// 2025. november 8., szombat // Zsombor

A békeidőkbeli Kolozsvár hétköznapjait hozza közelebb a grafomán rektor naplója

// HIRDETÉS

Márki Sándor a Ferenc József Tudományegyetem professzora és rektora mindent papírra vetett.

A boldog békeidőkbeli Kolozsvár egyetemi és polgári életének legapróbb részletei rajzolódnak ki a Ferenc József Tudományegyetem hajdani rektorának akkurátusan vezetett naplóiból. Márki Sándor nemcsak kora egyik vezető történésze, hanem a város kulturális és társadalmi életének egyik állandó figurája volt, így az erre is reflektáló naplói igazi kincsesbányának számítanak a korszak iránt érdeklődő történészek és levéltári kutatók számára.

Erdész Ádám, a Békés Megyei Levéltár igazgatója 2015-ben szerkesztette kötetbe az 1873-1892 között készült naplókat, és idén elkészült a második kötet is, mely 1893 és 1903 közötti időszak napi krónikáit tartalmazza. Azért érdekes ez az időszak, mert Márki Sándor első kolozsvári évtizedéről ad képet, és kitér minden fontos eseményre, kortársai szakmai tevékenységére, valamint a kolozsvári középosztály és a polgárság hétköznapi életére is. A Magyar Történeti Intézet szervezésében, kedden Kolozsváron is bemutatták a kötetet, a szerkesztő, Erdész Ádám részvételével.

Balról: Erdész Ádám, a kötet szerkesztője, Rüsz-Fogarasi Enikő dékánhelyettes és Tóth Szilárd egyetemi oktató

Márki Sándor rendkívüli személyiség volt, aki már egészen fiatalon nagy hatású köteteket írt, derült ki a könyvbemutatón. A Kétegyházán született későbbi történetíró Nagyváradon, a premontreiek gimnáziumában tanult. Alig 14 évesen, az egyébként rövid életű Nagyváradi Lapokban, részletekben közölte Bihar vármegye történetét, de mivel attól tartott, hogy kora miatt senki sem veszi majd komolyan a lapnál, eleinte nem vállalta fel szerzőségét. Budapesti egyetemi évei alatt is kiemelkedett kortársai közül. Húsz évesen kezdett naplóírásba, amit 1925-ben bekövetkezett haláláig vezetett.

Tóth Szilárd, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa ismertetőjéből megtudhattuk: Márki Sándor eredetileg Budapesten szeretett volna professzori tisztséghez jutni, aminek az érdekében lobbitevékenységet is folytatott, de végül Kolozsvárra került, ahol szívélyes fogadtatásban részesült. Naplójában is megírja, az első napokban a kincses város összes kocsmáját és éttermét fáradhatatlanul végigjárták. Márki egocentrikusságára enged következtetni, de az utókor számára hasznos adatokkal szolgál, hogy naplóiban számszerűen közli életének és munkásságának minden részletét.

Megtudhatjuk például, hogy egyetlen év leforgása alatt 226 alkalommal publikált, 236 társadalmi eseményen vett részt, több mint 10 ezer órát tartott, és évente 9 ezer forintot keresett. Kiszámolta, hogy ha előadásait összevonná, az 564 nap folyamatos beszédet jelentene. Bár akkor még nem létezett karakterszámláló, minden egyes papírra vetett szót megszámolt.

Beszámol a családlátogatásokról, kirándulásokról, politikai és akadémiai beszélgetésekről, „piszkos aknamunkákról”. Az akkori ingatlanpiac helyzetét és az egyetemi tanárok státuszát jól szemlélteti, hogy a professzorok két évi fizetéséből már lakást lehetett vásárolni Kolozsváron. Márki Sándor sem szűkölködött, a Bocskai téren, a teológia mellett egy ötszobás lakásban élt, két cseléd és egy szakács gondoskodott a kényelméről. Tóth Szilárd szerint a naplóbejegyzések Márki aktuális lelkiállapotát is jelzik, hiszen bár porosz katonatiszti pontossággal jegyez fel mindent, az egyetem főépületének felavatásáról és a király látogatásáról mindössze négy sort ír. Egyébként igazi tanáregyéniség volt, aki minden tanítványára emlékezett, levélben tartotta a kapcsolatot tehetséges hallgatóival, még azokkal is, akik a frontra kerültek.

Erdész Ádám elmondta: Márki Sándor gazdag hagyatéka, köztük a kolozsvári előadásainak kéziratai és levelei részben a Szegedi Egyetemen találhatóak, naplói azonban nem az egyenes ági leszármazottaknál maradtak fenn, hanem Márki Mária utódainál, aki kilenc testvére közül a legfiatalabb volt. A már-már grafománnak számító Márki naplói egyrészt azért fontosak, mert figyelemmel követhetjük az intézményrendszerek kiépülésének folyamatát, ugyanakkor a felső középosztály életmódját,  kapcsolatrendszerét. Kiderül például, hogy a New York Kávéházban külön fenntartott asztaluk volt a professzoroknak, ahol rendszerint fontos társadalmi kérdésekről vitáztak. Feljegyzései révén személyes közelségből ismerhetjük meg a magyar történettudomány meghatározó alakjait, ugyanakkor kirajzolódik Kolozsvár és a kolozsvári egyetem története.

