// 2026. október 17., szombat // Hedvig

A bomlás sóvirágai

// HIRDETÉS

A bányászmúltat elöntötte a víz, a jövőt természeti katasztrófa fenyegeti, de két kilométerre a román-ukrán határtól ideiglenesen felvirágzott a fürdőturizmus.

Elképesztő sztorit hozott a budapesti Kállai Márton fotóriporter (a fenti képen jobbra) a kolozsvári Wincon építőcég most épp galériaként működő gyűléstermébe. Az ELTE-n szociológiát tanult fényképész évek óta követi egy alig kilencezres kárpátaljai település, Aknaszlatina minden- és ünnepnapjait. 

 

Aknaszlatinán a középkor óta sókitermelés folyt, a szovjet időkben ipari méretekben, a 21. században viszont bezártak a bányák, az a sótárna is, ahol 1968 óta szanatórium működött légúti betegek számára. A tárnák helyén (szó szerint és gazdasági értelemben is) sós tavak keletkeznek, a bányagalériákat ugyanis édesvíz lepi el, ami kioldja a sót a bányák falából, amelyek beomlanak, felettük több tízméteres kráterek keletkeznek. Egyesekben meggyűl a víz, ezeket a helyiek gyógyfürdőként próbálják hasznosítani. Eredetileg is volt egy-két sóstó a település mellett, a gyógyturizmus felvirágzásával viszont mesterséges medencéket is kialakítanak, amelyekbe az ízületi bántalmakat enyhítő sós vizet az új sós tavak helyi tulajdonosai a régebbi tavakból, illetve egymástól szivattyúzzák, vásárolják.

 

Emiatt még több édes talajvíz áramlik a volt bányákba, intenzívebben mossa alá a talajt, egyre több a felszíni kráter. Az egyik legnagyobb kráter mellett van a település temetője, a leomló sófalakból emberi koponya is előkerült már, Kállai Márton meg is örökítette. A talajerózió az alig két kilométerre folyó Tiszát is fenyegeti, mivel a kráterekben meggyűlő víz szintje magasabb, mint a Tiszáé, és ha a víz odáig kioldja a sórétegeket, a Tiszába kerülő sós víz veszélyeztetheti a folyó élővilágát. Azaz a nyári hónapokban most virágzó fürdőturizmus is tiszavirágéletű lehet.

 

 

A baloldali képen a bányászünnepre emlékeznek, a jobboldai képen az egyik legnagyobb aknaszlatinai krátertó. A szemben látható, függőleges sófalak tetején van a település temetője, amely szintén bomlik szét. | Fotó: magyarnapok.ro

 

Aknaszlatina lakosainak már kevesebb, mint a fele magyar nemzetiségű, és ők azok, akik ragaszkodnak a település bányászmúltjához, aktívan már csak ők emlékeznek és emlékeztetnek a bányászhagyományokra. Mi több, passzív ellenállást is gyakorolnak: többségük nem hajlandó részt venni a település új gazdasági életében, a turizmusban: nem fürdőztetik, nem szórakoztatják azt a párezer, egész Ukrajnából érkező turistát, akik évente mintegy négy hónapon át biztosítják a település bevételét. A magyar nemzetiségű lakosok közül többen is Magyarországon vállalnak munkát, árulta el Kállai Márton kiállításának keddi megnyitóján.

 

Mivel közel van a román határ, Aknaszlatina egyes lakosai a cigarettaüzletből (mások minden bizonnyal a csempészetből is) próbálnak megélni. Naponta egyszer kelhetnek át a határon, és legálisan egy doboz cigarettát vihetnek magukkal, a napi öt kilométeres sétával így két eurót tudnak keresni, ami egyáltalán nem elhanyagolható bevétel, magyarázta a fotós. 

 

A település földrajzi – ezzel együtt gazdasági, társadalmi és etnikai – szerkezete gyorsan változik, Kállai Márton egy-két évente látogat oda megörökíteni ezt a változást. Illetve ha ottani barátai szólnak, hogy történt valami. 

 

A kárpátaljai történet román csavarral került Kolozsvárra. A fiatal alkotó 2009 óta gyarapodó aknaszlatinai fotósorozatát beválasztották az Európai Unió feltörekvő fotósoknak teret adó Futures Photography programjába, amelyet Magyarországon a budapesti Robert Capa Kortárs Fotográfiai Intézet működtet. Itt találkozott a képekkel a program romániai működtetője, a Photo Romania Festival művészeti igazgatója, Sebastian Vaida, az ő közreműködésével került be az anyag és a Photo Romania Festival a Kolozsvári Magyar Napok programsorozatába. 

 

A Solotvyno címen futó kiállítás egy hónapig tekinthető meg a Wincon irodájában (Fellegvári út / G-ral I. Dragalina utca 93 szám), munkanapokon délután négy óráig. Ha ön szereti a nagybányai Hajdu Tamás ironikus fényképeit, mindenképp nézze meg Kállai fotóit is az ukrán határ túloldaláról.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

Többnapos körúton igyekszik építeni a Tisza kapcsolatait Erdélyben Tarr Zoltán miniszter
Krónika

Többnapos körúton igyekszik építeni a Tisza kapcsolatait Erdélyben Tarr Zoltán miniszter

Többnapos körútra érkezik Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter csütörtökön Erdélybe, ahol RMDSZ-es politikusokkal, egyházi vezetőkkel, valamint a kulturális élet és a civil szféra képviselőivel találkozik.

Nicușor Dan beszólt a pártoknak: pénteken feloszlatja a parlamentet, ha nem állapodnak meg a kormányzásról
Főtér

Nicușor Dan beszólt a pártoknak: pénteken feloszlatja a parlamentet, ha nem állapodnak meg a kormányzásról

További hírek: nem szabad szidni a közműszolgáltatókat, különben nem foglalkoznak a panaszainkkal. És megduplázódhat a lakásadó, ha a tulajdonos illegálisan építi be a teraszt.

Mi a búbánat van az új szemétszolgáltatás körül?
Székelyhon

Mi a búbánat van az új szemétszolgáltatás körül?

Ahhoz, hogy megértsük a nagy szemétfelháborodást, muszáj első körben felelősöket keresnünk. Majd, ha ezen túllépünk, akkor jöhetnek a magyarázatok. Nos, akkor ki a felelős? Nyolcvan százalékban Borboly Csaba, húsz százalékban Bíró Barna Botond.

Megerősödtek, indulhatnak haza: kiengedik a kórházból a székelyföldi négyes ikreket
Krónika

Megerősödtek, indulhatnak haza: kiengedik a kórházból a székelyföldi négyes ikreket

Hazatérhetnek a csíkszeredai kórházban júliusban született négyes ikrek: a három kislányt és egy kisfiút a jövő hét elején engedik haza a brassói szülészetről.

Kormányprogram: a nyugdíjak 2027-ben nőnek; az új közalkalmazotti bértörvényt jövő évben dolgozzák ki
Székelyhon

Kormányprogram: a nyugdíjak 2027-ben nőnek; az új közalkalmazotti bértörvényt jövő évben dolgozzák ki

A nyugdíjak inflációhoz igazítása, az új közalkalmazotti bértörvény kidolgozása és a minimálbér 12 havonta történő felülvizsgálata is szerepel a Luca Niculescu-kormány 2026-2028-as programjában.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS