Egyre közelebb van a pillanat, amikor az Önök szavazataival összeállított erdélyi értéktár elindul a Holdra
Nemsokára elindul a Cape Canaveral kilövőközpontba a sikeresen tesztelt Peregrine holdszonda, fedélzetén többek között az erdélyi értékekkel.
Szinte napra pontosan három évvel ezelőtt indítottuk Vigyük Erdélyt a Holdra! című kampányunkat a magyarországi Puli Space Technologies űrkutatási céggel közösen. A kampány keretében arra kértük Önöket, kedves olvasóink, hogy szavazataikkal válasszák ki, milyen erdélyi értékek rövid leírása kerüljön fel a Téridő Plakettre. Ez egy kerámiatábla, amelyre kicsinyítve rávésték többek között az erdélyi értéktárat, és amelynek eredeti példányát a halstatti sóbánya mélyén helyezik el Az emberiség emlékezete (Memory of Mankind) címet viselő kezdeményezés részeként. A plakettről a Puli Space készített egy alumínium másolatot, ez az amerikai Astrobotic cég Peregrine nevű holdszondájának fedélzetére került – egy sor tudományos kutatóberendezés mellett – és a tervek szerint idén elindul a Holdra. A pittsburghi cég űrszondája az eredeti menetrend szerint 2021-ben indult volna útnak, de a koronavírus-járvány okozta gyártási, szállítási és egyéb fennakadások miatt többször is halasztani kellett a startot. A Peregrine hordozórakétáját az United Launch Alliance (ULA) gyártotta, a Vulcan Centaur nevű rakéta időközben elkészült, és pár nappal ezelőtt érkezett meg Floridába, a Cape Canaveral indítóbázisra, ahol elkezdődött a fokozatok összeszerelése. A projekttel kapcsolatos legfrissebb hírről az Astrobotic és a Puli Space Technologies számolt be: a Peregrine tavaly novemberben kezdődött műszaki tesztsorozata probléma nélkül lezárult, a holdi leszállóegység pedig sikeresen teljesítette az úgynevezett repülési átvételi kampányt. A tesztek során azt vizsgálták, elviseli-e a Peregrine a kilövés hatalmas igénybevételét, továbbá képes-e a világűr extrém hőmérsékleti körülményei között és a vákuumban is működni. A Peregrine jelenleg Pittsburghben van, az Astrobotic székhelyén. A cég arra vár, hogy az ULA mikor jelzi: kész fogadni a holdi leszállóegységet, hogy összeszereljék a hordozórakétával. A jelenlegi menetrend szerint a Peregrine a Vulcan Centaur fedélzetén az idei eső negyedévben megkezdi útját a Hold felé.
And second, the 18.8 foot tall interstage… #CoundowntoVulcan #ToryTimelapse pic.twitter.com/ClrbCyT8wP
— Tory Bruno (@torybruno) January 30, 2023
Mi ez a holdprojekt?
A Vigyük Erdélyt a Holdra kampány lényege az volt, hogy a Főtér olvasói választhatták ki azokat az erdélyi értékeket (személyiségeket, intézményeket, történelmi és kulturális örökségünk fontos elemeit), amelyeket egy időkapszulába zárva, egy amerikai űrszonda fedélzetén elküldhetünk a Holdra. Partnerünk a projektben a Puli Space Technologies nevű magyarországi űrkutatási cég, amely a maga során szintén egy nagyobb, Az emberiség emlékezete (Memory of Mankind) címet viselő kezdeményezés részeként készíttette el, részben közösségi finanszírozásból, azt a bizonyos Téridő Plakettet, amelyre a magyarság több csúcsteljesítménye is felkerült – az Aranycsapattól Weöres Sándor életművén át Erdély, a Partium és Bánság értéktáráig. Maga az időkapszula, vagyis a Téridő Plakett tulajdonképpen egy kerámiatábla, amelynek eredeti példányát a hallstatti sóbányában helyezik el, alumíniumból készült másolatát pedig az amerikai Astrobotic cég Holdra induló, Peregrine nevű űrszondájának fedélzetén. Az olvasói szavazatok eredményeként végül huszonhárom erdélyi kötődésű elem került az időkapszulára: a lista élén Bartók Béla, Erőss Zsolt és a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport végzett. A listán szereplő értékekről rövid ismertető szövegeket, ún. holdjegyzeteket készítettünk – ezeket erre a linkre kattintva olvashatja el.
Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én
Sólyom István
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság
Varga László Edgár
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Modern szolgasorsban Székelyföldön
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.
