// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Ők viszik Erdélyt a Holdra – lezárult a szavazás

// HIRDETÉS

Bartók Béla, Erőss Zsolt, Mátyás király: az ő neveik bizonyosan ott lesznek a Téridő plaketten. A Főtér és a Puli közös küldetésének - legalábbis az első szakasznak - vége. Mutatjuk az eredményt!

A kocka el van vetve: vasárnap este lezártuk az Erdély holdbázis szavazógépeit. Vagyis eldőlt, mely erdélyi értékek, személyiségek, intézmények nevei lesznek azon az időkapszulán – a Téridő plaketten –, amely reményeink szerint hasznos teherként kerül fel egy, az égi kísérőnket valamikor az év vége felé megcélzó amerikai űrhajóra.

A projektet bő egy hónapja indítottuk el egy magyarországi űrkutatási magáncéggel, a nemrég NASA-díjat is nyert Puli Space Technologiesszel együttműködésben. A Pulinak nem ez az egyetlen projektje: a magyarság emlékezetét megőrizni kívánó Téridő plakettjén – amelynek egyik példányát a hallstatti sóbányában helyeznék el, a másikat pedig elküldenék a Holdra – Erdély értékei mellett helyet kapnának az Aranycsapatról, Weöres Sándor költőről és Kulin György csillagászról készült szócikkek (ún. holdjegyzetek) is, amelyeket egy különleges lézergravírozási technikával vinnének fel a plakettre. Mindezen értékek megörökítésének támogatására a Puli közösségi finanszírozási kampányt indított.

A FŐTÉR ÉS A PULI KÖZÖS PROJEKTJÉRŐL ÉS A SZAVAZÁS MIKÉNTJÉRŐL BŐVEBBEN ITT OLVASHAT.

Mi, a Főtér szerkesztőségében úgy gondoltuk, hogy nem állíthatunk össze egy olyan listát, amely a történelmi Erdély, Partium és Bánság legfontosabb értékeit tartalmazza, olvasóink megkérdezése nélkül. Ezért egy kilenc kategóriára lebontott, száz tételből álló listát bocsátottunk szavazásra, amelyből – a lehetőségek függvényében – a legnépszerűbbnek bizonyuló 15-25 tétel kerül fel az időkapszulára.

Tisztában vagyunk azzal, hogy ez a lista nem volt, mert nem lehetett teljes, hogy számos olyan név hiányzott róla, amelynek helye lenne egy összerdélyi magyar értéktárban – de ez is csak az erdélyi kultúra és történelem, az itteni irodalmi, művészeti, tudományos, sportéleti, néprajzi, vallási hagyományok gazdagságát bizonyítja.

A szavazás végeredménye pedig, meggyőződésünk szerint, egy olyan Erdély-képet rajzol meg, amely reprezentatívnak mondható. Voltak ezen a listán olyan személyiségek, intézmények, hagyományok, amelyeknek a jó „helyezését” borítékolni mertük volna – de akadnak meglepetések is, főleg a szavazatarányt illetően. Hogy egyetlen példát mondjunk: az, hogy Bartók Béla, aki Kárpát-medencei népzenegyűjtő munkássága mellett a modern európai zeneművészet egyik óriásának számít, egyértelmű fölénnyel végzett az első helyen, arra enged utalni, hogy az erdélyi (partiumi, bánsági) magyarok önképe talán nem áll olyan messze a művelt nagyvilág Erdély-képétől.

Annyi részrehajlás még talán belefér, hogy elmondjuk: a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport dobogós helyét, bár egyáltalán nem ért meglepetésként, külön örömmel fogadtuk – hiszen nem véletlenül választottuk az igazságos király szoborképét annak idején a Főtér logójául...

A kilenc kategóriában összesítve 23 111 szavazat érkezett, a részeredmények megtekinthetőek a szavazógép oldalán. Köszönjük mindenkinek, aki szavazatával, megosztásával vagy egyéb módon hozzájárult ahhoz, hogy Erdélynek ilyen módon is méltó emléket állíthassunk – immár nemcsak itt, a Földön, hanem a világűrben, egy másik égitesten is. A Téridő plakett sorsáról, az Erdély-projekt utóéletéről természetesen tájékoztatjuk majd olvasóinkat.

Egy biztos: ezután kicsit másként nézünk majd az égre.

A SZAVAZÁS VÉGEREDMÉNYE (A LISTA ELSŐ 25 HELYEZETTJE):

Bartók Béla 934

Erőss Zsolt 710

Mátyás-szoborcsoport 647

Bolyai Farkas és Bolyai János 595

Nagybányai festőiskola 571

Székelykapu 512

Szent Anna-tó 500

Csíksomlyói búcsú 495

Bethlen Gábor 492

Kőrösi Csoma Sándor 477

Bölöni László 456

Rovásírás 445

Arany János 420

Erdélyi Kárpát Egyesület 419

Kós Károly 418

Ady Endre 410

Benedek Elek 408

Vajdahunyadi vár 398

Szervátiusz Jenő 380

Szabó Katalin 379

Barabás Miklós 376

Kürtős kalács 375

Gábor Áron 365

Székely hadosztály 365

Tordai országgyűlés 363

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS