// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána
vegyesen

Szentestére tűzték ki az erdélyi értéktárat is a Holdra vivő űrhajó indítását

// HIRDETÉS

A Mennyből az angyal mellé idén a Mennybe a Peregrine is társul.

Úgy kezdődött, hogy három évvel ezelőtt a Főtéren készítettünk egy interjút Pacher Tiborral, a magyarországi Puli Space Technologies űrkutatási magáncég vezetőjével annak kapcsán, hogy a csapatuk elnyerte a fődíjat a NASA miniatűr hasznos műszerek elkészítésére kiírt versenyén. A győztes projekt az úgynevezett vízszaglászó (Puli Lunar Water Snooper), amely víz jelenlétét érzékeli majd a Hold felszínén, és amelynek fejlesztését az amerikai űrügynökség támogatja.

A Pacherrel folytatott beszélgetések során az is szóba került, hogy a Puli Space csapata egy másik projekten is dolgozik, amelynek célja egy Téridő plakettnek elnevezett időkapszula eljuttatása a Holdra. Ez a plakett egy 20x20 centiméteres alumíniumlemez, amelyre lézergravírozással, tízszeres kicsinyítéssel rávésték a magyarság több csúcsteljesítményét tartalmazó Holdjegyzeteket – ott van többek között az Aranycsapat, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem vagy Weöres Sándor életművének ismertetése. És ott van az Erdélyi értéktár is, amelyet a Puli Space-szel közös projektben a Főtér állított össze az Önök, olvasóink szavazatai segítségével. Az Erdélyi értéktárban többek között rövid szócikkekben szerepel Bartók Béla, Erőss Zsolt, a Bolyaiak, a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport, a székelykapu és mások, összesen 23 tétel.

Az űrhajóra szerelt alumíniumplakett a másolata egy kerámiatáblának, amelynek eredeti példányát a hallstatti sóbányában helyezik el.

Ezen a linken elmagyarázzuk, hogy mi az a Vigyük Erdélyt a Holdra! projekt.

Itt megnézheti a Holdjegyzeteket, azoknak az erdélyi értékeknek a rövid leírását, amelyek felkerültek a Téridő plakettre.

A Puli Space Technologies Téridő-projektjének oldala.

A Téridő plakett a pittsburghi Astrobotic cég Peregrine holdszondájának fedélzetén jut majd el a Holdra. A Peregrine-t a két nagy amerikai repülőipari óriás, a Lockheed Martin űrrepüléssel foglalkozó részlege és a Boeing Defense, Space & Security alkotta konzorcium, a United Launch Alliance (ULA) által kifejlesztett Vulcan Centaur hordozórakéta röpíti el Földünk égi kísérőjéhez.

A Peregrine holdkomp.

Az eredeti indítási menetrendet alaposan megkavarták a covid-járvány miatt kialakult globális ipari, kereskedelmi és szállítási fennakadások, így a tervezett kilövés időpontja többször is csúszott. A Vulcan Centaur, fedélzetén a Peregrine-nel tavasszal indult volna a floridai Cape Canaveral kilövőkomplexumból, de egy műszaki probléma miatt lefújták és elhalasztották a május 4-ére tervezett startot. Az történt, hogy az ULA a rakéta egy példányát tesztelte a NASA egyik alabamai tesztközpontjában, amikor a rakéta felső fokozatánál robbanás történt. Az egységet éppen hidrogénnel töltötték fel nyomáspróbára, amikor szivárgás miatt a felső fokozat körül felgyűlt és látványosan berobbant a hidrogén.

Azóta a hordozórakéta műszaki problémáit megoldották, a legfrissebb hír szerint pedig az ULA december 24-én, vasárnap indíthatja útnak a Vulcan Centaurt, amelynek ez lesz az első űrbeli útja.

A 62 méter magas Vulcan Centaur rakétához nagy reményeket fűz az ULA, ez az új űreszköz ugyanis a jövőben leváltaná a jelenleg leginkább használt hordozórakétákat, az Atlas V-t és a Delta IV-et. A Vulcant, amely 7,7 tonna hasznos terhet képes geostacionárius pályára juttatni, két, metán és folyékony oxigén keverékével működő BE-4 hajtómű mozgatja, gyártójuk a Blue Origin, amely az Amazon-főnök Jeff Bezos légi- és űrközlekedési cége.

A Vulcan Centaur felső fokozata, miután elviszi a Holdig a Peregrine-t, amely aztán leszáll a Lacus Mortis térségében, továbbrepül és stabil Nap-körüli pályára áll a Celestis emlékküldetésként, fedélzetén például Gene Roddeberry, a Star Trek-sorozat megteremtőjének és a filmben Scotty szerept játszó James Doohan színész hamvaival.

Az űrközlekedésben egyáltalán nem szokatlanok a halasztások és csúszások, de azért reméljük, hogy karácsony szentestéjén azért mégis elindul a Hold felé a Peregrine, fedélzetén a Holdjegyzetekkel, az Erdélyi értéktárral.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS