// 2026. október 19., hétfő // Nándor

Székelyhimnusz-ügy: meglepő, de normális vélemény is akad a román sajtóban

// HIRDETÉS

Igaz, egy erdélyi regionális portálon találtuk.

Eléggé frusztráló a minapi székelyhimnusz-botrány után a román médiát olvasni és nézni: még a láthatóan valamiféle kiegyensúlyozottság-igénnyel fellépő publicisztikák is feldúlt – esetleg gunyoros – hangnemben közelítenek a témához, nem beszélve a magyarellenesség különböző árnyalataiban pompázó véleménydömpingről (itt olyan széles a merítés, hogy meg sem próbálkozunk az áttekintésével).

Kis túlzással az erdélyi magyar médiafogyasztó nagyjából úgy érezheti magát kritikus mennyiségű román sajtóreakció olvastán, mint Csoma Botond RMDSZ-frakcióvezető, akinek nemcsak a felháborodott román újságírók hadával, de George Simion AUR-vezér hőzöngésével is

">szembe kellett néznie az ügy kapcsán tartott sajtótájékoztatóján.

Mérsékeltebb vélemények azért voltak/vannak a többségi nyelvű közösségi médiatérben (elég, ha

">Sabin Gherman vagy Cristian Sandache kommentárjaira gondolunk), de a mainstream, „hivatalos” közéleti és sportsajtóban fehér hollónak számít az ilyesmi – ezért is olyan üdítő, ha az emberrel szembejön a következő szalagcím: A székely himnusz, avagy hogyan járta be a sajtót egy nem-téma.

A dévai kiadású Știrile Transilvaniei (azaz: Erdély Hírei) nevű regionális portálon Andrei Nistor fanyar humorral kommentálja a székelyhimnusz-éneklés körül kialakult botrányt. Már megszokhattuk, írja, hogy egyes túlfűtött nacionalisták minden sarkon ólálkodó magyarokat látnak ásóval a kezükben, hogy feltúrják, majd suttyomban a magyar pusztába szállítsák a szent erdélyi földet.

Az ördög azonban a részletekben rejlik, ezért ha közelebbről megvizsgáljuk az esetet, láthatjuk, hogy az ügyet alaposan felfújta a sajtó, szenzációhajhász, nézettségnövelő szándékkal.

A szerző analógiaként a féltékeny feleség példáját említi, aki mindenütt könnyű nőcskéket lát, készen arra, hogy elcsavarják a férje fejét – és megfeledkezik arról, hogy ezzel az attitűddel csak saját gyengeségét és önbizalomhiányát leplezi le.

Érdemes elmondani – emlékeztet a cikk írója –, hogy a mérkőzés helyszínén EGYETLEN román újságíró tartózkodott, a világbajnokságra akkreditált, 32 éves szakmai múlttal rendelkező Emil Hossu-Longin, aki így idézte fel a történteket a gsp.ro számára:

„A játékosok nem énekeltek semmit! Én nem láttam, hogy énekeltek volna! Hogy részletezzem kicsit, ez a mozzanat megismétlődött mindegyik mérkőzés végén. Ez egy olyan szokás, ami még a hazai bajnokságból öröklődött tovább: a csíkszeredai és környékbeli szurkolók eléneklik ezt a dalt (a székely himnuszt – szerk.), a magyar származású játékosok pedig a jégen állnak, szemben a szurkolótáborral. Ők így köszönik meg a szurkolóknak a támogatást. A jégkorongban nem éneklik a nemzeti himnuszokat a mérkőzés előtt, csak utána csendül fel a győztes csapat himnusza. Mi nem nyertünk egyetlen mérkőzésen sem, nem énekelték Románia himnuszát, de létezik ez a szokás, hogy a játékosok odamennek a szurkolótábor elé, azok pedig eléneklik ezt a székelyföldi éneket. Mind a négy meccsen így történt, nem csak az utolsón, amiből kipattant a botrány.”

Ez tehát a szikár tudósítás, onnan, a teremből. De megszokhattuk, hogy nálunk a tények nem állhatnak egy szenzációs hír útjában, úgyhogy egyes újságírók gyorsan „atombombát” fabrikáltak belőle, amire aztán a szavazatokért bármire hajlandó politikusok is ráharaptak.

A szerző szándékoltan faragatlan stílusban („hogy azt a nyelvezetet használjam, amit, tudom, hogy jól ismertek”) fordul a botránykeltőkhöz:

„Hé, srácok, senki nem lop el semmit, akkor sem, ha amazok naponta háromszor éneklik el azt a himnuszt, és még este is! Hagyjátok, faszikáim, hogy énekeljék! Milyen bajotok van velük? Miért ne lehetne joguk erre, ahogy a szászok is éneklik a himnuszaikat, köztük az erdélyi himnuszt is, minden összejövetelükön? (...) Cseréljétek már le ezt a lejárt lemezt, ami arról szól, hogy ezek sértegetnek minket, ha a saját nyelvüket beszélik, ha a saját hőseiket ünneplik és ha a saját szimbólumaikat használják. Azt mondjuk mi – mert erdélyiek és bánságiak vagyunk, akik vagy 1000 éve élünk együtt velük –, hogy nem viszik sehova Erdélyt! Zabálhatjátok továbbra is a miccset, köpködhetitek nyugodtan a szotyit és tekerhetitek egyre nagyobb hangerőre a manelét, mert ezek nem vesznek el semmit tőletek. Erdély itt van és itt is marad, hé, fiúk! És mi is!”

Bennünket itt, Erdélyben az érdekel – vált hangnemet Nistor –, hogyan oldja meg a kormány a gazdasági problémákat, mit kezd a korrupcióval, az egyes románok közti egyenlőtlenségekkel vagy a perspektívahiánnyal, amely egyre több fiatalt késztet arra, hogy külföldön képzelje el a jövőjét.

Hiszen ennek az országnak részei a románok, magyarok, szászok, romák, szlovákok, szerbek, lipovánok és más kisebbségiek egyaránt, akik megőrizhetik a hagyományaikat, nyelvüket, hitüket, himnuszaikat, szokásaikat úgy, hogy közben jó román állampolgárok is maradjanak – összegez a szerző.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás
Krónika

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás

Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván
Székelyhon

Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván

Medve jelenlétére figyelmeztető Ro-Alert üzenetet kaptak a csíkszeredaiak szombat reggel nyolc óra után, hogy nagyvadat észleltek a csíksomlyói Szék út 98/A szám alatt.

Tarr Zoltán csalódást okozott azoknak Kolozsváron, akik a Tiszával eszközölnének ki változást az RMDSZ-ben
Krónika

Tarr Zoltán csalódást okozott azoknak Kolozsváron, akik a Tiszával eszközölnének ki változást az RMDSZ-ben

A Tisza-kormány támogatja a külhoni magyarokat, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, de felelősen kívánja elkölteni az adófizetők pénzét – jelentette ki kolozsvári közönségtalálkozóján Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.

Fényes nappal támadt a gyerekével iskolába tartó nőre a medve egy háromszéki faluban
Székelyhon

Fényes nappal támadt a gyerekével iskolába tartó nőre a medve egy háromszéki faluban

Medencetöréssel és karmolt sebekkel került kórházba az a nő, akire csütörtök reggel támadt egy medve a Bodok községhez tartozó Zalán egyik utcáján. Az áldozat éppen iskolába tartott a fiával, amikor szembejött velük a nagyvad.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS