// 2024. november 24., vasárnap // Emma
fotó

A bomlás sóvirágai

// HIRDETÉS

A bányászmúltat elöntötte a víz, a jövőt természeti katasztrófa fenyegeti, de két kilométerre a román-ukrán határtól ideiglenesen felvirágzott a fürdőturizmus.

Elképesztő sztorit hozott a budapesti Kállai Márton fotóriporter (a fenti képen jobbra) a kolozsvári Wincon építőcég most épp galériaként működő gyűléstermébe. Az ELTE-n szociológiát tanult fényképész évek óta követi egy alig kilencezres kárpátaljai település, Aknaszlatina minden- és ünnepnapjait

 

Aknaszlatinán a középkor óta sókitermelés folyt, a szovjet időkben ipari méretekben, a 21. században viszont bezártak a bányák, az a sótárna is, ahol 1968 óta szanatórium működött légúti betegek számára. A tárnák helyén (szó szerint és gazdasági értelemben is) sós tavak keletkeznek, a bányagalériákat ugyanis édesvíz lepi el, ami kioldja a sót a bányák falából, amelyek beomlanak, felettük több tízméteres kráterek keletkeznek. Egyesekben meggyűl a víz, ezeket a helyiek gyógyfürdőként próbálják hasznosítani. Eredetileg is volt egy-két sóstó a település mellett, a gyógyturizmus felvirágzásával viszont mesterséges medencéket is kialakítanak, amelyekbe az ízületi bántalmakat enyhítő sós vizet az új sós tavak helyi tulajdonosai a régebbi tavakból, illetve egymástól szivattyúzzák, vásárolják.

 

Emiatt még több édes talajvíz áramlik a volt bányákba, intenzívebben mossa alá a talajt, egyre több a felszíni kráter. Az egyik legnagyobb kráter mellett van a település temetője, a leomló sófalakból emberi koponya is előkerült már, Kállai Márton meg is örökítette. A talajerózió az alig két kilométerre folyó Tiszát is fenyegeti, mivel a kráterekben meggyűlő víz szintje magasabb, mint a Tiszáé, és ha a víz odáig kioldja a sórétegeket, a Tiszába kerülő sós víz veszélyeztetheti a folyó élővilágát. Azaz a nyári hónapokban most virágzó fürdőturizmus is tiszavirágéletű lehet.

 

 

A baloldali képen a bányászünnepre emlékeznek, a jobboldai képen az egyik legnagyobb aknaszlatinai krátertó. A szemben látható, függőleges sófalak tetején van a település temetője, amely szintén bomlik szét. | Fotó: magyarnapok.ro

 

Aknaszlatina lakosainak már kevesebb, mint a fele magyar nemzetiségű, és ők azok, akik ragaszkodnak a település bányászmúltjához, aktívan már csak ők emlékeznek és emlékeztetnek a bányászhagyományokra. Mi több, passzív ellenállást is gyakorolnak: többségük nem hajlandó részt venni a település új gazdasági életében, a turizmusban: nem fürdőztetik, nem szórakoztatják azt a párezer, egész Ukrajnából érkező turistát, akik évente mintegy négy hónapon át biztosítják a település bevételét. A magyar nemzetiségű lakosok közül többen is Magyarországon vállalnak munkát, árulta el Kállai Márton kiállításának keddi megnyitóján.

 

Mivel közel van a román határ, Aknaszlatina egyes lakosai a cigarettaüzletből (mások minden bizonnyal a csempészetből is) próbálnak megélni. Naponta egyszer kelhetnek át a határon, és legálisan egy doboz cigarettát vihetnek magukkal, a napi öt kilométeres sétával így két eurót tudnak keresni, ami egyáltalán nem elhanyagolható bevétel, magyarázta a fotós. 

 

A település földrajzi – ezzel együtt gazdasági, társadalmi és etnikai – szerkezete gyorsan változik, Kállai Márton egy-két évente látogat oda megörökíteni ezt a változást. Illetve ha ottani barátai szólnak, hogy történt valami. 

 

A kárpátaljai történet román csavarral került Kolozsvárra. A fiatal alkotó 2009 óta gyarapodó aknaszlatinai fotósorozatát beválasztották az Európai Unió feltörekvő fotósoknak teret adó Futures Photography programjába, amelyet Magyarországon a budapesti Robert Capa Kortárs Fotográfiai Intézet működtet. Itt találkozott a képekkel a program romániai működtetője, a Photo Romania Festival művészeti igazgatója, Sebastian Vaida, az ő közreműködésével került be az anyag és a Photo Romania Festival a Kolozsvári Magyar Napok programsorozatába. 

 

A Solotvyno címen futó kiállítás egy hónapig tekinthető meg a Wincon irodájában (Fellegvári út / G-ral I. Dragalina utca 93 szám), munkanapokon délután négy óráig. Ha ön szereti a nagybányai Hajdu Tamás ironikus fényképeit, mindenképp nézze meg Kállai fotóit is az ukrán határ túloldaláról.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen
Krónika

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen

Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról
Krónika

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról

Ukrajna egyes területeire nyugati országok is igényt tarthatnak egy orosz tervezet szerint.

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld
Székelyhon

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld

Igazán fagyos hajnalra ébredt Székelyföld a havazás után, több helyen mínusz 10, de volt, ahol mínusz 15 fok alá zuhant a hőmérséklet.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS