// 2026. március 16., hétfő // Henrietta

Tudta, hogy a parlament annyira veszélyes hely, hogy pénz jár az ott dolgozóknak „a szervezetük korai elhasználódásáért”?

// HIRDETÉS

Mintha legalábbis bányában dolgoznának, annyi veszélyességi pótlékot markolnak fel a parlamenti alkalmazottak. A magyarázat: az elektroszmog és a stressz.

Már önmagában közalkalmazottnak lenni is egy óriási kiváltság Romániában – ne tegyünk úgy, mintha nem tudnánk, mivel jár –, de még a kiváltságosok között is vannak olyanok, akik az átlagnál is kivételezettebb helyzetnek örvendhetnek. Például: tudta, hogy a parlamenti munkakörülmények a szervezet „idő-előtti elhasználódását” okozzák, ezért az irodák között papírt sétáltató alkalmazottak veszélyességi pótlékot kapnak, mintha legalábbis bányamunkások lennének? Minél nagyobb tisztségben van az illető alkalmazott, annál nagyobb a pótlék összege, mert ez így szokás az állami szférában, attól függetlenül, hogy az emberekre leselkedő „veszély” mértéke nem változik.

De milyen veszélyekről is van szó?

A Digi 24 ennek próbált utána járni, több-kevesebb sikerrel. A szenátus és a képviselőház illetékeseitől érdeklődtek, mégis, mi indokolja a 15 százalékos bérpótlékot a parlament alkalmazottai számára. Kaptak egy írásos választ, melyben többek között az állt, hogy az épületben elektromágneses sugárzás van, mely károsítja az ember szervezetét. Anélkül, hogy az elektroszmog élettani hatását alábecsülnénk, azért nehezen hihető, hogy a parlament olyan sokkal veszélyesebb hely lenne ilyen szempontból, mint egy átlagos irodaház, de ha mégis, akkor is ezek ellen ma már nem olyan bonyolult védekezni. A szóban forgó dokumentum a fokozott stresszel is indokolja a veszélyességi pótlékot, ami a szervezet „korai elhasználódásához” vezet.

Az újságírók persze megpróbáltak megszólaltatni pár illetékest, hogy magyarázzák el, mit jelent a szervezet korai elhasználódásának veszélye, de mindenki annyira elfoglalt, hogy senki nem állt kamera elé. A parlamenti veszélyességi rizikó mértékét egyébként a munkavédelmi felügyelőség határozta meg, de nem sikerült kideríteni, hogy milyen szempontok szerint.

Nem elhanyagolható összegekről van szó,

egy vezető pozícióban lévő tisztviselő például havonta 3030 lejjel több (köz)pénzt visz haza a meg nem nevezett parlamenti veszélyek miatt, teszi ezt úgy, hogy közben az országban ennyi a nettó átlagfizetés. Egy parlamenti takarító esetében, aki ugyanabban a „veszélyes” épületben dolgozik, mint a honatyák, ez az összeg mindössze 285 lejre rúg.

A kormánypárt tervei között tavaly év végén még szerepelt a veszélyességi pótlékot meghatározó törvény megváltoztatása, de csak az lett volna a cél, hogy egyenlő arányú összeget kapjon minden közalkalmazott. Aztán hirtelen ez is elfelejtődött.

Bármit is tennénk mindehhez hozzá, csak cinikus vagy szalonképtelen megjegyzés lenne, úgyhogy inkább nem is mondunk semmit.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Főtér

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették
Krónika

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették

A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Főtér

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér
Székelyhon

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt
Krónika

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt

A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.

Nicușor Dan román államfő is üzent az erdélyi magyaroknak március 15-én
Székelyhon

Nicușor Dan román államfő is üzent az erdélyi magyaroknak március 15-én

Nicușor Dan román államfő is köszöntötte a romániai magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS