// 2025. január 19., vasárnap // Sára, Márió
Puli a Főtéren

Ők viszik Erdélyt a Holdra – lezárult a szavazás

// HIRDETÉS

Bartók Béla, Erőss Zsolt, Mátyás király: az ő neveik bizonyosan ott lesznek a Téridő plaketten. A Főtér és a Puli közös küldetésének - legalábbis az első szakasznak - vége. Mutatjuk az eredményt!

A kocka el van vetve: vasárnap este lezártuk az Erdély holdbázis szavazógépeit. Vagyis eldőlt, mely erdélyi értékek, személyiségek, intézmények nevei lesznek azon az időkapszulán – a Téridő plaketten –, amely reményeink szerint hasznos teherként kerül fel egy, az égi kísérőnket valamikor az év vége felé megcélzó amerikai űrhajóra.

A projektet bő egy hónapja indítottuk el egy magyarországi űrkutatási magáncéggel, a nemrég NASA-díjat is nyert Puli Space Technologiesszel együttműködésben. A Pulinak nem ez az egyetlen projektje: a magyarság emlékezetét megőrizni kívánó Téridő plakettjén – amelynek egyik példányát a hallstatti sóbányában helyeznék el, a másikat pedig elküldenék a Holdra – Erdély értékei mellett helyet kapnának az Aranycsapatról, Weöres Sándor költőről és Kulin György csillagászról készült szócikkek (ún. holdjegyzetek) is, amelyeket egy különleges lézergravírozási technikával vinnének fel a plakettre. Mindezen értékek megörökítésének támogatására a Puli közösségi finanszírozási kampányt indított.

A FŐTÉR ÉS A PULI KÖZÖS PROJEKTJÉRŐL ÉS A SZAVAZÁS MIKÉNTJÉRŐL BŐVEBBEN ITT OLVASHAT.

Mi, a Főtér szerkesztőségében úgy gondoltuk, hogy nem állíthatunk össze egy olyan listát, amely a történelmi Erdély, Partium és Bánság legfontosabb értékeit tartalmazza, olvasóink megkérdezése nélkül. Ezért egy kilenc kategóriára lebontott, száz tételből álló listát bocsátottunk szavazásra, amelyből – a lehetőségek függvényében – a legnépszerűbbnek bizonyuló 15-25 tétel kerül fel az időkapszulára.

Tisztában vagyunk azzal, hogy ez a lista nem volt, mert nem lehetett teljes, hogy számos olyan név hiányzott róla, amelynek helye lenne egy összerdélyi magyar értéktárban – de ez is csak az erdélyi kultúra és történelem, az itteni irodalmi, művészeti, tudományos, sportéleti, néprajzi, vallási hagyományok gazdagságát bizonyítja.

A szavazás végeredménye pedig, meggyőződésünk szerint, egy olyan Erdély-képet rajzol meg, amely reprezentatívnak mondható. Voltak ezen a listán olyan személyiségek, intézmények, hagyományok, amelyeknek a jó „helyezését” borítékolni mertük volna – de akadnak meglepetések is, főleg a szavazatarányt illetően. Hogy egyetlen példát mondjunk: az, hogy Bartók Béla, aki Kárpát-medencei népzenegyűjtő munkássága mellett a modern európai zeneművészet egyik óriásának számít, egyértelmű fölénnyel végzett az első helyen, arra enged utalni, hogy az erdélyi (partiumi, bánsági) magyarok önképe talán nem áll olyan messze a művelt nagyvilág Erdély-képétől.

Annyi részrehajlás még talán belefér, hogy elmondjuk: a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport dobogós helyét, bár egyáltalán nem ért meglepetésként, külön örömmel fogadtuk – hiszen nem véletlenül választottuk az igazságos király szoborképét annak idején a Főtér logójául...

A kilenc kategóriában összesítve 23 111 szavazat érkezett, a részeredmények megtekinthetőek a szavazógép oldalán. Köszönjük mindenkinek, aki szavazatával, megosztásával vagy egyéb módon hozzájárult ahhoz, hogy Erdélynek ilyen módon is méltó emléket állíthassunk – immár nemcsak itt, a Földön, hanem a világűrben, egy másik égitesten is. A Téridő plakett sorsáról, az Erdély-projekt utóéletéről természetesen tájékoztatjuk majd olvasóinkat.

Egy biztos: ezután kicsit másként nézünk majd az égre.

A SZAVAZÁS VÉGEREDMÉNYE (A LISTA ELSŐ 25 HELYEZETTJE):

Bartók Béla 934

Erőss Zsolt 710

Mátyás-szoborcsoport 647

Bolyai Farkas és Bolyai János 595

Nagybányai festőiskola 571

Székelykapu 512

Szent Anna-tó 500

Csíksomlyói búcsú 495

Bethlen Gábor 492

Kőrösi Csoma Sándor 477

Bölöni László 456

Rovásírás 445

Arany János 420

Erdélyi Kárpát Egyesület 419

Kós Károly 418

Ady Endre 410

Benedek Elek 408

Vajdahunyadi vár 398

Szervátiusz Jenő 380

Szabó Katalin 379

Barabás Miklós 376

Kürtős kalács 375

Gábor Áron 365

Székely hadosztály 365

Tordai országgyűlés 363

// HIRDETÉS
Különvélemény

A szuperúszó szuperautója, avagy a román példaképtelenség

Szántai János

Mi az összefüggés David Popovici Porsche Spyderje, a román néplélek és az értelmiségi elit által követendő példának tekintett hazai személyiségek hiánya között?

Románia nagykorúsítása a schengeni övezettel – tizennyolc év az Európai Unióban

Sánta Miriám

Január elsején a Schengen-térség teljeskörű tagja lettünk. Felszámoltuk a határátkelőket, megünnepeltük a szabad határátlépést. Merengések az elmúlt évek határtapasztalatairól.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Az igazságért síkra szálló román néplélek ma már nem kiegyenesített kaszát, hanem nindzsakardot ragad

Szántai János

Megnéztük, hogy tartanak maguk elé görbe tükröt a komédiázó (erdélyi) románok: egy kortárs népmesét láttunk, egy parasztlázadásocskát. Amely jobban sül el, mint a valóságban, mert hát ilyenek a népmesék. És közben nevetni is tudtunk.

„Szerintem csak örültünk az életnek” – interjú Vermesser Levente költővel

Varga László Edgár

Mi az az Éber, és hogyan képezi le kicsiben a rendszerváltás utáni pillanatnyi eufória szabadságrohamát? És mi köze mindennek a bányákhoz?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
AUR-támogatók tízezrei mentek az utcára Bukarestben – hírek vasárnap
Főtér

AUR-támogatók tízezrei mentek az utcára Bukarestben – hírek vasárnap

Hiába tetováltatta a karjára Ciolacu, hogy nem lesz áfa-emelés, mert elképzelhető, hogy áfa-emelés lesz. Nagyon rosszul járt egy férfi, aki bűnözők pénzéből gazdagodott meg a bitcoin-piacon.

Alig erősebb a román hadsereg a magyarnál
Krónika

Alig erősebb a román hadsereg a magyarnál

Románia tíz helyet esett vissza a Global Firepower című védelmi szakkiadvány 2025-ös rangsorában, amely évente több mutató alapján rangsorolja a világ legerősebb hadseregeit.

De mégis mi a fenéért akarna valaki ellopni három amputált lábat?
Főtér

De mégis mi a fenéért akarna valaki ellopni három amputált lábat?

Amputált végtagokat loptak egy kórházból, keresik a tettest. Speciális gyermekotthonokat bírságoltak meg Maros megyében. Érmellék gyászol: brutális gyilkosság áldozata lett egy köztiszteletnek örvendő nyugalmazott tanárnő és fia.

Tűz ütött ki a csíkszeredai kórház egyik kórtermében csütörtökre virradóan
Székelyhon

Tűz ütött ki a csíkszeredai kórház egyik kórtermében csütörtökre virradóan

Tűz ütött ki a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi kórház egyik kórtermében csütörtökre virradóra – derül ki a Hargita megyei tűzoltóság közleményéből.

A készpénzhasználat visszaszorítását fontolgatja Tánczos Barna
Krónika

A készpénzhasználat visszaszorítását fontolgatja Tánczos Barna

Tánczos Barna pénzügyminiszter még az idén javaslatot kíván tenni a készpénzforgalom csökkentésére bizonyos területeken az adóelkerülés elleni küzdelem érdekében.

Ilyen, amikor az államnak nagyon kell a pénz
Székelyhon

Ilyen, amikor az államnak nagyon kell a pénz

Nem aratott osztatlan sikert a vállalkozók körében az új kormány, hiszen többféle adóügyi és könyvviteli módosítással szorongatja őket. A Székelyhonnak Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adószakértő összesítette a kellemetlen újdonságokat.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A szuperúszó szuperautója, avagy a román példaképtelenség

Szántai János

Mi az összefüggés David Popovici Porsche Spyderje, a román néplélek és az értelmiségi elit által követendő példának tekintett hazai személyiségek hiánya között?

Románia nagykorúsítása a schengeni övezettel – tizennyolc év az Európai Unióban

Sánta Miriám

Január elsején a Schengen-térség teljeskörű tagja lettünk. Felszámoltuk a határátkelőket, megünnepeltük a szabad határátlépést. Merengések az elmúlt évek határtapasztalatairól.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Az igazságért síkra szálló román néplélek ma már nem kiegyenesített kaszát, hanem nindzsakardot ragad

Szántai János

Megnéztük, hogy tartanak maguk elé görbe tükröt a komédiázó (erdélyi) románok: egy kortárs népmesét láttunk, egy parasztlázadásocskát. Amely jobban sül el, mint a valóságban, mert hát ilyenek a népmesék. És közben nevetni is tudtunk.

„Szerintem csak örültünk az életnek” – interjú Vermesser Levente költővel

Varga László Edgár

Mi az az Éber, és hogyan képezi le kicsiben a rendszerváltás utáni pillanatnyi eufória szabadságrohamát? És mi köze mindennek a bányákhoz?

// HIRDETÉS