Igaz, egy erdélyi regionális portálon találtuk.
Eléggé frusztráló a minapi székelyhimnusz-botrány után a román médiát olvasni és nézni: még a láthatóan valamiféle kiegyensúlyozottság-igénnyel fellépő publicisztikák is feldúlt – esetleg gunyoros – hangnemben közelítenek a témához, nem beszélve a magyarellenesség különböző árnyalataiban pompázó véleménydömpingről (itt olyan széles a merítés, hogy meg sem próbálkozunk az áttekintésével).
Kis túlzással az erdélyi magyar médiafogyasztó nagyjából úgy érezheti magát kritikus mennyiségű román sajtóreakció olvastán, mint Csoma Botond RMDSZ-frakcióvezető, akinek nemcsak a felháborodott román újságírók hadával, de George Simion AUR-vezér hőzöngésével is
">szembe kellett néznie az ügy kapcsán tartott sajtótájékoztatóján.
Mérsékeltebb vélemények azért voltak/vannak a többségi nyelvű közösségi médiatérben (elég, ha
">Sabin Gherman vagy Cristian Sandache kommentárjaira gondolunk), de a mainstream, „hivatalos” közéleti és sportsajtóban fehér hollónak számít az ilyesmi – ezért is olyan üdítő, ha az emberrel szembejön a következő szalagcím: A székely himnusz, avagy hogyan járta be a sajtót egy nem-téma.
A dévai kiadású Știrile Transilvaniei (azaz: Erdély Hírei) nevű regionális portálon Andrei Nistor fanyar humorral kommentálja a székelyhimnusz-éneklés körül kialakult botrányt. Már megszokhattuk, írja, hogy egyes túlfűtött nacionalisták minden sarkon ólálkodó magyarokat látnak ásóval a kezükben, hogy feltúrják, majd suttyomban a magyar pusztába szállítsák a szent erdélyi földet.
Az ördög azonban a részletekben rejlik, ezért ha közelebbről megvizsgáljuk az esetet, láthatjuk, hogy az ügyet alaposan felfújta a sajtó, szenzációhajhász, nézettségnövelő szándékkal.
A szerző analógiaként a féltékeny feleség példáját említi, aki mindenütt könnyű nőcskéket lát, készen arra, hogy elcsavarják a férje fejét – és megfeledkezik arról, hogy ezzel az attitűddel csak saját gyengeségét és önbizalomhiányát leplezi le.
Érdemes elmondani – emlékeztet a cikk írója –, hogy a mérkőzés helyszínén EGYETLEN román újságíró tartózkodott, a világbajnokságra akkreditált, 32 éves szakmai múlttal rendelkező Emil Hossu-Longin, aki így idézte fel a történteket a gsp.ro számára:
Ez tehát a szikár tudósítás, onnan, a teremből. De megszokhattuk, hogy nálunk a tények nem állhatnak egy szenzációs hír útjában, úgyhogy egyes újságírók gyorsan „atombombát” fabrikáltak belőle, amire aztán a szavazatokért bármire hajlandó politikusok is ráharaptak.
A szerző szándékoltan faragatlan stílusban („hogy azt a nyelvezetet használjam, amit, tudom, hogy jól ismertek”) fordul a botránykeltőkhöz:
Bennünket itt, Erdélyben az érdekel – vált hangnemet Nistor –, hogyan oldja meg a kormány a gazdasági problémákat, mit kezd a korrupcióval, az egyes románok közti egyenlőtlenségekkel vagy a perspektívahiánnyal, amely egyre több fiatalt késztet arra, hogy külföldön képzelje el a jövőjét.
Hiszen ennek az országnak részei a románok, magyarok, szászok, romák, szlovákok, szerbek, lipovánok és más kisebbségiek egyaránt, akik megőrizhetik a hagyományaikat, nyelvüket, hitüket, himnuszaikat, szokásaikat úgy, hogy közben jó román állampolgárok is maradjanak – összegez a szerző.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Egy márciusi athéni vacsorán Kimberly Guilfoyle, az Egyesült Államok görögországi nagykövete a The Wall Street Journal értesülése szerint a román kormány várható bukására utalva azt mondta: „Bármelyik országgal megtehetjük ezt, amellyel csak akarjuk.”
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.