// 2026. október 9., péntek // Dénes

55 millió európai polgár nyelvi jogaiért küzd az ELEN

// HIRDETÉS

Kolozsváron gyűlésezik az európai kisebbségi és veszélyeztetett nyelvek megőrzéséért küzdő ernyőszervezet választmánya.

Létezik egy európai szervezet, az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózat (rövidítve: ELEN), mely az európai kisebbségek nyelvhasználati jogainak érvényesítéséért és a veszélyeztetett nyelvek megőrzéséért küzd. Sokszínű csapatról van szó: 115 tagszervezete révén 44 nyelvet képvisel, köztük olyan veszélyeztetett nyelveket is, amelyeket

már csak nagyon kevesen beszélnek, ebből adódóan fokozott védelemre szorulnak.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), mely 2014 óta tagja az ELEN-nek, meghívta a szervezet választmányát Kolozsvárra, ahol szombaton ülnek össze a legfontosabb szakmai kérdések megvitatására és egy cselekvésterv kidolgozására. A választmányi ülést megelőző napon viszont nemzetközi sajtótájékoztatót tartottak, melynek alkalmával:

  • Ferran Suay, az ELEN elnöke, katalán egyetemi tanár,
  • Dòmhnall MacNèill, az ELEN gall nemzetiségű alelnöke,
  • Elsa Quintas, az ELEN galíciai választmányi tagja,
  • valamint házigazdaként Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke osztotta meg gondolatait a kisebbségi nyelvek helyzetéről és a védelmükben tervezett lépésekről.

Az Európai Unió területén 55 millió ember – a teljes lakosság közel 10%-a – kisebbségi nyelvet beszél,

az ELEN meggyőződése szerint őket is ugyanazok a jogok illetik meg, mint a többséget alkotó 90 százalékot. A sajtótájékoztatón elhangzott: az ELEN célja ennek az 55 millió embernek a nyelvi jogait képviselni a nemzetközi fórumokon, és különösen Brüsszelben, Strasbourgban. Ezen túlmenően a kisebbségi nyelvek oktatására és népszerűsítésére vonatkozó tanácsadás és az EU-s projektben való részvétel teszi ki az ELEN legfőbb tevékenységi körét. 

Az ELEN választmányi tagjai Kolozsváron találkoztak a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem képviselőivel is. Mivel egyetemek is társulhatnak a szervezethez, a közreműködésükkel szeretnének egy kutatói hálózatot létrehozni a nyelvi jogok területén. 

Mivel idén 20 éves a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája, amelyet az Európai Unió összes tagállama ratifikált, az ELEN célja kritikai megjegyzésekkel kiegészíteni a nemzetközi egyezményt.

A sajtótájékoztatón elhangzott: a legnagyobb probléma, hogy hiába születnek jó kezdeményezések, mint például a Chartához hasonló fontossággal bíró Minority SafePack, ha nem létezik egy olyan európai szintű ellenőrzési mechanizmus, mely a kiharcolt jogok végrehajtását felügyeli. Az ELEN szombati választmányi ülésének egyik sarkalatos kérdése is ez: milyen javaslatokat terjesszen be az ELEN annak érdekében, hogy a kormányok betartsák a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó egyezményeket.

Hasznos lehetne például egy ombudsman kinevezése, mely kifejezetten a nyelvi jogokkal foglalkozna – hangzott el.

Az egyes veszélyeztetett nyelvek továbbörökítése ma már csak az olyan szervezeteken múlik, mint az ELEN, hiszen a kormányzatok nem tesznek semmit a megmentésük érdekében.

Az erdélyi magyar közösség nyelvi jogokkal kapcsolatos küzdelmeivel tisztában lévő ELEN-meghívottak meggyőződése szerint, a helyi hatóságoknak nem százalékarányhoz kellene mérniük a többnyelvű helységnévtáblák kérdését, bár nyilvánvalóan ennek jogi korlátai is vannak.

A Dòmhnall MacNèill által képviselt gall közösség azért küzd, hogy a mindössze 1 százalék által beszélt őshonos gael nyelvet tüntessék fel az egyes helységnévtáblákon, míg Elsa Quintas szervezete a galíciai nyelv megmentéséért dolgozik, s céljuk, hogy minél szélesebb körben, így a médiában és az igazságszolgáltatás területén is használhatóvá tegyék azt.

A nyelvi kérdések problematikáját jól illusztrálja, hogy

csak Barcelonában 300 beszélt nyelvet tartanak számon, ezért lehetetlen mindegyikre külön irányelvet kidolgozni.

Az ELEN-nek éppen emiatt elsősorban azokra a nyelvekre kell koncentrálnia, melyek nem rendelkeznek egy anyaországgal, és amelyek külső beavatkozás nélkül nagy valószínűséggel eltűnnének. Az ELEN elnöke úgy fogalmazott, nem tesznek különbséget jogok és jogok között, és minden tagszervezetet egyformán kezelnek, politikai meggyőződésektől és szándékoktól függetlenül.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS