// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

1918. december 1. után 1848. június 11. emlékére is ünnepnapot szavazott meg a képviselőház

// HIRDETÉS

Tudják, amikor megszavazták a havasalföldi alkotmányt, na és az erdélyi románok az osztrákokkal karöltve harcoltak a magyar uralom ellen.

Egyes román történészek, véleményformálók szerint nem biztos, hogy annyira szerencsés volt éppen december elsejét kikiáltani Románia első számú nemzeti ünnepnapjaként (például május 10. helyett, amely szintén ünnepnap, de nem annyira bántó), ugyanis való igaz, hogy az ország jelenlegi alkotmánya értelmében Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam, a valóság azonban nem egészen tükrözi a betűk sugallta képet. Mert, ugye, sok más nemzeti közösség mellett itt van Európa legnagyobb kisebbségi közössége, a magyar, amely adófizető, dolgozó emberekből és családjaikból áll, és hát számukra nem feltétlenül hurráoptimista ünnepnap ez a decemberi.

Na és akkor mit szavazott meg éppen kedden a román képviselőház? Hát azt, hogy legyen június 11. is hivatalos ünnepnap, mégpedig az 1848-as forradalom győzelme és a román demokrácia napja. Mi történt 1848. június 11-én? Röviden: a tömegek nyomására lemondott Gheorghe Bibescu havasalföldi uralkodó, megalakult a forradalmi kormány és az úgynevezett Islazi Kiáltvány az ország ideiglenes alkotmánya lett.

Igen ám, de a törvénytervezet egyik kezdeményezője, Ioan Vulpescu PSD-s politikus (aki kétszer is volt művelődési miniszter, a 4. Ponta-kormány és a Grindeanu-kormány idején, bár a kutya se emlékszik rá) amiatt is fontosnak tartja e piros betűs napot, hogy az erdélyi románok 1848-ban a magyarok által megtagadott jogaikért harcoltak, Avram Iancuval az élen. (Ma – vagyis a minapi osztrák Schengen-vétó fényében – az is vicces, hogy annak idején az erdélyi románság az osztrák hadsereggel karöltve gyepálta az ellenséget. Most ezt épp felejteni, sőt bojkottálni illenék, nem?) Sőt, a kezdeményező úr azt is tételezi, hogy az 1848-as erdélyi román forradalom volt az egyetlen, amelyet fegyverrel nem lehetett leverni. Ja, akkor rakták le az 1918-as nagy egyesülés alapjait is!

Úgy látszik, nem lehet empátiát elvárni az ilyen jellegű ünnepnapok kiötlőitől, annak ellenére sem, hogy elképzeljük: mit szólnának, ha egy teljesen elképzehetetlen (mert értelmetlen, sértő stb.) forgatókönyv szerint az erdélyi magyar közösség a Második bécsi döntés napját kiáltaná ki az erdélyi magyar piros betűs ünnepnek...

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS