// 2026. január 16., péntek // Gusztáv

Tudta, hogy a parlament annyira veszélyes hely, hogy pénz jár az ott dolgozóknak „a szervezetük korai elhasználódásáért”?

// HIRDETÉS

Mintha legalábbis bányában dolgoznának, annyi veszélyességi pótlékot markolnak fel a parlamenti alkalmazottak. A magyarázat: az elektroszmog és a stressz.

Már önmagában közalkalmazottnak lenni is egy óriási kiváltság Romániában – ne tegyünk úgy, mintha nem tudnánk, mivel jár –, de még a kiváltságosok között is vannak olyanok, akik az átlagnál is kivételezettebb helyzetnek örvendhetnek. Például: tudta, hogy a parlamenti munkakörülmények a szervezet „idő-előtti elhasználódását” okozzák, ezért az irodák között papírt sétáltató alkalmazottak veszélyességi pótlékot kapnak, mintha legalábbis bányamunkások lennének? Minél nagyobb tisztségben van az illető alkalmazott, annál nagyobb a pótlék összege, mert ez így szokás az állami szférában, attól függetlenül, hogy az emberekre leselkedő „veszély” mértéke nem változik.

De milyen veszélyekről is van szó?

A Digi 24 ennek próbált utána járni, több-kevesebb sikerrel. A szenátus és a képviselőház illetékeseitől érdeklődtek, mégis, mi indokolja a 15 százalékos bérpótlékot a parlament alkalmazottai számára. Kaptak egy írásos választ, melyben többek között az állt, hogy az épületben elektromágneses sugárzás van, mely károsítja az ember szervezetét. Anélkül, hogy az elektroszmog élettani hatását alábecsülnénk, azért nehezen hihető, hogy a parlament olyan sokkal veszélyesebb hely lenne ilyen szempontból, mint egy átlagos irodaház, de ha mégis, akkor is ezek ellen ma már nem olyan bonyolult védekezni. A szóban forgó dokumentum a fokozott stresszel is indokolja a veszélyességi pótlékot, ami a szervezet „korai elhasználódásához” vezet.

Az újságírók persze megpróbáltak megszólaltatni pár illetékest, hogy magyarázzák el, mit jelent a szervezet korai elhasználódásának veszélye, de mindenki annyira elfoglalt, hogy senki nem állt kamera elé. A parlamenti veszélyességi rizikó mértékét egyébként a munkavédelmi felügyelőség határozta meg, de nem sikerült kideríteni, hogy milyen szempontok szerint.

Nem elhanyagolható összegekről van szó,

egy vezető pozícióban lévő tisztviselő például havonta 3030 lejjel több (köz)pénzt visz haza a meg nem nevezett parlamenti veszélyek miatt, teszi ezt úgy, hogy közben az országban ennyi a nettó átlagfizetés. Egy parlamenti takarító esetében, aki ugyanabban a „veszélyes” épületben dolgozik, mint a honatyák, ez az összeg mindössze 285 lejre rúg.

A kormánypárt tervei között tavaly év végén még szerepelt a veszélyességi pótlékot meghatározó törvény megváltoztatása, de csak az lett volna a cél, hogy egyenlő arányú összeget kapjon minden közalkalmazott. Aztán hirtelen ez is elfelejtődött.

Bármit is tennénk mindehhez hozzá, csak cinikus vagy szalonképtelen megjegyzés lenne, úgyhogy inkább nem is mondunk semmit.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A fény győzedelmeskedésének már az újkőkorszak óta szemtanúja az emberiség – miért lenne ez most másképp?

Sánta Miriám

December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Venus és Nichita Ulrache találkozása az erdélyi prózairodalom boncasztalán

Sánta Miriám

Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.

„A restitúció a román demokrácia egyik valódi fokmérője”

Sólyom István

A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Felháborították az adóemelések, öt kiló aprópénzzel jelent meg a városházán egy férfi
Főtér

Felháborították az adóemelések, öt kiló aprópénzzel jelent meg a városházán egy férfi

További híreink: a kormány eközben már közleményben is mentegeti a „reformnak” nevezett adóemeléseit, egy autórongáló fiatal pedig a TikTokon buktatta le saját magát.

Tánczos: a tavaly elvégzett munkának köszönhetően jobb alapokról kezdjük az idei évet
Krónika

Tánczos: a tavaly elvégzett munkának köszönhetően jobb alapokról kezdjük az idei évet

Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.

A Kárpátok Prigozsinjának útja az idegenlégiótól a dubaji letartóztatásig
Főtér

A Kárpátok Prigozsinjának útja az idegenlégiótól a dubaji letartóztatásig

Katari emír, afrikai államfők és a kínaiak távoli érdekeltségei – ez nem egy kémregény, hanem Horațiu Potra referencialistája. Călin Georgescu biztonsági főnöke nem ma kezdte az ipart.

Gyilkosságot jelentett be egy fiú, de a rendőrség hiába mozgósított nagy erőket
Székelyhon

Gyilkosságot jelentett be egy fiú, de a rendőrség hiába mozgósított nagy erőket

Hamis segélyhívás miatt indított vizsgálatot a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság egy kedden késő este beérkezett bejelentés nyomán. A rendőrök egész éjjel és szerdán délelőtt is akcióban voltak, mígnem kiderült, hamis volt a riasztás.

Lemondott egy erdélyi  polgármester, mert nem akar népszerűtlen döntéseket hozni, magyar helyettese veheti át a feladatát
Krónika

Lemondott egy erdélyi polgármester, mert nem akar népszerűtlen döntéseket hozni, magyar helyettese veheti át a feladatát

Lemondott szerdán Bánffyhunyad ötödik ciklusát töltő polgármestere, Mircea Moroşan.

A világ túlsó végén fogták el a két legkeresettebb román bűnöző közül az egyiket
Székelyhon

A világ túlsó végén fogták el a két legkeresettebb román bűnöző közül az egyiket

Két romániai is szerepel az Europol nemzetközi körözési listáján mint a legkeresettebb bűnözők. Indonéziában fogták el közülük az egyiket.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A fény győzedelmeskedésének már az újkőkorszak óta szemtanúja az emberiség – miért lenne ez most másképp?

Sánta Miriám

December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Venus és Nichita Ulrache találkozása az erdélyi prózairodalom boncasztalán

Sánta Miriám

Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.

„A restitúció a román demokrácia egyik valódi fokmérője”

Sólyom István

A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.

// HIRDETÉS