// 2026. november 7., szombat // Rezso

A bomlás sóvirágai

// HIRDETÉS

A bányászmúltat elöntötte a víz, a jövőt természeti katasztrófa fenyegeti, de két kilométerre a román-ukrán határtól ideiglenesen felvirágzott a fürdőturizmus.

Elképesztő sztorit hozott a budapesti Kállai Márton fotóriporter (a fenti képen jobbra) a kolozsvári Wincon építőcég most épp galériaként működő gyűléstermébe. Az ELTE-n szociológiát tanult fényképész évek óta követi egy alig kilencezres kárpátaljai település, Aknaszlatina minden- és ünnepnapjait. 

 

Aknaszlatinán a középkor óta sókitermelés folyt, a szovjet időkben ipari méretekben, a 21. században viszont bezártak a bányák, az a sótárna is, ahol 1968 óta szanatórium működött légúti betegek számára. A tárnák helyén (szó szerint és gazdasági értelemben is) sós tavak keletkeznek, a bányagalériákat ugyanis édesvíz lepi el, ami kioldja a sót a bányák falából, amelyek beomlanak, felettük több tízméteres kráterek keletkeznek. Egyesekben meggyűl a víz, ezeket a helyiek gyógyfürdőként próbálják hasznosítani. Eredetileg is volt egy-két sóstó a település mellett, a gyógyturizmus felvirágzásával viszont mesterséges medencéket is kialakítanak, amelyekbe az ízületi bántalmakat enyhítő sós vizet az új sós tavak helyi tulajdonosai a régebbi tavakból, illetve egymástól szivattyúzzák, vásárolják.

 

Emiatt még több édes talajvíz áramlik a volt bányákba, intenzívebben mossa alá a talajt, egyre több a felszíni kráter. Az egyik legnagyobb kráter mellett van a település temetője, a leomló sófalakból emberi koponya is előkerült már, Kállai Márton meg is örökítette. A talajerózió az alig két kilométerre folyó Tiszát is fenyegeti, mivel a kráterekben meggyűlő víz szintje magasabb, mint a Tiszáé, és ha a víz odáig kioldja a sórétegeket, a Tiszába kerülő sós víz veszélyeztetheti a folyó élővilágát. Azaz a nyári hónapokban most virágzó fürdőturizmus is tiszavirágéletű lehet.

 

 

A baloldali képen a bányászünnepre emlékeznek, a jobboldai képen az egyik legnagyobb aknaszlatinai krátertó. A szemben látható, függőleges sófalak tetején van a település temetője, amely szintén bomlik szét. | Fotó: magyarnapok.ro

 

Aknaszlatina lakosainak már kevesebb, mint a fele magyar nemzetiségű, és ők azok, akik ragaszkodnak a település bányászmúltjához, aktívan már csak ők emlékeznek és emlékeztetnek a bányászhagyományokra. Mi több, passzív ellenállást is gyakorolnak: többségük nem hajlandó részt venni a település új gazdasági életében, a turizmusban: nem fürdőztetik, nem szórakoztatják azt a párezer, egész Ukrajnából érkező turistát, akik évente mintegy négy hónapon át biztosítják a település bevételét. A magyar nemzetiségű lakosok közül többen is Magyarországon vállalnak munkát, árulta el Kállai Márton kiállításának keddi megnyitóján.

 

Mivel közel van a román határ, Aknaszlatina egyes lakosai a cigarettaüzletből (mások minden bizonnyal a csempészetből is) próbálnak megélni. Naponta egyszer kelhetnek át a határon, és legálisan egy doboz cigarettát vihetnek magukkal, a napi öt kilométeres sétával így két eurót tudnak keresni, ami egyáltalán nem elhanyagolható bevétel, magyarázta a fotós. 

 

A település földrajzi – ezzel együtt gazdasági, társadalmi és etnikai – szerkezete gyorsan változik, Kállai Márton egy-két évente látogat oda megörökíteni ezt a változást. Illetve ha ottani barátai szólnak, hogy történt valami. 

 

A kárpátaljai történet román csavarral került Kolozsvárra. A fiatal alkotó 2009 óta gyarapodó aknaszlatinai fotósorozatát beválasztották az Európai Unió feltörekvő fotósoknak teret adó Futures Photography programjába, amelyet Magyarországon a budapesti Robert Capa Kortárs Fotográfiai Intézet működtet. Itt találkozott a képekkel a program romániai működtetője, a Photo Romania Festival művészeti igazgatója, Sebastian Vaida, az ő közreműködésével került be az anyag és a Photo Romania Festival a Kolozsvári Magyar Napok programsorozatába. 

 

A Solotvyno címen futó kiállítás egy hónapig tekinthető meg a Wincon irodájában (Fellegvári út / G-ral I. Dragalina utca 93 szám), munkanapokon délután négy óráig. Ha ön szereti a nagybányai Hajdu Tamás ironikus fényképeit, mindenképp nézze meg Kállai fotóit is az ukrán határ túloldaláról.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez
Főtér

Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez

Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna
Krónika

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna

Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
Főtér

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája

A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Székelyhon

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt
Krónika

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt

Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.

Székelyföldön nyitja meg első boltját a lengyel üzletlánc
Székelyhon

Székelyföldön nyitja meg első boltját a lengyel üzletlánc

Székelyudvarhelyen nyitja meg november 6-án első romániai boltját a ShockPrice lengyel kiskereskedelmi lánc – írja az economica.net beszámolója nyomán az MTI.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS