálták és kiállították a bécsi Természettudományi Múzeumban, hadd lássa mindenki, milyen egy illuminátus „európai néger”.

 

 

Johann Nepomuk Steiner: Angelo Soliman portréja (részlet)

 

Péterfy a Kitömött barbárban többszörös elbeszélői áttétellel dolgozott: nagyjából arról van szó, hogy Török Sophie (Kazinczy özvegye) meséli, hogy a férje meséli, mit mesélt neki Angelo Soliman. Péterfy tíz – de inkább húsz – évig írta a regényt, abban az értelemben, hogy a kilencvenes évektől foglalkoztatja a történet – maga a konkrét írásfolyamat persze jóval kevesebbet, két-három évet vett igénybe.

 

És ha már egy Európába (igaz, akaratán kívül) „bevándorolt” feketéről, illetve a jelenléte által kiváltott civilizációs „sokkról” van szó, nem lehet megkerülni azt az idegenségtapasztalatot, amellyel a nyugati világ éppen mostanság szembesül. Vannak politikusok, akik azt állítják, hogy egy éve előre látták a migránsválságot, ő viszont már húsz éve látja – élcelődik Péterfy, aki műveiben korántsem derűlátó. Értelmezésében a Kitömött barbár a felvilágosodás projektjének „vesszőfutásáról”, az aufklérista eszme tragikomikus önellentmondásairól is szól. Megjegyzi, volt olyan olvasója, aki arra biztatta a Facebookon, hogy írjon végre-valahára optimista műveket is, hátha akkor jóra fordulnak a dolgok.

 

Élet és irodalom összefonódása kapcsán elmeséli egyik meghatározó élményét: egyszer épp egy elbeszélést írt arról, hogy egy férfi légpuskával vadászik egy macskára, amikor bekopogtak hozzá –  az ajtóban pedig egy férfi állt, légpuskával a vállán, és egy macska után érdeklődött, ami beszaladt a kertjébe.

 

 

László Noémi és Péterfy Gergely a Bulgakovban

 

Az élet persze kritika formájában is „bekopog”: Péterfy tisztában volt azzal, hogy ha rendhagyó módon, fikciós elemeket is beépítve nyúl egy olyan „szent tehénhez”, mint Kazinczy Ferenc, akkor nemcsak politikailag motivált támadásoknak teszi ki magát, hanem a szakma egy része is megorrol rá. A szabadkőműves vonalat nem is forszírozta túlságosan, egyrészt mert a tömegkultúra – a Dan Brown-szerű lektűrök által – elsekélyesítette a témát, másrészt mert ideológiailag terheltté vált. De ha már tömegkultúra: a Kitömött barbár szerinte olyan krimihez hasonlít, amelyben tudjuk, hogy ki a gyilkos, de azt nem tudjuk, hogyan követte el a gyilkosságot.

 

Már csak ezért is érdemes elolvasni. 

 

(szöveg: Papp Attila Zsolt; fotók: Szabó Tünde)

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Miért nem tudunk mit kezdeni sem rabsággal, sem szabadsággal?

Varga László Edgár

Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.

Adjonisten jó napot, itt a székely mesterséges intelligencia!

Fall Sándor

Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Pár hónap és többé nem kell papírokkal rohangászni a háziorvostól a gyógyszertárba és a klinikára – hírek vasárnap
Főtér

Pár hónap és többé nem kell papírokkal rohangászni a háziorvostól a gyógyszertárba és a klinikára – hírek vasárnap

Online zajlik majd a gyógyszerek felírása és kiváltása, a páciensek pedig minden egészségügyi adatukhoz hozzáférnek. Továbbá: az adóhatóság rászáll az esküvőszervezőkre, egy férfi pedig az utcán ölte meg volt élettársát, három gyermekének anyját.

Veszélyben az állami nyugdíjrendszer, lépéseket sürgetnek a közgazdászok
Krónika

Veszélyben az állami nyugdíjrendszer, lépéseket sürgetnek a közgazdászok

Románia állami nyugdíjrendszere a gyors népességöregedés, a tömeges munkaerő-elvándorlás, az informális foglalkoztatás és a növekvő költségvetési nyomás miatt veszélybe került – kongatták meg a vészharangot friss elemzésükben a BBTE elemzői.

A DNA elkezdett nyomozni a kolozsvári városházán, Boc pedig versben mondja el bánatát
Főtér

A DNA elkezdett nyomozni a kolozsvári városházán, Boc pedig versben mondja el bánatát

Tudta, hogy Emil Boc kiválóan versel magyarul Petőfi Sándor, József Attila vagy éppen Kosztolányi Dezső modorában? Erre tessék! (Naná, hogy pamflet.)

Megállapították a bukaresti fogászaton elhunyt kislány halálának okát
Székelyhon

Megállapították a bukaresti fogászaton elhunyt kislány halálának okát

Az ügyészek állítása szerint a boncolás eredményei azt mutatják, hogy a 2 éves kislány halála krónikus betegsége miatt következett be a fogászati kezelése során.

Letámadja a magyarellenességet a román szövetség
Krónika

Letámadja a magyarellenességet a román szövetség

Részben a magyarellenesség visszaszorítása érdekében alkalmaz oktató célzatú „önbüntetést” a Román Labdarúgó-szövetség.

Több száz gazdasági egységet érint az ANAF most induló nagyszabású ellenőrzőakciója
Székelyhon

Több száz gazdasági egységet érint az ANAF most induló nagyszabású ellenőrzőakciója

Nagyszabású adóellenőrzést indít az ANAF, amely több mint ötszáz nagy adózót érint különböző gazdasági ágazatokból.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Miért nem tudunk mit kezdeni sem rabsággal, sem szabadsággal?

Varga László Edgár

Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.

Adjonisten jó napot, itt a székely mesterséges intelligencia!

Fall Sándor

Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS