// 2026. április 3., péntek // Buda, Richárd

Tudta, hogy a parlament annyira veszélyes hely, hogy pénz jár az ott dolgozóknak „a szervezetük korai elhasználódásáért”?

// HIRDETÉS

Mintha legalábbis bányában dolgoznának, annyi veszélyességi pótlékot markolnak fel a parlamenti alkalmazottak. A magyarázat: az elektroszmog és a stressz.

Már önmagában közalkalmazottnak lenni is egy óriási kiváltság Romániában – ne tegyünk úgy, mintha nem tudnánk, mivel jár –, de még a kiváltságosok között is vannak olyanok, akik az átlagnál is kivételezettebb helyzetnek örvendhetnek. Például: tudta, hogy a parlamenti munkakörülmények a szervezet „idő-előtti elhasználódását” okozzák, ezért az irodák között papírt sétáltató alkalmazottak veszélyességi pótlékot kapnak, mintha legalábbis bányamunkások lennének? Minél nagyobb tisztségben van az illető alkalmazott, annál nagyobb a pótlék összege, mert ez így szokás az állami szférában, attól függetlenül, hogy az emberekre leselkedő „veszély” mértéke nem változik.

De milyen veszélyekről is van szó?

A Digi 24 ennek próbált utána járni, több-kevesebb sikerrel. A szenátus és a képviselőház illetékeseitől érdeklődtek, mégis, mi indokolja a 15 százalékos bérpótlékot a parlament alkalmazottai számára. Kaptak egy írásos választ, melyben többek között az állt, hogy az épületben elektromágneses sugárzás van, mely károsítja az ember szervezetét. Anélkül, hogy az elektroszmog élettani hatását alábecsülnénk, azért nehezen hihető, hogy a parlament olyan sokkal veszélyesebb hely lenne ilyen szempontból, mint egy átlagos irodaház, de ha mégis, akkor is ezek ellen ma már nem olyan bonyolult védekezni. A szóban forgó dokumentum a fokozott stresszel is indokolja a veszélyességi pótlékot, ami a szervezet „korai elhasználódásához” vezet.

Az újságírók persze megpróbáltak megszólaltatni pár illetékest, hogy magyarázzák el, mit jelent a szervezet korai elhasználódásának veszélye, de mindenki annyira elfoglalt, hogy senki nem állt kamera elé. A parlamenti veszélyességi rizikó mértékét egyébként a munkavédelmi felügyelőség határozta meg, de nem sikerült kideríteni, hogy milyen szempontok szerint.

Nem elhanyagolható összegekről van szó,

egy vezető pozícióban lévő tisztviselő például havonta 3030 lejjel több (köz)pénzt visz haza a meg nem nevezett parlamenti veszélyek miatt, teszi ezt úgy, hogy közben az országban ennyi a nettó átlagfizetés. Egy parlamenti takarító esetében, aki ugyanabban a „veszélyes” épületben dolgozik, mint a honatyák, ez az összeg mindössze 285 lejre rúg.

A kormánypárt tervei között tavaly év végén még szerepelt a veszélyességi pótlékot meghatározó törvény megváltoztatása, de csak az lett volna a cél, hogy egyenlő arányú összeget kapjon minden közalkalmazott. Aztán hirtelen ez is elfelejtődött.

Bármit is tennénk mindehhez hozzá, csak cinikus vagy szalonképtelen megjegyzés lenne, úgyhogy inkább nem is mondunk semmit.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá
Főtér

És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá

Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.

Megdöbbenést keltett Romániában, hogy a magyar aranytartalék megelőzte a románt
Krónika

Megdöbbenést keltett Romániában, hogy a magyar aranytartalék megelőzte a románt

Kiemelt figyelemmel reagált a román sajtó arra a hírre, hogy Magyarország aranykészletei immár nagyobbak, mint a Bukarest által felhalmozottak.

Akkora rönköt vontatott az úttesten egy férfi, hogy a polgármester lehidalt – hírek szombaton
Főtér

Akkora rönköt vontatott az úttesten egy férfi, hogy a polgármester lehidalt – hírek szombaton

További híreink: az időnket is ellopják – 23 órás lesz a vasárnap; az üzemanyagárak pedig elszabadultak, de a gazdákat legalább megmentené egy rendelet.

Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön
Székelyhon

Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön

A vágott bárány átlagára 45 és 60 lej között mozog kilogrammonként Székelyföld piacain. Míg Gyergyószéken már 45 lejért is találni húst, Sepsiszentgyörgyön mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a vásárlóknak a 60 lejes egységár miatt.

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel
Krónika

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel

A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.

Látványos fordulat az üzemanyagpiacon: a dízel ára „benézett” tíz lej alá
Székelyhon

Látványos fordulat az üzemanyagpiacon: a dízel ára „benézett” tíz lej alá

Mintegy 40 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára szerdán, egyelőre az OMV és a Petrom-töltőállomásokon.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS