Kettős beszéd és kétnyelvűség
AMBRUS ATTILA — Most az a paradox helyzet állt elő, hogy kormányon maradni nincs értelme, ám a kormányból kilépni sincs értelme.
AMBRUS ATTILA — Most az a paradox helyzet állt elő, hogy kormányon maradni nincs értelme, ám a kormányból kilépni sincs értelme.
AMBRUS ATTILA — Huszonegy évvel a neptuni tárgyalások után Brassó Pojanán találkoztak annak főszereplői. Felelevenítették a két évtizeddel korábbi eseményeket, a szervezés körülményeit, a párbeszéd beindításának (kezdeti) nehézségeit, leltárt készítettek az egyezmények megvalósult és a meg nem valósult pontjairól.
AMBRUS ATTILA — Közülünk sokan már nem a szomszéd kecskéjének a kimúlását kívánjuk, inkább azért munkálkodunk, hogy dögöljön meg a sajátunk.
AMBRUS ATTILA — A többség–kisebbség viszonyát a valóságosnál kissé jobb színben feltüntető kormányzási szerepvállalás, a sok esetben a magyarságnak károkat is okozó kompromisszumok mégis meghozták a legnagyobb eredményt: az uniós integrációt.
AMBRUS ATTILA — A magunk ellen drukkolóknak most újabb okot kell kiötölniük a kisemmizettség édes érzése megélésére.
AMBRUS ATTILA — A politikai osztály kudarca, az oktatás csődje is hozzájárult ahhoz, hogy a soha ilyen életszínvonalon nem élő, korábbi korszakokhoz képest valósággal dőzsölő romániaiak visszasírják a múlt nyomorát és megfeledkeznek a korlátozott szabadság lélekbénító szorításáról.
AMBRUS ATTILA — Romániában a szegénység nagyobb nemzetbiztonsági kockázatot jelent mint a magyarok viszonyulása a székelyföldi vagy a krimi autonómiához.
AMBRUS ATTILA — Ha lehetőségünk van rá, a restitúciót is úgy alkalmazzuk, hogy valamicskét is csak nagy későre, a legjavát soha vissza ne adjuk. Mikó’ tévedünk, akkor gyorsan visszapereljük.
AMBRUS ATTILA — Az érző magyar szívnek itt meg kellene hasadnia! Lám, van egy párt, amely annyira elkötelezett a népe iránt, hogy ha csak a halálával segíthet rajta, akkor a halálos ítéletét is kész aláírni!