Márki Sándor 1897-ben tiszteletbeli tanácsnokká választotta Kolozsvár városi tanácsa, ebben a minőségében számos ünnepségen szólalt fel, a város közismert és nagyra becsült személyiségévé vált. Annyira megszerette Kolozsvárt, hogy 1910-ben hiába ajánlottak fel neki budapesti egyetemi állást, már nem fogadta el. Naplóiból az is felsejlik, hogyan állt a történettudomány fokozatosan az emlékezetpolitika szolgálatába, és milyen szerepet töltött be a nemzeti identitás formálásában.

Az egyetem főépülete 1910 körül egy korabeli képeslapon (Fotó forrása: Korzo Egyesület, Akadémiai Könyvtár)

Feljegyzéseiből kiderül, Márki Sándor előre látta a háború végkifejletét és Erdély elvesztését. 1918 október végétől kezdve 1921 augusztusáig, naplójában Metamorphosis Transylvaniae címmel közöl egy önálló írást, mely mintegy 3 millió karakterből áll. Ekkoriban már felfrissíti román nyelvtudását, és figyelemmel követi a román közéletet, naplóiban is elhelyez román nyelvű cikkeket. Erdész Ádám elmondta: ez a szöveg külön kötetet érdemel, de előtte még Márki Sándor naplóinak harmadik kötetét is megjelentetik.

Végezetül elhangzott: bár a történettudomány fejlődésével a történészek kutatásai elévülnek, ami Márki esetében is igaz, naplóival olyan, historiográfia szempontból fontos forrást alkotott, ami frissen tartja az emlékét.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Sorin Grindeanu mosolya – egy szimbólum és ami mögötte van

Fall Sándor

Nem a magánember, hanem a politikus mosolyáról lesz itt szó, abban pedig benne van az egész romániai mélyvalóság.

A jogállamiság elvénél csak egyvalami fontosabb: az önérdek

Varga László Edgár

Gondolatok az alkotmánybíróság és a különleges nyugdíjak 15 éves problémája körül.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Volt hírszerző tisztek által vezetett hálózat csempészte volna ki az országból Călin Georgescut – hírmix
Főtér

Volt hírszerző tisztek által vezetett hálózat csempészte volna ki az országból Călin Georgescut – hírmix

További híreink: négy év börtönre ítélték „a nagy matematikusnak” kampányoló manelistát, de meglépett, a településekre bemerészkedő medvéket pedig ezentúl azonnal ki lehet lőni.

Elhunyt Jenei Imre, a román és a magyar labdarúgó-válogatott egykori szövetségi kapitánya
Krónika

Elhunyt Jenei Imre, a román és a magyar labdarúgó-válogatott egykori szövetségi kapitánya

88 éves korában szerdán elhunyt Jenei Imre, a román és a magyar labdarúgó-válogatott egykori szövetségi kapitánya, aki a Bukaresti Steaua csapatának edzőjeként 1986-ban megnyerte a Bajnokcsapatok Európa-kupáját.

Fiatal nők estek egymásnak egy kolozsvári Halloween-buli után (VIDEÓ) – hírmix
Főtér

Fiatal nők estek egymásnak egy kolozsvári Halloween-buli után (VIDEÓ) – hírmix

Megrongálták a Sepsi OSK utánpótláscsapatának autóbuszát Craiován. Nem vár tovább, megnősül Nicușor Dan.

Emberölési kísérlet miatt négy év letöltendőt kapott az ismert manele-énekes
Székelyhon

Emberölési kísérlet miatt négy év letöltendőt kapott az ismert manele-énekes

Jogerősen négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte csütörtökön a brassói ítélőtábla emberölési kísérlet és garázdaság miatt Dani Mocanu manele-énekest.

Felpofozott két diáklányt, őrizetbe vették az erdélyi város iskolájának tanárát
Krónika

Felpofozott két diáklányt, őrizetbe vették az erdélyi város iskolájának tanárát

Őrizetbe vették szerdán egy lugosi iskola pedagógusát, miután azzal gyanúsítják, hogy tanítás közben felpofozott két tízéves diáklányt. A városi rendőrséget a gyerekek szülei értesítették a történtekről.

Késelésbe torkollt egy vita, egy 47 éves férfi életét vesztette
Székelyhon

Késelésbe torkollt egy vita, egy 47 éves férfi életét vesztette

Egy adósság miatt keletkezett konfliktusban vesztette életét egy 47 éves Hargita megyei férfi, miután egy 21 éves mikóújfalusi fiatal késsel szívtájékon szúrta. Az áldozat még autóba szállt, hogy hazamenjen, de útközben elvérzett.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Sorin Grindeanu mosolya – egy szimbólum és ami mögötte van

Fall Sándor

Nem a magánember, hanem a politikus mosolyáról lesz itt szó, abban pedig benne van az egész romániai mélyvalóság.

A jogállamiság elvénél csak egyvalami fontosabb: az önérdek

Varga László Edgár

Gondolatok az alkotmánybíróság és a különleges nyugdíjak 15 éves problémája körül.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS