Egyre közelebb van a pillanat, amikor az Önök szavazataival összeállított erdélyi értéktár elindul a Holdra
Nemsokára elindul a Cape Canaveral kilövőközpontba a sikeresen tesztelt Peregrine holdszonda, fedélzetén többek között az erdélyi értékekkel.
Szinte napra pontosan három évvel ezelőtt indítottuk Vigyük Erdélyt a Holdra! című kampányunkat a magyarországi Puli Space Technologies űrkutatási céggel közösen. A kampány keretében arra kértük Önöket, kedves olvasóink, hogy szavazataikkal válasszák ki, milyen erdélyi értékek rövid leírása kerüljön fel a Téridő Plakettre. Ez egy kerámiatábla, amelyre kicsinyítve rávésték többek között az erdélyi értéktárat, és amelynek eredeti példányát a halstatti sóbánya mélyén helyezik el Az emberiség emlékezete (Memory of Mankind) címet viselő kezdeményezés részeként.
A plakettről a Puli Space készített egy alumínium másolatot, ez az amerikai Astrobotic cég Peregrine nevű holdszondájának fedélzetére került – egy sor tudományos kutatóberendezés mellett – és a tervek szerint idén elindul a Holdra.
A pittsburghi cég űrszondája az eredeti menetrend szerint 2021-ben indult volna útnak, de a koronavírus-járvány okozta gyártási, szállítási és egyéb fennakadások miatt többször is halasztani kellett a startot.
A Peregrine hordozórakétáját az United Launch Alliance (ULA) gyártotta, a Vulcan Centaur nevű rakéta időközben elkészült, és pár nappal ezelőtt érkezett meg Floridába, a Cape Canaveral indítóbázisra, ahol elkezdődött a fokozatok összeszerelése.
A projekttel kapcsolatos legfrissebb hírről az Astrobotic és a Puli Space Technologies számolt be: a Peregrine tavaly novemberben kezdődött műszaki tesztsorozata probléma nélkül lezárult, a holdi leszállóegység pedig sikeresen teljesítette az úgynevezett repülési átvételi kampányt. A tesztek során azt vizsgálták, elviseli-e a Peregrine a kilövés hatalmas igénybevételét, továbbá képes-e a világűr extrém hőmérsékleti körülményei között és a vákuumban is működni.
A Peregrine jelenleg Pittsburghben van, az Astrobotic székhelyén. A cég arra vár, hogy az ULA mikor jelzi: kész fogadni a holdi leszállóegységet, hogy összeszereljék a hordozórakétával.
A jelenlegi menetrend szerint a Peregrine a Vulcan Centaur fedélzetén az idei eső negyedévben megkezdi útját a Hold felé.
And second, the 18.8 foot tall interstage… #CoundowntoVulcan #ToryTimelapse pic.twitter.com/ClrbCyT8wP
— Tory Bruno (@torybruno) January 30, 2023
Mi ez a holdprojekt?
A Vigyük Erdélyt a Holdra kampány lényege az volt, hogy a Főtér olvasói választhatták ki azokat az erdélyi értékeket (személyiségeket, intézményeket, történelmi és kulturális örökségünk fontos elemeit), amelyeket egy időkapszulába zárva, egy amerikai űrszonda fedélzetén elküldhetünk a Holdra.
Partnerünk a projektben a Puli Space Technologies nevű magyarországi űrkutatási cég, amely a maga során szintén egy nagyobb, Az emberiség emlékezete (Memory of Mankind) címet viselő kezdeményezés részeként készíttette el, részben közösségi finanszírozásból, azt a bizonyos Téridő Plakettet, amelyre a magyarság több csúcsteljesítménye is felkerült – az Aranycsapattól Weöres Sándor életművén át Erdély, a Partium és Bánság értéktáráig.
Maga az időkapszula, vagyis a Téridő Plakett tulajdonképpen egy kerámiatábla, amelynek eredeti példányát a hallstatti sóbányában helyezik el, alumíniumból készült másolatát pedig az amerikai Astrobotic cég Holdra induló, Peregrine nevű űrszondájának fedélzetén.
Az olvasói szavazatok eredményeként végül huszonhárom erdélyi kötődésű elem került az időkapszulára: a lista élén Bartók Béla, Erőss Zsolt és a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport végzett. A listán szereplő értékekről rövid ismertető szövegeket, ún. holdjegyzeteket készítettünk – ezeket erre a linkre kattintva olvashatja el.
Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből
Fall Sándor
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?
Szántai János
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
