Van, aki azért változtatta meg az oltásokkal kapcsolatos véleményét, mert a beoltottak számához kötötték a lazításokat

Nem volt eredménytelen a kormány azon bejelentése, hogy a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások bizonyos enyhítéseit ahhoz kötik, hogyan alakul a lakosság beoltottsága.

Magyarán: akkor jönnek a lazítások, ha kellő mennyiségű ember megkapta a vakcinát.

Az IRES közvélemény-kutató a két héttel ezelőtti, május 15-i enyhítések után készített felmérést arról, mit szólnak az emberek ahhoz, hogy csak akkor kaphatjuk vissza fokozatosan a normális életünket, ha elég sokan megkapják a védőoltást, illetve hogyan viszonyulnak egyáltalán a járvány miatti korlátozásokhoz.

Az egyik legérdekesebb eredmény azon kérdés kapcsán született, hozzájárult-e az emberek oltásokkal kapcsolatos véleményének megváltozásához az, hogy a kormány az átoltottság növekedéséhez köt bizonyos enyhítéseket.

Nos, a válaszadók 54 százaléka azt mondta, nem változott a véleménye, az előtt is oltáspárti volt, és most is az.

Sajnos 24 százaléknyian vannak azok, akik előtte is oltásellenesek voltak, és most is.

7 százaléknyian vannak azok, akik előtte határozatlanok voltak, most viszont már oltáspártiak, míg a megkérdezettek 5 százaléka előtte határozatlan volt, most pedig oltásellenes.

Jó hír, hogy 5 százaléknyian vannak azok, akik korábban oltásellenesek voltak, de most már pártolják a vakcinát,

míg a válaszadók 1 százaléka korábban oltáspárti volt, de a bejelentés miatt rejtélyes okból oltásellenessé vált.

Némileg meglepő, és a kormányra és egyéb hatóságokra nézve nem túl hízelgő válasz született arra a kérdésre, kinek az érdeme, hogy egymást követik a lazító intézkedések.

A válaszadók 60 százaléka ugyanis úgy véli: nem a hatóságokat illeti dicséret, hanem az embereket, amiért betartották a járvány miatti óvintézkedéseket.

Emellett 18 százalék azon válaszadók aránya, akik szerint minden földi és égi jó csakis Brüsszelből érkezhet: szerintük az EU-nak köszönhető, mert támogatta a járvány elleni védekezést.

Klaus Iohannis államfőnek 8 százalék szerint köszönhetők a könnyítések, míg a miniszterelnöknek és a kormánynak csupán 4 százalék szerint.

A megkérdezettek elsöprő többsége természetesen egyetért a két hete hatályba lépett lazításokkal.

Arra is rákérdeztek, milyen korlátozásokat utáltak a legjobban az emberek.

17 százalék érthető módon a maszkviselést nevezte meg ebben a kategóriában, míg 40 százalék a különböző kijárási korlátozásokat.

A megkérdezettek 9 százaléka azt mondta: a fizikai távolságtartást viselte a legnehezebben.

Azért van a járványnak némi pozitív hozadéka is: a válaszadók 95 százaléka mondta azt, hogy a továbbiakban is megtartja a rendszeres kézmosás szokását (remélhetőleg azért, mert többségük már a járvány előtt is így volt vele), háromnegyedük azért még a távolságtartásról sem mond le, és 58 százalék mondta azt, hogy továbbra is viseli a szájmaszkot – mondjuk, ez zárt terekben egyelőre továbbra is kötelező, vagyis ez annyira nem is egyéni döntés kérdése.

Viszont

24 százalék akar még többet vásárolni interneten keresztül,

míg 19 százalék azt mondta: szeretne továbbra is otthonról dolgozni.

A járvány egyébként csökkentette a külföldi nyaraláshoz való kedvet is: míg előtte 32 százaléknyian akartak a határokon túl vakációzni, most csak 20 százalék mondta ezt.

Akik így vannak vele, azok inkább a fiatalok, felsőfokú végzettségűek és városlakók közül kerültek ki.

A tanulságos felmérés május 18. és 21. között készült 1341 személy megkérdezésével, a hibahatár 2,7 százalék.